Az emlékeinket megváltoztathatják, de a valóság elől nincs menekvés Nem mindenki teheti meg, hogy a Marsra utazzon, ezért a szegények fejébe emlékeket ültetnek be, mintha ott jártak volna. Létezik egy alagút, ami a negyedik dimenzióban helyezkedik el, és pár lépéssel meg lehet tenni benne több száz kilométert. Az atomháború után az ENSZ robotok gyártásába kezd a szovjetek ellen. Az egyik marsi telepre egy vásáros űrhajó érkezik. A Földet leigázta egy idegen faj, azonban a kutyák és macskák meglepő módon életben maradtak. A fentiek között találhatunk már jól ismert és ismeretlen történeteket egyaránt. Philip K. Dick legújabb novelláskötete hat kultikus – többek közt Az emlékmás, Különvélemény és Sorsügynökség című filmeket ihlető – történetet tartalmaz, és további hat, magyarul eddig még nem olvasható művet.

Amerika, 1962. A rabszolgatartás újra legális. A néhány túlélő zsidó álnéven bujkál. San Franciscóban a Ji King legalább annyira hétköznapi dolog, mint a telefonkönyv. Mindez azért, mert a szövetséges hatalmak elveszítették a második világháborút, és az Egyesült Államok területén most közösen osztozik a császári Japán és a náci Németország. De azt mondják, létezik egy könyv. Egy betiltott könyv, amely egy másik világról szól. Azt is mondják, hogy abban a másik világban a háborút a szövetségesek nyerték meg. Mindenki a valóságot keresi, de vajon létezik-e valóság egyáltalán?

Philip K. Dick Hugo-díjas regénye mára a science-fiction klasszikusává vált. Egyszerre teremtette meg az alternatív történelmi regények műfaját, és emelte íróját a tudományos fantasztikus irodalom legnagyobb alakjai közé.

Nexus 6, másolatok, Deckard, Rachel... A nevek ismerõsek. A könyv is. Philip K. Dick korszakalkotó regénye, amely alapját képezte Ridley Scott kultfilmjének, a Szárnyas fejvadásznak. A kötethez három vezetõ irodalomtörténész - Bényei Tamás, H. Nagy Péter és Tillman J.A. - írt kísérõ szöveget, amelyek segítségével végre a helyére kerülhet Dick egyik legnagyobb hatású alkotása.

A legkegyetlenebb kérdés: élni vagy élni hagyni?

A Delmak–O különös telep egy különös bolygón, ahol furcsa társaság verődik össze, eltérő képzettségű és látásmódú emberek, akik nagyrészt elöljáróik utasítására jöttek ide, bár akad olyan is, aki az ima erejével. Amikor a csoport tagjai megpróbálják kideríteni a telep voltaképpeni célját, mégpedig a felettük keringő műhold segítségével, megoldhatatlan technikai problémába ütköznek. Csapdába esnek: sem elmenni nem tudnak, sem segítséget hívni. Végérvényesen magukra maradnak.

Hamarosan bizarr, erőszakos események sora veszi kezdetét. Mintha a bolygó puszta légköre paranoiát és pszichózist okozna, minek következtében a kis közösség tagjaiként egymásra utalt emberek ahelyett, hogy összefognának, egymás ellen fordulnak. És ezúttal még az ima sem segít; úgy tűnik, Isten vagy nincs jelen, vagy el akarja pusztítani teremtményeit.

Philip K. Dick 1970-es regénye egyszerre metafizikai thriller és az istenség természetéről való elmélkedés.

"Doki, látom magát az örökkévalóság felől, és maga halott."

A tízéves Manfred Steiner egy fogyatékkal élő gyerekek számára létesített táborban tengeti mindennapjait a Marson. Saját világában létezve arról sincs tudomása, hogy a hozzá hasonlókat a hatóságok egyszerűen el akarják pusztítani.

De Arnie Kottnak, a törekvő vállalkozónak más tervei vannak a fiúval. Az orvosok szerint Manfred betegsége az idő eltérő érzékeléséből ered, és a megfelelő eszközökkel talán képessé lehetne tenni őt arra, hogy bepillantson a jövőbe.

Manfred rengeteg pénzt és óriási lehetőséget jelent egy olyan gátlástalan üzletember számára, mint Arnie Kott. Csak meg kell találnia a módját, hogy kontrollálni tudja a fiút. A feladat nem könnyű, és ráadásul beláthatatlan következményekkel járhat.

A huszadik század pusztító háborúi után a világ kormányai egyetlen szervezetbe tömörülnek, hogy mindenáron megőrizzék a békét a bolygón. A béke biztosítása érdekében az összes fontos döntést a Vulcanus 3 nevű szuperszámítógépre bízzák.

Vannak azonban olyanok, akik nem örülnek annak, hogy kihagyják őket a döntéshozásból, másoknak pedig az nem tetszik, hogy a Vulcanus 3 istent játszik. Mindeközben a szuperszámítógépnek megvannak a maga tervei is, amelyekben egyáltalán nem szerepelnek az emberek. Nem csoda tehát, hogy amikor a Vulcanus 3 kezdi elveszíteni az irányítást egy gyorsan erősödő vallásos mozgalom miatt, az egész világon kitör a pokol.

Philip K. Dick korai regénye egyrészt a totalitárius rendszert, másrészt ember és gép kapcsolatát vizsgálja oly módon, amely ma is érvényes.

Amikor Mahit Dzmare nagykövet megérkezik a több bolygórendszerből álló Teixcalaani Birodalomba, megtudja, hogy elődje – a kicsi, de függetlenségét harciasan őrző Lsel Bányászállomás nagykövete – halott. Azt azonban senki sem hajlandó beismerni, hogy a férfi halála nem baleset volt, sem azt, hogy Mahit lehet a következő áldozat: ehhez túlságosan is nagy a politikai bizonytalanság a császári udvar legmagasabb köreiben.

Mahitnak fel kell göngyölítenie, ki áll a gyilkosság hátterében, meg kell mentenie önmagát és állomását Teixcalaan megállíthatatlannak tűnő terjeszkedésétől. Mindeközben egy túlságosan is vonzó idegen kultúrában kell elboldogulnia, és rejtegetnie egy olyan horderejű technológiai titkot, amely egyszerre jelentheti állomása bukását, és akadályozhatja meg összeomlását.

A háborúnak vége. Hőseit lassan elfelejtik. Az egykor kihalás szélére sodródott emberiség hamis biztonságérzetbe ringatja magát, pedig a riasztó jelek sokasodnak...

Az emberiség génmanipuláció segítségével megalkotta a tökéletes harcos elitet, a páncélos angyalokat, ám a Földet megtámadó holdnyi méretű ellenséggel szemben ők is tehetetlenek. A Föld pusztulása után az agysebészettel átalakított Közvetítőkre vár, hogy megmentsék az emberi és a többi fajt, amelyek csatlakoztak hozzájuk a harcban. Az űr csendjében a Közvetítők az elméjükkel képesek kommunikálni az ellenséggel. De miután az idegen agresszorok, az Építészek továbbállnak, az emberiség gyorsan megfeledkezik róluk.

Idris, a maroknyi életben maradt Közvetítő egyike, egyetlen másodpercet sem öregedett vagy aludt, mióta a háború miatt megváltoztatták. Az egykori hős most szabadúszó roncsmentőként tengeti napjait, és igyekszik elkerülni a nagyhatalmak figyelmét, amelyek számára a képességei továbbra is kiemelt jelentőségűek.

Ötven évvel a háború után Idris és társai egy rutinfeladat során valami különlegeset fedeznek fel az űr egy elhagyatott részén. Egyértelmű, hogy ez az Építészek műve, de vajon azt is jelenti egyben, hogy az idegenek visszatérnek? És ha igen, miért? Űrgengszterektől, idegen szekták számító prédikátoraitól és titkosszolgálatoktól üldözötten a roncsmentők galaxisokon át száguldanak a válaszokért. Ugyanis olyan érték birtokába kerültek, amit bármi áron meg akarnak szerezni tőlük...

Ezzel a sodró lendületű, Brit SF díjat elnyert regénnyel indul Az idő gyermekei szerzőjének vadonatúj űropera-trilógiája!

John ​Scalzi ismét visszatér a Vének háborúja-univerzumba, ahol ezúttal az emberi faj egységének fenntartása a cél.

A Föld lakói már tudják, hogy a Gyarmati Szövetség szándékosan eltitkolta előlük az univerzum veszélyeit. Generációk óta védelmezik az anyabolygót különféle idegen fajokkal szemben, ám nem puszta hazafiasságból: mindennél jobban szükségük van a katonai utánpótlásra, amivel egyedül a Föld láthatja el őket. A “Perry-incidens” után azonban nincsenek többé titkok, ráadásul új fajok jelentek meg és alkottak egységet – kifejezetten a Gyarmati Szövetség ellen. Tagjaik közt szeretnék látni a Földet is, amelynek vezetői elárulva érzik magukat, és már nem tudják, hogy kiben bízhatnak. De választaniuk kell.

Eközben a Gyarmati Szövetség működése is veszélybe kerül. Haderejük bevetése helyett ezúttal diplomáciai cselekkel és politikai fondorlatokkal akarják a javukra fordítani ezt az ördögi játszmát, amelynek a tétje most már az egész emberiség jövője. 

Többé már nem vagyunk egyedül. Az idegen protomolekula felfedezése egyértelműen bizonyítja egy emberi ésszel felfoghatatlan intelligencia létezését. Miután a Vénuszra került, titokzatos módosításokat hajt végre az égitesten, és azzal fenyeget, hogy tovaterjed az egész naprendszerben. Bár a Föld és a Mars békét kötött, a külső bolygók és az Öv még nem lehetnek biztosak újonnan szerzett autonómiájukban. A külső bolygók éléskamrájaként emlegetett Ganymedesen egy marsi tengerészgyalogos nő az egyedüli túlélője egy ismeretlen eredetű és sebezhetetlennek tűnő szuperkatona támadásának, aki lemészárolja az ott állomásozó marsi és földi egységeket. A Földön egy magas beosztású politikusnő igyekszik megakadályozni az incidens nyomán kirobbanó újabb bolygóközi háborút, miközben minden és mindenki ellene dolgozik. James Holden és a Rocinante legénysége a Külső Bolygók Szövetségének megbízásából a harcoktól sebzett Ganymedesre érkezik, ahol egy kétségbeesett tudós segítségére sietnek az eltűnt gyermeke utáni kutatásban. A látszólag egymástól független események gyújtópontjába ismét Holdenék kerülnek.

Jóval azelőtt, hogy a Trónok harca nemzetközi sikerré vált, George R. R. Martin a kozmoszt mutatta be hű olvasóinak. A Tuf utazásai a bohókás és megnyerő Haviland Tuf, az akaratlan hős története, aki bolygóról bolygóra járva igyekszik helyesen cselekedni.

Haviland Tuf egy tisztes űrkalmár, ráadásul nagy macskarajongó. Hogyan történhetett meg, hogy a világegyetem legalantasabb gonosztevőit megelőzve büszke tulajdonosává vált a Föld legendás Ökomérnöki Alakulata legutolsó maghajójának? Tulajdonképpen nem is fontos, az viszont annál inkább, hogy jó kezekbe került az emberi űr legveszélyesebb fegyvere. Olyan kezekbe, melyek immár ezernyi leírhatatlan lény sejtanyaga felett uralkodnak.

Tuf ezen egyedi felszereléssel lát neki, hogy megoldja a távoli világokat kolonizáló emberek miatt támadt problémákat: ellenséges szörnyek megszállását, párosodásfüggő népességet, egy diktátort, aki kórságok terjesztésével érvényesíti az akaratát… E martalócokkal teli univerzumban a gyarmatosítókat minden esetben csupán Tuf leleményessége és híres becsülete választja el a katasztrófától.

A kötet tartalmazza Janet Aulisio nyolc eredeti és huszonnyolc vadonatúj illusztrációját is.

Egy széttört hold. Egy titkos terv. Egy mindenre elszánt tolvaj. Orry Kent apja a kvadráns egyik leghírhedtebb szélhámosa, aki nagyívű csalásokkal veri át az Uradalom felsőosztálybeli családjait saját gyerekei segítségével. A legutóbbi melójuk is csupán hétköznapi átverésnek indul egy vagyont érő zsákmánnyal... ám Orry ezúttal eltér a precízen kidolgozott tervtől, és mellékesként ellop egy nyakéket is, ami óriási veszélybe sodorja őket. Ráadásul alig egy órára rá az átverés célpontjának, Delf grófjának egyetlen unokáját holtan találják, így Orrynak menekülnie kell egy olyan gyilkosság vádja elől is, amit nem ő követett el. Nem sokkal később kiderül, hogy az Orry által elkötött nyakéket a Repeszhold néhai titokzatos civilizációja készítette – és rengeteg befolyásos alak akarja magának, akik nem állnak meg egy gyilkosság után. Dominic Dulley bemutatkozó regénye klasszikus űropera a legjobb fajtából: egy fiatal tolvaj felejthetetlen kalandjáról szól, aki a Birodalmi Flotta mellett a kozmosz mindenre elszánt orgyilkosai és űrkalózai elől is menekül. Könnyed humorával és váratlan fordulataival a Repeszhold az utóbbi idők egyik legnépszerűbb angol debütálása a műfajban.