Reynevant, a medikust ellensége, a boroszlói püspök elítéli bűnei és boszorkányság miatt. A baj, úgy tűnik, mindig a nyomában jár: valaki vagy meg akarja ölni, vagy visszautasíthatatlan ajánlattal keresi meg, szíve hölgyét, Nicolette-et pedig elrabolják.
Útja Sziléziába és Bohémiába vezet, ahol véres vallási háború dúl, az őt üldöző sötét erők pedig már nem rejtegetik ördögi természetüket…

A Vaják (The Witcher) Andrzej Sapkowski könyvsorozata. Az utolsó kívánság a népszerű fantasyregényfolyam első kötete. A könyvekből a Netflix készített filmsorozatot.

Geralt a vajákok közé tartozik: mágikus képességeinek köszönhetően, amelyeket hosszan tartó kiképzése és egy rejtélyes elixír csak még tovább csiszolt, zseniális és könyörtelen harcos hírében áll. Ugyanakkor nem hétköznapi gyilkos: célpontjai vérszomjas szörnyetegek és aljas fenevadak, amelyek mindenütt hatalmas pusztítást végeznek, és megtámadják az ártatlanokat. 

Hiába tűnik azonban valami gonosznak vagy jónak, nem biztos, hogy valóban az – és minden mesében van egy csipetnyi igazság.

1427-et írunk, és a prágai huszita eretnekek egymás után nyerik a csatákat Róma seregei ellen. Az inkvizíció kémei azonban mindenütt ott vannak, és a katolikus nemesek Szilézia lerohanására készülnek. Európára a háború árnyéka borul.

Amikor a husziták vezetői veszélyes és titkos küldetésre küldik Reynevant, az ifjú orvost, nem csupán a rábízott feladattal kell megbirkóznia, de bosszút akar állni fivére haláláért is, és az egész vidéket tűvé teszi elveszett szerelméért. Ellenségei és a háború kegyetlensége nehéz próbáknak vetik alá, és Reynevan a veszedelmes kémjátszmák és titokzatos erők ellenében fájdalmas döntésre kényszerül.

A Vaják világhírű szerzője által írt történelmi fantasytrilógia második kötetében Reynevan még mélyebbre keveredik a tizenötödik századi vallásháborúba.

 A legendás Vaják-sorozat szerzőjének legjobb novellái!

A kötetben nyolc merész történet szerepel Andrzej Sapkowski írói pályájának különböző szakaszaiból. Megtalálhatók köztük klasszikus fantasysztorik éppúgy, mint sci-fik és politikai témájú írások, melyekben a szerzőtől megszokott módon a sötét témákat szellemes humor színesíti. A „Maladie” Trisztán és Izolda szerelmének és áldozatának legendáját meséli el új formában, a „Nincs onnan visszaút” lazán kapcsolódik a méltán híres Vaják-sagához, más írásokban pedig boszorkányok és macskák tűnnek fel szokatlan szerepekben. Valamennyi novellát Sapkowski vezeti fel, beavatva az olvasót a műhelytitkaiba és a történetek születésének körülményeibe.

A megjelenést a Wacław Felczak Alapítvány támogatta

1427-et írunk, és a prágai huszita eretnekek egymás után nyerik a csatákat Róma seregei ellen. Az inkvizíció kémei azonban mindenütt ott vannak, és a katolikus nemesek Szilézia lerohanására készülnek. Európára a háború árnyéka borul.

Amikor a husziták vezetői veszélyes és titkos küldetésre küldik Reynevant, az ifjú orvost, nem csupán a rábízott feladattal kell megbirkóznia, de bosszút akar állni fivére haláláért is, és az egész vidéket tűvé teszi elveszett szerelméért. Ellenségei és a háború kegyetlensége nehéz próbáknak vetik alá, és Reynevan a veszedelmes kémjátszmák és titokzatos erők ellenében fájdalmas döntésre kényszerül.

A Vaják világhírű szerzője által írt történelmi fantasytrilógia második kötetében Reynevan még mélyebbre keveredik a tizenötödik századi vallásháborúba.

Reynevant, a medikust ellensége, a boroszlói püspök elítéli bűnei és boszorkányság miatt. A baj, úgy tűnik, mindig a nyomában jár: valaki vagy meg akarja ölni, vagy visszautasíthatatlan ajánlattal keresi meg, szíve hölgyét, Nicolette-et pedig elrabolják.
Útja Sziléziába és Bohémiába vezet, ahol véres vallási háború dúl, az őt üldöző sötét erők pedig már nem rejtegetik ördögi természetüket…

Nicolas ​Eymerich, Aragónia főinkvizítora 1365-ben száműzetését tölti Avignonban, V. Orbán pápa azonban különös küldetést bíz rá: föl kell kutatnia egy száz éve rejtőzködő katar eretnek szektát. A gyülekezet búvóhelye felé közeledve Eymerich csapata mind több kiméraszerű lénybe botlik, és a barátságos francia vidékre egyszeriben sötét titkok homálya borul.
Vajon hogyan maradhatott fenn ennyi időn át egy ilyen nyíltan tevékenykedő eretnek szekta, és mi módon csúfolhatja meg látványosan a Teremtést? A szálak kibogozása közben a történet igen messzire vezet, a náci emberkísérletektől kezdve a Ceauşescut megbuktató román forradalmon át a guatemalai nyomornegyedekig és a londoni skinheadek világáig.

Az inkvizítor visszatér a díjnyertes Valerio Evangelisti új regényében. A szerző történelmi leckéje ismét annyi kalandot és meglepetést tartogat, hogy a legfásultabb olvasót is képes fölrázni, találgatásra bírni. Persze a végkifejletet úgysem lehet előre sejteni…

„Az utóbbi évtizedek legeredetibb irodalmi kísérlete.” – Goffredo Fofi, olasz kritikus

"Hihetetlenül szórakoztató, gyorsmenetű, remekül rémisztgető… kalandos-költői történet… Kevés manapság az ilyen sci-fi.
Alig várom a folytatást!" – ekultura.hu

Kegyvesztett orgyilkos és beépített ügynök egyben. Hosszú út vár rá a megváltásig. 1862. Londonban az ipari forradalom épp virágkorát éli, készül a világ első földalatti vasútvonala. Ám az alagútásási munkálatok során egy holttestet fedeznek fel, ezzel pedig kezdetét veszi az orgyilkosok és a templomosok több évszázados csatájának legújabb véres fejezete. A templomosok a birodalom fővárosában felállított titkos szervezetét egy mélyen beépült, orgyilkos ügynöknek kell felszámolnia, ám az ő múltja sem mentes a sötét foltoktól. A Testvériség hamarosan Henry Greenként, Jacob és Evie Frye mentoraként ismeri meg. De egyelőre még csak úgy hívják: a Szellem. Az Ubisoft nagysikerű videójátéka alapján.

Gyilkos ​szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé.

Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát.

Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.

„Ragyogó, sötét és varázslatos tündérmese, de nem csak azoknak, akik szeretik a meséket.” – Library Journal