1908. június 30-án Szibéria középső részén, Angara és a Jenyiszej folyók között egy kozmikus katasztrófa játszódott le. Az égből egy hatalmas tűzgömb érkezett, átrepült a tajga fölött, majd felrobbant. A tajga fáit 2200 négyzetkilométeres területen tarolta le – ez csaknem ötször akkora, mint Budapest – és ott minden élet megszűnt. Mi történt? A világ tudósai előbb meteoritra, aztán üstökössel történt ütközésre gyanakodtak, de felmerült a nukleáris robbanás gyanúja is. A kutatásoknak kezdettől fogva volt egy nyugtalanító szála: vajon az eseményekhez nem volt-e köze valamilyen földön kívüli civilizációnak? A dokumentumkötetben a szerző a tőle megszokott stílusban és módon boncolgatja az eseményeket, leleplezi a titkokat és az olvasókkal együtt kerül egyre újabb és újabb rejtélyek elé.

Nemere István történelmi regénytrilógiájának második kötete szintén az 1380-as években játszódik. Az első kötetben megismert Zádor fia Zádor életét kísérhetjük tovább, és közben a regény lapjain felbukkannak a kor valóban élt történelmi személyiségei is. Zádor előbb mint királyi futár, aztán mint bonyolult és fontos ügyek intézője a király szolgálatában, mindjobban megismeri a korabeli Magyar Királyság viszonyait.

Zádor néhány fontos eseményben szinte főszerepet játszik, ennek megfelelően egyre magasabb körökben mozog. Ugyanakkor továbbra is egyszerű ember, ki csak kivételes képességeinek és helyzetének köszönhetően van jelen egyszerre a gazdagok és a szegények világában. Ott van, amikor a déli liga lázadóinak fogságából kell kiszabadítani néhai Nagy Lajos lányát, Zsigmond feleségét, Mária királynét. Ötleteivel segíti Zsigmond bosnyák hadjáratát, miközben kutatja egyetlen kisfiának nyomát, akit végül meg is talál. A történet folyamán nemegyszer kerül olyan helyzetbe, hogy tőle függ egy-egy történelmi esemény kimenetele. A regény végén titkos küldetése során a magyar királyi koronát kell megmenteni orvul támadóktól…

A fordulatos regény az ország történetének fontos korszakát öleli fel: amikor Luxemburgi Zsigmond már mint magyar király még hatalma megerősítéséért küzd és ezer akadályt kell legyőznie. Ebben segíti a regénytrilógia főhőse, aki aztán a történet végén hatalmas lépést tehet előre.

Nemere István történelmi regénytrilógiájának harmadik kötete az 1390-es években játszódik. Hősünk itt már mint gróf Zádorffy Zádor jelenik meg, de éppen mert új rangot és birtokot kapott, még több kaland vár rá.

Először a királytól kapott nemesi birtokát kell bitorlóktól visszafoglalnia „tűzön és vízen át”. Az olvasók tanúi lesznek annak, hogyan lakolnak bűneikért Hédervári Kont és Horváti János, a lázadók. Ott lehetnek Zádor lakodalmán, ahol az inkognitóban mulató Zsigmondra merénylők támadnak.

Merényekben akkortájt nem volt hiány; hamarosan kis híján végeznek az ifjú, már viselős Mária királynéval is. Zsigmond Zádorra bízza felesége életét, és elindul egy hadjáratba; a gróf pedig mint testőr is helytáll. Egészen addig, míg fortéllyal eltávolítják Mária mellől, és akkor támadnak a királynéra; az asszony és magzata is halálát leli.

Innentől kezdve Zádor életének célja a tettesek felkutatása és megbüntetése lesz. Zsigmond csöndes bosszút akar, ne tudják meg a magyar urak, hogy valakik kezet emeltek a királyi családra. A király és a gróf közös akarata nem sok jót jósol az ellenfeleknek. Bizony habozás nélkül leszámolnak azokkal a nemesekkel, akik megszervezték a Mária elleni merényletet. Zádor halad a nyomokon, és végez azokkal, akik belekeveredtek az ügybe. De az urat, kinek végtére is kezéhez Mária vére tapad, sokáig hiába keresi. Ám amint a nyomára bukkan, többé nincs kegyelem.

Ha az olvasó megkedvelte Zádort és a trilógia többi hősét, és szeretné követni az uralkodó, valamint hűséges embere további kalandjait, ne aggódjon: a Zsigmond-trilógia ugyan véget ért, de hamarosan jönnek a Zádor-trilógia kötetei, amelyekben a korabeli magyar életről és hazánk történelmi eseményeiről egyaránt olvashat.

Hosszú évtizedek véres háborúi után az angolszász földeken törékeny béke honol. Wessexet és a dánok uralma alól felszabadított Kelet-Angliát a néhai Alfréd király fia, Edward uralja, míg Merciát Alfréd lánya, Aethelflaed igazgatja. Az északi határokat a legnagyobb angolszász harcos és hadvezér, Bebbanburgi Uhtred õrzi Chester erõdítményébõl, ám még õ sem készülhet fel az észak felõl közelgõ viharra… Az írekkel szövetkezõ vikingek az éj leple alatt érkeznek. Az óriási had célja nem ismert: talán Chester ellen törnek, talán Mercia felprédálására készülnek, vagy Northumbria törvénytelen földjébõl akarnak kikanyarítani maguknak egy új királyságot. Uhtred azonban jól ismeri vezetõjüket, a rémisztõ harcost és könyörtelen hadvezért, Ragnall Ivarsont, hiszen a viking öccse az õ lányát vette feleségül. A vér köteléke és az Aethelflaednek tett esküje között vergõdõ Uhtred számára nincs könnyû megoldás. Egy dolog biztos: ez a vihar egész Englalandot felkavarja.

Bernard Cornwell monumentális Angolszász históriák-sorozata Anglia születése és a viking háborúk korába visz el minket. A könyvsorozatból a BBC és a Netflix készített nagy sikerû tévéadaptációt Az utolsó királyság címmel, amelyet Magyarországon forgattak.
„Mint a Trónok harca, csak a valóságban.”Observer

1944. A világot ötödik éve borítja lángba és vérbe a második világháború. Az osztrák hegymászó, Heinrich Harrer és társai 1939 óta brit hadifogságban vannak Indiában, míg végül a sokadik szökési kísérletük sikerrel jár, és a Himaláján keresztül Tibetbe, majd a tiltott fővárosba, Lhászába jutnak. Harrer nagy és vészterhes idők tanúja lesz az itt töltött évek alatt: épp trónjára lépő XIV. Dalai Lámával közeli barátságot köt, majd átéli az 1950-es kínai megszállást és az ezt kísérő szörnyű pusztítást. A Hét év Tibetben a nagy utazások története: a hegymászó több ezer kilométeres utat tesz meg szabadulása érdekében, de ennél fontosabb belső utazása, amely során megbékél önmagával, és a tibeti kultúra beavatott ismerője, és egyik legelszántabb védelmezője lesz. Heinrich Harrer klasszikusa egy letűnt korszakot varázsol elénk, és egyben életben tartja a reményt: a páratlan tibeti kultúra még menthető és megismerhető.