Nem tart örökké

Valami bűzlik az agyködös Albionban, Cecil és Otto úrfi nemesi kúriájában...Talán a könyvtárszobából jön a szag, ahol egy vitrin halott hírességek ujjait rejti? Netán a gyerekszobából, ahol egyre csak gyűlnek a felboncolt szexbabák? És ezek még csak nem is a legfurcsább dolgok ebben a bizarr családi fészekben. Gyanúsan sűrűn cserélődik például az udvartartás: ez nem a Csengetett, Mylord?, itt bármikor lángra lobbanhat a lakáj, kieshet az ablakon a nevelőnő, vagy agyoncsaphatja a csillár a komornyikot. Időről időre beugranak látogatóba az ifjú fivérek levelezőpajtásai is a közeli elmegyógyintézetből. Apu viszont csak nem akar felbukkanni - nyoma veszett, miután anyuval sétálni ment a "kísérteterdőbe". Márpedig a családi vállalkozást valakinek folytatnia kell, így hát Cecil előtt megnyílik a lehetőség, hogy új szintre emelje cselédirtó üzelmeit és perverz játékait...

Őrült ötletek és sokkoló jelenetek, gyilkos szatíra és sötét humor - vérbeli Palahniuk-sztorit kapunk tehát, amely egyszersmind olyan, mintha a Gépnarancs találkozna az Amerikai psychóval (és "kedvüket töltenék" egymáson). A Nem tart örökké kegyetlen és kegyetlenül szórakoztató emlékeztető arra, hogy végső soron mind csak gyámoltalan bébikenguruk vagyunk ebben az életnek nevezett szadista természetfilmben.

"Nem számít, ki mit csinál. A ragadozóknak ragadozniuk kell. A prédákat meg kell prédálni. Az ember nem kívánhat többet, mint hogy olyasvalaki prédálja meg, aki rendesen végzi a dolgát."


CHUCK PALAHNIUK (1962) amerikai író, a modern angolszász próza egyik legeredetibb és legmegosztóbb alkotója, a radikális irodalmi határsértések nagymestere. Hírnevét az 1996-ban kiadott első könyve, a Harcosok klubja alapozta meg, mely mára elválaszthatatlanul összefonódott David Fincher 1999-es, szintén kultikus rajongással övezett filmadaptációjával. Azóta további 13 regénye, valamint számos novellája és esszéje jelent meg. Kritikusai előszeretettel illetik a nihilizmus vádjával - ő ezzel szemben inkább romantikus szerzőnek vallja magát.