Ha egy lámpaoszlopon talált hirdetés arra biztat, állj be pilótának harci űrhajóra, ne hamarkodd el a dolgot, még kíváncsiságból sem! Sok minden megeshet az emberrel, ha beszáll egy számítógépes játékba. Van, aki örül, ha egy igazi űrhajó irányítópultjánál találja magát. De van, akinek megrémülni sem marad ideje. Mert ettől kezdve minden valóban megtörténik vele. A világűr. Az űrhajók. Az „idegenek”. És halálos összecsapások távoli csillagok körüli pályán. Az Őrség-regények sikerszerzőjének pörgős akció-SF-jét csak vigyázva szabad kézbe venni, mert letenni legközelebb a végén lehetséges! Biztonsági öveket becsatolni, és indulhat a kaland!

A klímaháborúk után egy úszó várost építenek az Északi-sarkkörön, geotermikus fűtéssel és fenntartható energiával: a hely valóságos építészi és társadalommérnöki csoda, egyúttal túlzsúfolt tér, ahol kíméletlen küzdelem folyik az életben maradásért. A város egy idő után a bűn és korrupció melegágya lesz, a vagyonosok és nincstelenek közötti szakadék egyre jobban mélyül, és egy „omlás” néven ismert járvány tizedeli a népességet. Miután rejtélyes látogató érkezik a városba – egy nő, akinek a csónakját egy gyilkos bálna vontatja és egy jegesmedve kíséri –, gyorsan elterjed a híre. Az „orkabűvölő” néven emlegetett idegen szép lassan összehoz négy embert, hogy korábban nem látott ellenállást valósítson meg. Miközben ezek a peremre szorult alakok összeállnak, hogy megmentsék városukat a biztos pusztulástól, sokkoló igazságokat tudnak meg magukról.

Sam J. Miller izgalmas új hang a sci-fiben: a novelláival hamar befutott szerző Orkaváros című regénye nagyon aktuális történetet mesél egy hátborzongatóan ismerős közeljövőről, a szervezett bűnözésről, a klímaváltozás következményeiről és az összetartás erejéről.

Vajon ki vagy mi teremtette a Földet és az általunk ismert világot? Egy élőlény? Vagy egy gép?Habár feltehetően egyik válasz sem fedi a valóságot, mégis legtöbben inkább az élőlényre szavaznának... azt ugyanis nekünk, embereknek könnyebb elképzelnünk.Létezik viszont egy robot, aki a Gépistenben hisz. Egy olyan istenhez imádkozik, aki bináris alapon teremtette az ő világát. De vajon biztos, hogy csak az övét?
A regény három történetből áll. A második egy előzménytörténet, amelyben sok minden kiderül az első résszel kapcsolatban. A harmadik pedig az első rész közvetlen folytatása.
A regényben találkozhatunk: Egy egyszerű felvevő- és megfigyelőrendszerrel, egy robottal, ami lehet, hogy azért mégsem olyan „Egy-szerű”.Utána egy pszichiáterrel, aki kénytelen lesz együtt dolgozni ezzel a robottal. Az sem lesz egyszerű.Majd végül egy emberrel, akinek isteni képességei vannak. Gépisteniek.Ez a „Gépek tragédiája” vajon az emberiség végéről szól, vagy inkább egy „Új világ” kezdetéről? Mi van akkor, ha a kezdet és a vég valójában egy és ugyanaz?

Az Európai Unió felbomlik. Az országok városállamokra esnek szét, a nyugdíjasok első lázadását újabbak követik, megjelenik a röghöz kötés és a neojobbágyság. A gyerekek öröklik szüleik adósságait, ezért csak egyetlen módja van, hogy az ember ne legyen haláláig a Város szolgája: ha csatlakozik a falon kívüli kolóniák egyikéhez. A tizenhárom éves Vik egy gombászkolóniában él, az egy évvel idősebb Ajla pedig a Városban. A fiú minden nap a túlélésért küzd, a lánynak sejtelme sincs, mi történik a falon túl. Mielőtt a sorsuk összefonódik, Vik találkozik a rejtélyes eredetű Gömbbel, és ez örökre megváltoztatja az életét. A Fekete fény sorozat első kötete eredeti hangú kalandregény, amely egy számunkra ismerős vidék lehetséges jövőjébe vezeti el olvasóit.

Az elsüllyedt földrész titka örök talány. Akit vonz a téma, kirándulhat a messzi múltba, és találkozhat az utolsó atlantiszi király korával. Elindulunk a Csillagtársaság központi bolygójáról, és megtesszük a sok ezeréves utat, vissza a múltba. Claudron, a főhős megtette ezt az utat, bár az időutazásnak ez a formája enyhén szólva tiltott, hiszen a legkisebb óvatlanság is időrombolást okozhat. Az ifjú szerencsésen meghekkelte az időutazás tilalmát, és eljutott a csodálatos Salva bolygóról az Ókor ugyancsak csodálatos világába.

A sci-fi regény nincs tele műszaki halandzsával, de van benne kevés romantika – ez aligha lephet meg bárkit, miután a cím menyasszonyt említ.

„A krízis, amelyben sodródunk, az emberi történelem eddigi egyetlen katasztrófájához sem hasonlítható, mégis félelmetesebb valamennyinél. Nem háború. A szépség és a szenvedély vízióival bénítja meg érzékeinket. Az élet valóságai között alvajáró futóbolondokká válunk. Ilyen fantazmák bűvölete ellen nincs védekezés...” Ez az Arany Meteor-díjjal jutalmazott Szepes Mária mű az ezoterikus irodalom élő klasszikusa. A Surayana élő szobrai olyan, már-már időszerű jövőképet vetít elénk, aminek minden mozzanata markában tartja az olvasó figyelmét.

„A hangyák eleinte az orrlyukakon próbáltak bejutni, az általuk kiváltott irritáció azonban tüsszentésre késztette vizsgálatuk alanyát. Az ennek eredményeként bekövetkező hirtelen légkitörés sokkal gyorsabban zúdult elő, mint a már korábban tapasztalt köhögés a légcsövön, és úgy lőtte ki a hangyákat az orrlyukon át, mint a puskacső.
Az expedíció legtöbb tagja darabokra szakadt. A koponyában végzett későbbi kutatóexpedíciók a fülön próbáltak bejutni, de nem jártak több sikerrel. Felderítették a dinoszauruszok látó- és hallószerveit, és megfigyelték ezeket a törékeny rendszereket. Még az agyig is eljutottak, bár hogy mi célt szolgál, arra nem bírtak rájönni; csak évekkel később ébredtek rá a jelentőségére.” Szatirikus mese. Politikai allegória. Ökológiai vészcsengő. Cixin Liu a kínai sci-fi irodalom új generációjának leginnovatívabb és legeredményesebb képviselője, aki elsöprő sikereket aratott a Háromtest-trilógiájával, kisregényében a késő krétakor fantasztikus világába kalauzol el, ahol intelligens hangyák és értelmes dinoszauruszok civilizációi küzdenek egymással – a fennmaradásért és a bolygó megmentéséért. Talán más, önmagukat szintén értelmesnek tartó fajok számára is tanulságos módon…