„Történet a mélyszegénység kiszolgáltatottságából a szabadsághoz vezető útról.” – Mátrai Szilvia, írónő „Ez a könyv önelfogadást és önbecsülést tanít, miközben minden oldala olyan izgalmat rejt, hogy letehetetlen.” – Bucsi Mariann, írónő „Cigánynak születni már önmagában küzdelem!” – Danó Éva, szociális munkás Tehetséges és gyönyörű. De a világ ellene dolgozik. Evelin félig roma, félig magyar. Budapest legszegényebb kerületében él beteg édesanyjával, aki anyagilag nem képes támogatni a lányt. Mégis mindent megtesz, ami erejéből telik, hogy Evelin a képességeinek megfelelő iskolába kerüljön, és hogy kikezdhetetlen értékeket ültessen el a lányában. Minden jól alakul, Evelin kiszakad a visszahúzó közegből, de édesanyja egészségi állapota miatt hamarosan olyan döntésre kényszerül, amely minden reményét porrá zúzhatja: alig tizennyolc évesen áruba bocsátja a szüzességét, és eladja magát egy sugar daddynek. A kitartója ismert politikus, aki egyre inkább ragaszkodik a lány társaságához, és egy jobb élet lehetőségével kecsegteti. Evelinnek azonban rá kell jönnie, hogy a jómódot a férfi mocskos ügyletei biztosítják, és ha így él tovább, akkor anyja szavát veszi semmibe. Ebből a helyzetből szabadulnia nagyon nehéz, és olyan emberek segítségét kell kérnie, akikben talán kár megbíznia. Lontai Léna személyes indíttatású és megdöbbentő debütregénye, a Könnyező liliomok után ismét súlyos témával foglalkozik. Valós eseményeken alapuló írásában feltárul a kiszolgáltatott kisebbségi lét egyik kegyetlenül reális oldala, ahol a jó szándék és a tenni akarás a becstelenséggel és a megbélyegzettséggel néz farkasszemet. A fordulatos regény végén megtudjuk, létezhet-e jobb élet Evelin számára egy olyan világban, amely eltiporja a lehetőségeit. „Felemelő történet, amely megmutatja, hogy a mélységből is lehetséges kiút.” – Pap Éva, írónő „Mesteri érzékkel megírt, komoly témát feldolgozó regény. Szívet facsaró olvasmány!” – Anne L. Green, írónő
 

"Odahaza négy szobánk volt. Az enyém, a Gilles nevű öcsémé, a szüleimé és a döglött állatoké.” Ebből az életből próbál menekülni a regény elbeszélője, a természettudományok iránt rajongó, különleges tehetségű tízéves kislány. Apja szenvedélyes vadász, és maga is könyörtelen ragadozó. Anyja jelentéktelen, rettegő „amőba”, kiszolgáltatva férje rendszeres fizikai és verbális bántalmazásának.

Hatéves öccse az egyetlen, akivel megélheti a szeretet érzését, ám egy tragikus baleset megváltoztatja a kisfiút, aki egyre közelebb sodródik apja rettenetes világához. Ettől kezdve a lánynak egyetlen célja marad: életben maradni, hogy megmenthesse Gilles lelkét. Ezt pedig csak egyetlen módon teheti meg: vissza kell utaznia az időben… Adeline Dieudonné fantáziadús, mégis végtelenül realista, brutális, mégis líraian gyöngéd története fényesen sötét és érzéki világba vezet, kompromisszumok nélkül mutatva be egy fiatal lány életének legszörnyűbb és legfelemelőbb pillanatait."

A szerzőnél néhány éve diagnosztizálták a sclerosis multiplexet, ezt a főleg fiatal nőknél jelentkező akut gyulladásos megbetegedést. Vanda lebénult a fél oldalára, egyik szemére elvesztette látását, és olyan fájdalmakat él át, hogy sírva könyörgött az apjának: ölje meg. Ám megtanulta, hogyan lehet felállni, folytatni, élni. És írni kezdett mindenről, ami egy fiatal nő életének része: szerelmekről, férfiakról, kapcsolatokról, vágyakról és reményekről.

„Attól félek, hogy a körülöttem lévőket jobban meg fogja viselni ez, mint engem. De én tudom, hogy kitárul előttem Tibet kapuja, hogy olyan dolgokat tapasztalhassak meg, amiket a későbbiekben a lehető legjobban tudok majd hasznosítani. Nincs bennem félelem, harag, kétség, nincsenek miértek, csak küzdés van, és akarat. Nem látok mást, kizárólag egy egészséges embert, akinek végig kell járnia egy utat, hogy aztán még egészségesebben folytathassa a tökéletes életet.”

ZAVODNI GRÉTA VIRÁGnál 2011 márciusában diagnosztizálták a leukémia egy súlyos változatát, a T-sejtes Non-Hodgkin-limfómát. A fiatal lány három éven keresztül kemoterápiás és sugárkezelések sorozatát kapta, de maradt ereje arra, hogy közben a kezdetektől megörökítsen minden fontos pillanatot. Bejegyzéseiből a benne lejátszódó lelki folyamat és a kezelések, beavatkozások tanulságos, érdekfeszítő, őszinte története bontakozik ki, melynek végállomása – göröngyös út után – a gyógyulás. A kötet Gréta győzelméről és újjászületéséről szól; az ő példája pedig másoknak is erőt adhat, hogy soha ne adják fel a harcot.

A vidéki internátus diákközösségét a kíméletlen erőszak, a gyengébb megalázásának kultusza uralja. A főhős, Erik számára azonban ez nem újdonság. A nevelőapjától kapott verések otthon mindennaposak, és korábbi iskolájában is a nyers fizikai erőtől függött a pozíciója. Mint „problémás gyerek”, ebből a környezetből kerül a bentlakásos intézménybe, mintegy utolsó esélyként. Új barátjával, Pierre-rel kétségbeesetten próbálják megérteni a gonosz természetét, és keresik a megoldást, miként lehet legyőzni úgy, hogy ők maguk nem válnak gonosszá. De vajon le lehet küzdeni az erőszakot erőszak alkalmazása nélkül?

"Kihúztam ​az íróasztalom fiókját, elővettem az öngyújtót, és remegő kézzel meggyújtottam a papírlap szélét. Beletörődve figyeltem, ahogy a láng kívülről befelé, egyre mohóbban falja az arcokra egyre kevésbé hasonlító széncsíkokat és az egymás felé hajoló törzseket, amíg teljesen fel nem emészti."" Szücs Kori középiskolás évei óta képtelen olajfestékkel festeni; azóta kizárólag fekete-fehér szénrajzok kerülnek ki a keze alól. Mosonyi Anti a számítógépes játékok rabja, ami néha összekeveredik a rémálmaival. Egy nap mindketten megkapják ugyanazt a Facebook-meghívót. Kori, Anti és Csilla hosszú évek után először találkoznak az Ajtósi Dürer Gimnázium ötéves érettségi találkozóján. Nem csak a múlt kovácsolja őket össze, hanem egy közösen megélt tragédia is, ami egyik pillanatról a másikra felforgatta az életüket. Ami után semmi sem volt többé ugyanolyan. Ami után egyértelmű a feladat: megkeresni volt osztályfőnöküket, akinek jóval többet köszönhetnek, mint azt a középiskolában valaha is gondolták volna…"