„Megmarkolta a könyvet, mint egy teniszütőt, amelynek szakadt, szétszálkásodott húrjai csapzott frizuraként lógnak az ütő fejéről. Aztán középen fölütötte, s mindaddig olvasta, míg vissza nem tért az első oldalon át középre, hogy aztán újra marokra szorítsa a könyvet, mint egy teniszütőt, amelynek húrjai szabályos vonalakban, könnyedén, mégis gigantikus erővel feszülnek az ütőfejen.” P.Sz.