Miért húzta le az ausztrál orvos a veszélyes baktériumokkal teli lombikot? Hány életet mentene meg egy vezető nélküli autó? Miért olyan nehéz kimondani, hogy „nem tudom”? Miért hívják fel a figyelmet a nigériai emailes csalók, hogy Nigériából írnak? Steven D. Levitt és Stephen J. Dubner a Lökonómia (Freakonomics) című könyvük után ismét a dolgok mélyére néznek. Azokba a gondolkodási mechanizmusokba vezetnek be, amelyek révén egy kissé termékenyebben, kreatívabban és racionálisabban gondolkodhatunk – vagyis elsajátíthatjuk az agyament gondolkodást. A közgazdász-újságíró páros egy merőben új probléma-megoldási módszert körvonalaz, legyen szó üzletről, jótékonykodásról, sportról, politikáról vagy átfogó, globális reformokról. A lebilincselő történetmesélés és a rendhagyó elemzés rájuk jellemző egyvelegével mindent megvizsgálnak, mindezt annak érdekében, hogy a világ és saját magunk problémáira jobb kérdésekkel és még jobb ötletekkel rukkolhassunk elő.

A nemzetközi gazdaságtan arra irányítja rá a figyelmet, hogy a gazdaságok normális működése már évszázadok óta nem nélkülözheti a más gazdaságokkal, más nemzet-gazdaságok szereplőivel kialakított kapcsolatokat, mi több, a világ többi gazdaságának működése egyre komolyabb hatással van valamennyi ország belső viszonyaira. A nemzetköziesedés – és így a nemzetközi gazdaságtan is – nemcsak a nemzetgazdaságok közötti, hanem a vállalatok között létrejövő kapcsolatrendszereket is magában foglalja. A mikro- és a makrofolyamatok tehát együtt jelennek meg: megváltozik a vállalatok tevékenysége, ha bekapcsolódnak a nemzetközi munkamegosztásba és tevékenységüket több ország között osztják meg.

A nemzetközi gazdaságtan alapkérdése az, hogy milyen kölcsönös előnyök származnak a nemzetközi (határon át-ívelő) kereskedelemből s egyéb gazdasági tranzakciókból? Mi határozza meg a kölcsönös előnyök érvényesülésének lehetőségét? Hogyan és mi szerint oszlanak meg az előnyök? Mennyire állandóak, tartósak a kölcsönös előnyök, illetve minek következtében változik az előnyök megoszlása az érintett felek között? Hogyan befolyásolja a kölcsönös előnyök alakulását az államok közötti sokoldalú kapcsolatrendszer? Hogyan hatnak a kölcsönös előnyök a nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerbe bekapcsolódók növekedésére és fejlődésére, a világgazdasági erőviszonyok alakulására? Milyen két-, több- és sokoldalú megállapodásokkal, nemzetközi intézményekkel befolyásolhatók (és szabályozhatók) a nemzetközi gazdasági kapcsolatok?

Ez a kötet a nemzetközi gazdaságtan fenti alapkérdéseit tárgyalja – a közgazdasági és üzleti felsőfokú alapképzés célját szolgálva.

Különbözik-e a közmenedzsment, azaz a közérdek-orientált szervezetek vezetése az üzleti menedzsmenttől, azaz profitorientált szervezetek vezetésétől, és ha igen, vajon miben? E kérdésre keres és ad lehetséges válaszokat a tankönyv, amelyet kezében tart a kedves olvasó.
A vizsgálathoz a kontingenciaelmélet ad keretet, amely abból indul ki, hogy nincs minden körülmények között egyaránt használható egyetlen legjobb megoldás és módszer; az alkalmazandó módszereket illetően rugalmasnak kell lenni; és az adott helyzetben alkalmazandó módszereket a körülményekhez kell alakítani. A Közmenedzsment a kontingenciaelmélet mentén a közigazgatási szervezetek szituatív vezetésének kérdéskörével foglalkozik, mivel sajátos környezetük – annak komplexitása, dinamikája, illetve változása – a vezetőik számára is alkalmazkodási kényszert jelent. Ennek egyik lehetséges eszköze a kontingenciaelmélet adaptív alkalmazása.

Jelen kötetet az hívta életre, hogy szerzői bemutassák, miként tud egy cselekvő, ösztönző állam hozzájárulni polgárainak jólétéhez és boldogulásához. Az elmúlt évtized egyértelműen megmutatta, hogy új világrend van kialakulóban, amelyben csakis az az állam tud hasznos lenni, amely kiveszi a részét a társadalmi és gazdasági folyamatok alakításából, figyelmet szentel fontosnak ítélt értékei megőrzésének és ápolásának, és nem hagyja sorsukra sem az embereket, sem a vállalkozásokat. Magyarország 2010 óta ilyen elvek mentén halad, építkezik, és ennek a szemléletnek meg is van az eredménye: hazánk jó úton van a felé, hogy végérvényesen felzárkózzon a fejlett országok közé, ahová történelme, kultúrája és a magyarok tenni akarása szerint mindig is tartozott. E tanulmányok segítenek az olvasónak megérteni, hogy az elmúlt évtizedben felépített, erős magyar állam miként szolgálta ezt a célt.
Orbán Balázs
miniszterhelyettes
Miniszterelnökség

Az ösztönző állam működésének bemutatása sorában a harmadik tanulmánykötet segítségével most az újraindítás feladataival, a fenntartható fejlődési pályára történő visszatérés teendőivel és – nem utolsósorban – az ezzel járó felelősséggel ismerkedhet meg az olvasó. A kötet – hasonlóan a korábbiakhoz – Parragh Bianka kiváló, elkötelezett kutató-szervező munkáját dicséri. Ehhez ad keretet a sokféle nézőpontot egységes ívbe rendező, Báger Gusztávval közös, tudományos igényű bevezető tanulmány és szerkesztői teljesítmény. A kötetet olvasva árnyalt és sokoldalú képet kaphatunk arról, hogy az ösztönző állam hívószava, szellemisége valójában milyen gazdag tartalmat fejez ki, s ez miként vezet el a sikerhez. Ajánlom a könyvet mindazok figyelmébe, akik fogékonyak annak megértésére, hogy a küldetés sikere itt is a modell mint koncepció és a részletek összhangján múlik.

Kovács Árpád,
a Költségvetési Tanács elnöke,
egyetemi tanár

A ​Villámfiúk egy maroknyi Wall Street-i fickóról szól. Rájönnek, hogy az amerikai tőzsdepiacot a bennfentesek előnyére torzítják, a pénzügyi válság után a piacok nem szabadabbak, hanem kötöttebbek lettek, és még inkább a Wall Street-i nagybankok ellenőrzése alá kerültek. Erre a felismerésre külön-külön jutnak különböző cégeknél, de miután felfedezik egymást, a villámfiúk összefognak, és nekiállnak megreformálni a pénzpiacokat, egy olyan tőzsde létrehozásával, amelyen a magasfrekvenciás kereskedés
– a problémák forrása – egyáltalán nem szerezhet előnyt. A Villámfiúk karakterei csodálatosak: nem ilyennek képzeljük a tipikus Wall Street-i figurákat. Többen közülük olyan munkát adtak fel, amellyel évi több millió dollárt kerestek. Teljesen új látószögből nézik a nagybankokat, a világ tőzsdepiacát és a magasfrekvenciás cégeket, ahogy még soha nem vizsgálták őket, és kiderítik, milyen rejtélyes új szisztéma szerint tesz szert profitra a Wall Street. A valóság néha izgalmasabb, mint bármelyik regény. Michael Lewis megvilágítja a pénzügyi világ sötét zugait, nem tesz jót a vérnyomásunknak: ha bármilyen kapcsolatban vagyunk a tőzsdével, vagy rendelkezünk nyugdíj-megtakarítással, akkor és ez mindez velünk is történik. De a Villámfiúk mégis érdekes olvasmány. Bemutat olyan embereket, akik egy olyan környezetben is meg tudták őrizni erkölcsi tartásukat, ahol ez nem kifizetődő. Ők leplezték le az intézményesített tisztességtelenséget, és hajlandók voltak harcba szállni ellene.