A ​hétéves M. számára a világot szilárd alapelvek vezérlik, amelyek apja, D. utazó ügynök életén és a Kramp márkájú, vasáru-termékeket tartalmazó katalóguson alapulnak. Ebben a világban a szépen elrendezett szögek, csavarok, kalapácsok, kilincsek és ajtóra szerelhető kémlelőnyílások sajátos mintát és nyelvezetet nyújtanak M. számára, amelynek segítségével a kislány a világról, a filozófia nagy kérdéseiről vagy a kozmoszról elmélkedhet, miközben, lógva az iskolából, apjának segít az eladásban. 
Munkájuk során kapcsolatba kerülnek egy rejtélyes mozigépésszel, E.-vel, aki az elhagyatott falvakban járva szellemekre vadászik, és több más, fura figurával. Mindez örökké folytatódhatna, ha a történet nem Chile legrosszabb időszakában, a Pinochet-éra idején játszódna. Ám így brutális véget ér ez az apa-lánya együttműködés, és ezzel a gyermekkor is, aminek pedig olyan vidáman és fényesen kellene tovább tündökölnie, mint a Kramp márka termékeinek.

María José Ferrada érzékeny és precíz írásával, amely mindig a nosztalgia és az irónia között lebeg, gyermekkönyvek szerzőjeként szerzett tapasztalatait is felhasználva, őszinte és hiteles hangon szólaltatja meg a főszereplő M.-et, és a kislány történetén keresztül megmutatkozik egy kegyetlen és irracionális világ, ahol az emlékezet, a szokások, a tárgyak és tapasztalatok osztályozása az egyetlen túlélési stratégia.