Kis Dorrit

Az adósok börtönének komor árnyéka ad különös, tragikomikus hátteret annak a hatalmas szatírának, amelyet Dickens e regényében kora társadalmáról fest. A fizetésképtelenek gyülevész hada kicsinyben a kinti társadalom pontos mását adja: nevetséges rangkülönbségeivel, koldus konvencióival. Odakünn mindez nagyobb méretekben folyik, de a lényeg itt is az embereknek „anyagi fedezet” szerinti felbecsülése, természetesen a megfelelő keresztényi, civilizált formák között. Kis Dorrit áldozatos, gyengéd alakja, valamint a tevékeny jóságot képviselő Clennam szinte nem is illenek a regény nagyon is világos, vérbő figurái közé, hiszen – amint azt Dickens kitűnő szatírája megmutatja – az igaz emberségnek feltétlenül alul kell maradnia a Huzavona Hivatal „kullancsaitól”, a kapitalista hatalom uraitól irányított világban. (moly.hu) A könyvet Mikes Lajos eredeti, 1910-es műfordítása alapján közöljük.