Kína i.e. hatodik századának két szellemóriása: Lao-ce és Konfu-ce. Tanításuk látszólag ellentétes, a mélyben mégis egybeér. Lao-ce a tao (az Út) világrendjébe történő, nem cselekvő beilleszkedést tanítja, míg Konfu-ce azt vallja: a bölcs fáradhatatlanul hirdesse felismert igazságát. „Li herceg egyszer megkérdezte: mit jelent kormányozni. Konfu-ce válasza: a dolgokat a helyükre tenni. – És ez mit jelent? – A király legyen király, az alattvaló alattvaló, az apa apa és a fiú fiú. – Mi a bölcs uralkodó legfontosabb tennivalója, ha a kormányzást átveszi? A mester válasza: a szavak helyes használata.” A ma uralkodói trezorjaikban és hadseregükben bíznak. Ezért mondja már Platón, hogy ma már csak „demokráciák és önkényuralmak váltogatják egymást”. A közép ismerete elveszett. (Dúl Antal)