Harisnyás Pippi vagány, szeplős és vörös hajú kislány, aki a Villekulla-villában lakik. Van egy koffernyi pénze, így a szülei nélkül is elboldogul, a kertben tart egy lovat, a villában pedig egy Nilsson úr nevű majmot. Kerüli az iskolát, és ha csak teheti, barátaival, a szomszéd házban lakó Tomival és Annikával játszik, vagy kószál a városban. Pippivel sosem unalmas az élet: megment a tűzvésztől egy testvérpárt, édességet vesz a város összes gyerekének, vagy éppen porig rombol egy cirkuszi előadást, sőt még az erőművészt is elnáspángolja. Harisnyás Pippi talán sosem születik meg, ha Astrid Lindgren kislánya, Karin nem betegszik meg tüdőgyulladásban. Ő kérte meg anyukáját, hogy meséljen neki az ágya mellett, ekkor találta ki Lindgren az első Pippi-történeteket, amelyek – több átdolgozás után, újabb történetekkel együtt – végül évekkel később, 1945-ben jelentek meg könyv formában. Harisnyás Pippi szinte rögtön elhozta szerzőjének a népszerűséget: a Pippi-köteteket több mint nyolcvan nyelvre fordították le, sikerük hetven évvel az első könyv megjelenése után is töretlen.
85 pont
Emil barátunk iskoláskorba ér, de ez ne tévesszen meg senkit: ugyanolyan csibész, mint eddig! A dombréti árverésen jó üzleti érzékkel szert tesz egy sánta tyúkra meg egy tébolyult tehénre, és tűzoltófecskendőjével véget vet egy igazi tömegverekedésnek. Másnap háromszor is megpróbálja megszabadítani Linát, a szolgálólányt sajgó zápfogától, majd összetintázza a húga arcát. De sokkal fontosabb a téli ítéletidőben véghezvitt hőstette, amellyel legjobb barátja, Alfréd segítségére siet. Nem is csoda, hogy egy napon Juharfalvi Emil lesz a községi önkormányzat elnöke.
A sorozat utolsó kötetében Pippi és barátai, Tomi és Annika hajóra szállnak: elkísérik Pippit és Harisnyás kapitányt a Kurrekurredutt-szigetre. A nagy kaland remekül sikerül, a gyerekek hamar összebarátkoznak a bennszülött csemetékkel, Pippi megleckéztet pár éhenkórász cápát és pénzéhes gonosztevőt. A sok fürdés és játék közepett e gyorsan múlik az idő, közeledik a karácsony, egyre égetőbb a gyerekekben a honvágy. Vajon hazaérnek karácsonyra?
Emil, aki egy dél-svédországi tanyán cseperedik fel, jól ismert figurája a gyermekirodalomnak. Ő az örök rosszcsont, az ebadta, aki ha moccan is, már rögtön valami galiba támad körülötte. Minden érdekli őt, és mindent ki akar próbálni.
Ebben az új kötetben Emil, ha lehet, még vásottabb csínyekkel lepi meg családját és tágabb környezetét. Odáig feszíti a húrt, hogy a falu lakói gyűjtést rendeznek, s felajánlják a pénzt a fiú édesanyjának: küldje rajta Emilt Amerikába. A szerető anya felháborodva utasítja el az ötletet, s így a fiúnak módja van folytatni nagyszabású akcióit. Tudnivaló, hogy ha Emil rossz fát tesz a tűzre, a fáskamrába zárják büntetésül, és ő ott unalmában minden alkalommal egy fafigurát farag. Talán eleget mondunk azzal, hogy e könyvecske során a polcon álló figurák száma huszonhétről százra gyarapszik, és van olyan nap, hogy háromszor is meglakja ezt a zárkát. Nem csoda, hogy magányában olyan ötletek fogalmazódnak meg benne, amelyek a közeli városban is általános rémületet keltenek, és a szó szoros értelmében tűzbe borítják az eget meghökkent lakói felett.
Ismét itt a nyári szünet, és Kalle Blomkvist a körtefa alatt heverészik. Igaz, nem sokáig, mert kezdődik a Rózsák háborúja: a szokásos nyári csatározás a kisváros két gyerekcsapata között. Kiderül azonban, hogy ezúttal a szokásosnál is nagyobb a tét, mert a város határában gyilkosság történt. A Kalle nyomozni kezd című kötet címszereplője, a kiskamasz Kalle két legjobb barátja, Eva-Lotta és Anders társaságában megint hajmeresztő kalandokba keveredik. Átrohannak az álmos éjszakai kisvároson és a napsütötte Prérin, bejárják a kísértetjárta kastély minden zeg-zugát, és végül még a stockholmi rendőrség is az ő segítségükre szorul. Hiszen ki más oldhatná meg a rejtélyt, ha nem Kalle, az ifjú mesterdetektív? „– Gyerünk, Kalle – mondta. – Bezárom a műhelyt, bármit mondjon apa. – Nem félsz? – kérdezte Kalle, aki jól ismerte a cipészmestert. Anders csak vállat vont. Félni nem félt, de úgy gondolta, hogy az esetleges látogatók számára mégiscsak meg kéne okolni, hogy miért van zárva a műhely fényes hétköznapon. Tollat vett elő, és egy papírlapra ráírta: GYILKOSSÁG MIATT ZÁRVA A papírt rajzszöggel kitűzte az ajtóra, és elfordította a kulcsot.” Csaknem hetven év telt el azóta, hogy Astrid Lindgren az izgalmas Kalle-trilógiával megteremtette a skandináv krimi ifjúsági változatát – most ennek a sorozatnak a második, felújított kötetét tartja kezében az olvasó. Az illusztrációkat Németh Gyula készítette.
Kalle Blomkvist, az ifjú mesterdetektív és barátai idén nyáron sem unatkoznak. Folytatják a Fehér és a Vörös Rózsa évek óta folyó háborúját, amit elbűvölt figyelemmel követ egy ötéves kisfiú, Rasmus. Hiszen ha megnő, ő is Fehér Rózsa szeretne lenni, mint Kalle, Anders és Eva-Lotta. A baj csak az, hogy Anders szerint Eva-Lotta egészen idétlenül kezd viselkedni, amint egy kisgyereket meglát. Főleg, mikor a nagy csata éjszakáján három titokzatos betörő jelenik meg Rasmus és édesapja, a híres feltaláló otthonában… Csaknem hetven év telt el azóta, hogy Astrid Lindgren az izgalmas Kalle-trilógiával megteremtette a skandináv krimi ifjúsági változatát - most ennek a sorozatnak a harmadik, felújított kötetét tartja kezében az olvasó. Az illusztrációkat Németh Gyula készítette.
Astrid Lindgren meseregénye varázslatos, álombéli tájakra repíti hőseit. A kedves falusiak és az elszánt gonoszok rettentő küzdelme során a szerző úgy fogalmazza újra az élet, a halál és a hűséges szeretet örök kérdéseit, hogy a történetbe belefeledkező olvasó maga is új fényben látja ezeket. Jonatan a legjobb testvér a világon. Akkor sem habozik, amikor öccse, Karl az égő házban reked: életét kockáztatva menti ki őt. Ezzel a tettével nyeri el az Oroszlánszívű nevet. És ezzel a tettével kezdődnek a fivérek kalandjai is a mesés Nangilaja hegyei közt, Cseresznyevölgyben és Vadrózsavölgyben. A helybéli lakosok békéjét ugyanis a teljhatalomra törő, gonosz Tengil fenyegeti.
Folytatódnak Harisnyás Pippi, a vagány, szeplős kislány kalandjai, aki a szülei nélkül él a Villekulla-villában. Pippi ebben a kötetben sem tétlenkedik: elpáhol néhány gazembert, megzaboláz egy szökött tigrist, botrányba fullaszt egy színházi előadást, és persze sokat játszik a barátaival, Tomival és Annikával. Egy napon látogatóba érkezik a Kurrekurredutt sziget királya, aki nem más, mint Pippi apukája, és arra kéri a lányát, hogy költözzön hozzá a trópusokra. Közeledik az indulás időpontja, Pippinek döntenie kell. Vajon hajóra száll, és örökre elhagyja a kisvárost?
A sorozat utolsó kötetében Pippi és barátai, Tomi és Annika hajóra szállnak: elkísérik Pippit és Harisnyás kapitányt a Kurrekurredutt-szigetre. A nagy kaland remekül sikerül, a gyerekek hamar összebarátkoznak a bennszülött csemetékkel, Pippi megleckéztet pár éhenkórász cápát és pénzéhes gonosztevőt. A sok fürdés és játék közepett e gyorsan múlik az idő, közeledik a karácsony, egyre égetőbb a gyerekekben a honvágy. Vajon hazaérnek karácsonyra?
Mi irányítja az emberek sorsát a Földön? Honnan erednek a természeti csapások? Valaki uralkodik felettünk?
Az óriások csak játszanak a Földdel, de olykor nem is tudatosul bennük, milyen végzetes kár keletkezik egy-egy malőr folytán. A 7 testvér ajándékba kapja a gömböt az édesapjuktól, de vajon tudják megfelelően kezelni ezt a komoly játékszert?
Emil barátunk iskoláskorba ér, de ez ne tévesszen meg senkit: ugyanolyan csibész, mint eddig! A dombréti árverésen jó üzleti érzékkel szert tesz egy sánta tyúkra meg egy tébolyult tehénre, és tűzoltófecskendőjével véget vet egy igazi tömegverekedésnek. Másnap háromszor is megpróbálja megszabadítani Linát, a szolgálólányt sajgó zápfogától, majd összetintázza a húga arcát. De sokkal fontosabb a téli ítéletidőben véghezvitt hőstette, amellyel legjobb barátja, Alfréd segítségére siet. Nem is csoda, hogy egy napon Juharfalvi Emil lesz a községi önkormányzat elnöke.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.