Csáth Géza 1910 tavaszán kezdte használni a morfiumot, amire ettõl kezdve tudatosan rászokott, mert érdekelte annak tudatmódosító hatása. Elõször azért nyúlt a szerhez, mert - tévesen - tüdõbajt diagnosztizáltak nála. Morfinista szenvedélyét azonban csak rövid ideig sikerült kordában tartania. A morfium hatása alatt szerzett élményei irodalmi mûvein erõsen érzõdnek, melyekben az ideggyógyászat akkori eredményeit is felhasználta, orvosi megfigyeléseinek irodalmi keretet adott. A Napló azokból az évekbõl származik, amikor a pszichoanalízissel elkezdett foglalkozni, és a sok önelemzéstõl elment a kedve az írástól. „A születõ gondolatot mintegy csírájában megöli a kritika.” Egy fürdõhelyen kezdett el dolgozni orvosként. Unatkozó hölgyek álltak sorban a kegyeiért. Rákapott a szerekre. Egyre durvábban nyúlt hozzájuk. És próbált leszokni. Belsõ vívódások, hátrahagyott gondolatok sora ez a mû.