Leheletfinom szövedék, melyet kétféle fonalból szőtt Hamsun. Az egyik vékonyka szerelmi szál, mely át meg átbújik a vaskos, kemény, északi élet megpróbáltatásait jelképező vastag, spárga durvaságú szálon. A létreejövő szövedék finom, egyensúlyba kerülő próza, amely igazán megmutatja, hogy Hamsunnak miért ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. Ma is élő, lüktető, mélyértelmű szöveg, a nagy író remek stílusdarabja. S mindeközben a háttérben má felsejlik a városi élet és vidéki élet közötti feszültség, a rurális emberek egyszerű, hatékony gondolkozása, amit a városról jött, egyszerű, vidéki életre vágyó fiatalember nem tud, talán nem is képes megérteni, beilleszkedni, s ezzel nemcsak az életbe, de az érzelmekbe sem képes integrálódni.
Ezekkel együtt is megveheted
+
+
19 pont
