Ken Follett ebben a könyvében elmeséli, milyen érzéseket, gondolatokat indított el benne, amikor értesült a tűzről, amely a világ egyik legnagyobb székesegyházának, a párizsi Notre-Dame-nak az elpusztításával fenyegetett. Bemutatja a székesegyház történetét, az építéstől kezdve a történelem során betöltött szerepéig, és feltárja, hogy a Notre-Dame milyen hatással volt a világ katedrálisaira, valamint Follett egyik leghíresebb művének A katedrálisnak a megírására.

„A Notre-Dame Párizs csodálatos székesegyháza, az európai civilizáció egyik csúcsteljesítménye lángokban állt. A látvány megrázott és feldúlt minket. Engem a sírás kerülgetett. Itt, a szemünk láttára semmisül meg valami, aminek az értéke föl sem mérhető. Olyan hihetetlen érzés volt, mintha a föld indult volna meg a lábunk alatt.”

Ken Follett

Ken Follett a könyv jogdíjait teljes egészében a Notre-Dame újjáépítésére ajánlotta fel

A ​VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI.

A megfagyott világ ott veszi fel a történet fonalát, ahol az 1. kötet abbamaradt: az öt – amerikai, német, orosz, angol és walesi – család egymásba fonódott életét ismerhetjük meg a Harmadik Birodalom felemelkedésével kezdődő, majd a spanyol polgárháborúval és a második világháború nagyszabású drámáival folytatódó, az amerikai és az orosz atombombák felrobbantásáig tartó időszakban. Vagyis az 1930-as évek elejétől 1946-ig.

A német apától és angol anyától született Carla von Ulrich egyszeriben úgy érzi, maga alá temeti a náci árhullám; óriási bátorságról tanúskodó és szomorú következményekkel járó tettre szánja el magát… Woody és Chuck Dewar, a titkokat rejtegető két amerikai fivér is ki akarja venni részét a fasizmus elleni harcban, egyikük Washingtonban, a másikuk pedig a Csendes-óceán véráztatta dzsungeljeiben… Lloyd Williams, az angol diák a spanyol polgárháború tűzkeresztségében eszmél rá, hogy a kommunizmus ellen ugyanolyan elszántan kell harcolnia, mint a fasizmus ellen… Daisy Peshkovot, az Amerikában élő milliomoslányt kizárólag a népszerűség és az élvezetek hajszolása érdekli, amíg a háború meg nem változtatja az életét, nem is egyszer, hanem kétszer is, miközben unokabátyja, Vologya olyan pozíciót harcol ki magának a szovjet hírszerzésen belül, amely az háború kimenetelére hatással lesz.

A főszereplők élete kibogozhatatlanul összekuszálódik, miközben élményeiken keresztül kirajzolódnak a 20. század arculatát meghatározó kataklizmák. A történet a gazdagok dolgozószobájától a vérzivataros, füst borította csataterekig mindenütt egymásba gabalyodik, és az olvasó egyre bonyolultabb drámák tanúja lesz.

Ahogyan azt Ken Follettnél már megszoktuk, a történelmi háttér briliáns bemutatása alapos kutatásokon alapul, a cselekmény gyors sodrású. Az szerző szenvedéllyel és mesteri kézzel vezet el bennünket egy olyan világba, amelyről azt hittük, jól ismerjük, ám amely a könyv elolvasása után már sohasem fog a régi színben feltűnni.

A 2. kötet, A megfagyott világ a Párizs környéki békékkel kezdődik, és az amerikai és a szovjet atombomba feltalálásáig tart, szereplői az 1. rész hőseinek gyermekei.

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudéta-vidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével,a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól.

Hugh Legat a brit külügy ifjú reménysége, aki akaratán kívül titkosszolgálati játszmákba keveredik. Régi barátja, a náci bürokráciában dolgozó Paul von Hartmann és társai elhatározták, hogy megbuktatják Hitlert, ehhez viszont arra van szükségük, hogy a feszült helyzetet rendező Müncheni Konferencia kudarccal végződjön – ez pedig háborút jelentene Anglia és Németország között.

Robert Harris lebilincselő politikai thrilleréből 2022-ben a Netflix készített izgalmas kémdrámát.

Charles Jenkins túlélt egy balul elsült titkos oroszországi akciót, mely után egy életre elege lett a kétkulacsos kémjátszmákból. Ám egy nap megtudja, hogy a hírhedt moszkvai Lefortovó börtönben egy nőt mindenkitől elszigetelten őriznek, ezért nyomozásba kezd.

Ha ugyanis kiderül, hogy Paulina Ponomajovát tartják fogva, aki a megmentője volt, akkor nem hagyhatja sorsára. De nincs rá semmi garancia, hogy ő az, ahogy arra sincs bizonyíték, hogy Paulina még mindig él. Jenkinsnek így vissza kell térnie Oroszországba, hogy utánajárjon a dolognak, és fel kell vennie a kapcsolatot Viktor Fjodorov volt orosz FSZB-tiszttel – egykori ellenségével, aki három kontinensen át üldözte –, hogy segítsen neki bejutni a Lefortovóba.

Utazása ráadásul minden korábbinál veszélyesebb fordulatot vesz: mindkettejükre elkezd vadászni egy kegyetlen, vérszomjas orosz ügynök. Jenkins lojális a talán még életben lévő Paulinához, és mindenki életét kockára teszi az új küldetés során, amely akár az utolsó is lehet.

1895. ​Párizs. Georges Picquart katonatiszt élénk figyelemmel kíséri, ahogy a németeknek való kémkedéssel vádolt katonatársát, a zsidó származású Alfred Dreyfust perbe fogják és nyilvánosan megalázzák. Dreyfust a francia írók, művészek, értelmiségiek nagy részének hangos tiltakozása ellenére elítélik, és az Ördögszigetre száműzik.
Picquart, aki maga is a kémelhárítás egyik vezető tisztje, megpróbál tisztán látni katonatársa ügyében, és eközben csalásra, korrupcióra bukkan a katonai felsővezetés köreiben. Egyre nyilvánvalóbbá válik számára, hogy Alfred Dreyfus ártatlan áldozat csupán egy bonyolult játszmában, amely a kémelhárítás és a kormányzat korruptságát akarja eltussolni.

Picquart-t először megvesztegetni próbálják, majd mikor ez nem sikerül, végrehajtják a karaktergyilkosságot: nemcsak katonai becsületét teszik tönkre, hanem magánéletét, szerelmét is bemocskolják. Robert Harris a tőle megszokott izgalmas, fordulatos cselekménnyel vezeti az olvasó végig az ismert történelmi eseményen, a Dreyfus-peren. 2014-ben ez a regény a legrangosabb angol irodalmi díj, a Walter Scott Prize győztese volt.

Anglia ​első számú kéme eltűnik.
Egy hét, amely vagy megújítja, vagy megbuktatja a hírszerzést.

Amelia Levene, az MI6 első női igazgatójelöltje hat héttel a beiktatása előtt nyomtalanul eltűnik.
Thomas Kellt, a kegyvesztett volt ügynököt behívják a hidegről, hogy gyorsan és diszkréten kutassa fel Ameliát. A megbízás visszautat kínál Kellnek a titkok világába, az egyetlen életbe, amelyet ismert.
Idegen titkosszolgálatok követik Kellt, amikor elindul Amelia nyomában a veszélyes úton, Franciaországon és Észak-Afrikán át. Ilyen messzire a hazai pályától azonban egészen mások a játékszabályok, a következmények pedig elképzelhetetlenül rosszabbak…

A Brit Krimiírók Ian Fleming Steel Dagger-díjának nyertese, az év krimije.
Az év legjobb, Bloody Scotland díjas skót krimije.

A ​második világháborút követő felfordulás idején egy amerikai egyetemista lány, Charlie St. Clair teherbe esik hajadonként, és közel jár ahhoz, hogy jómódú családja kitagadja őt. Ráadásul kétségbeesetten kapaszkodik a reménybe, hogy hőn szeretett unokatestvére, Rose, aki a háború alatt eltűnt Franciaország nácik megszállta részén, talán még él. Így amikor a szülei Európába küldik, Charlie Londonba szökik, eltökélve, hogy kideríti, mi történt az unokatestvérével. Ehhez Eve Gardinertől remél segítséget, aki egy iszákos, láncdohányos és rendkívül ellenszenves nő. Neki is van egy titka: egy női kémhálózat ügynöke volt, az Alice-hálózaté. Eve lelepleződött, és meg kellett tapasztalnia a háború legkegyetlenebb oldalát. Először nem akar Charlienak segíteni, ám a fiatal lány egy férfi nevét említi, akit Eve egykor szeretett, és aki gyanúja szerint elárulta a németeknek. Vajon él még a férfi, és más asszonyok végzete is az ő lelkén szárad? Eve elhatározza, hogy kideríti a férfiról az igazat, ezért segítséget ajánl Charlie-nak. Így ketten vágnak neki Franciaországnak: Eve, hogy kiegyenlítse a számlát, Charlie pedig, hogy végre békére leljen.