„Szlovákia nekem nem hazám, Késmárk sem a hazám, nem tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?" Lilli, a késmárki diáklány vallomása ez a regény, akit a történelem sodor magával a második világháború végén. Német nemzetisége miatt előbb a partizánok elől kell menekülnie, azután édesanyjával, várandós nővérével és sorstársaival elűzik, táborba zárják, majd a romokban heverő Bajorországba deportálják, mert az új Csehszlovákia kizárólag a cseheké és a szlovákoké. Apja börtönben, sógora valahol hadifogságban, ő támasz nélkül sínylődik volt zsidó koncentrációs táborokban, küzd éhezéssel, betegséggel, lesz tanúja a bosszú vezérelte vérengzésnek. Kiszolgáltatottan, hazátlanul éli meg a béke első éveit, mégis derekasan helytáll, pedig olyan csapások érik, amelyekből egy is sok lenne egy átlagos életben. Közben humora és életkedve sem hagyja cserben: sorsa útmutató lehet mindannyiunk számára.
