Perlaky Lajos ebben a köny­vében a francia múlt egyik legragyogóbb diplomatájának, Mazarinnek portréját festi meg, a kolostorinasból Franciaor­szág szuverénjéé lett bíboros diktátorét, aki római simulékonysággal és nápolyi ravasz­sággal hajtja végre XIV. Lajos napkirályságának kiépítését. Mazarin kardinális élettör­ténete (aki nem volt pap, csak Róma bíborával díszített államférfiú) magában véve is kész és kerek regény. Perlaky drámai képekben bontakoz­tatja ki a kor és a környezet hatalmas gobelinné szítt hátterébõl a nagy barokk bíboros alakját, izgalmas feszültségû jelenetekben mutatva be a Fronde harcait, a párizsi barikádok napját, a nápolyi láza­dást, az angol forradalmat, az egész mazarini kor lényegét, mely elbûvölõ korkompozícióvá bõvül mesteri tolla alatt. Mazarinen, a politikuson kí­vül azonban van egy másik Mazarin is: a mûgyûjtõ, a színházi és társasági élet szerelmese, a hangsúlyozott ba­rokk pompa élvezõje, az olasz opera meghonosítója: Mazarin az életmûvészet francia Petroniusa. Perlaky a mélylélektan mo­dern módszereivel izgalmas dokumentum sorozatban mu­tatja be Mazarint, hogy végig­kísérve e páratlanul színes életzuhatag fordulóin elénk tárja ennek az élethez gör­csösen ragaszkodó nagy em­bernek végnapjait, legendaszerûvé vált halálát. Az esszéíró éleslátása, a ri­porteri leírókészség és a bio­gráfus kortörténeti felkészült­sége jellemzi könyvét.