Milyen tüneteket produkáltak a huszadik század eleji hisztériás betegek és orvosaik?
Kinek az önéletrajzát írta meg Gertrude Stein?
Hogyan viszonyultak a szexualitáshoz Erdős Renée, Török Sophie vagy Lux Terka regényhősnői?
Milyen történeteket hordoznak Csáth Géza és Jónás Olga, Hatvany Lajos és Kovács Júlia, Bródy Sándor és Fehér Judit kapcsolatai és művei?
Mik voltak a századelőn a női testkultúra új útjai?
Hogyan jelent meg Vay Sándor/Sarolta a korabeli irodalmi és pszichiátriai diskurzusban?
Hogyan ábrázolta a leszbikusságot a háború előtti orvosi irodalom?
Hol helyezhető el a biszexualitás a jelenkori szexuális identitások között?
Vannak-e jellemző sajátosságai a kétanyás családoknak?
Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Borgos Anna új könyve, mely az elmúlt évek szerteágazó kutatómunkájának termése.