Ha összetörik a szív

Letícia Hartmann vagyok, ez az én keserédes történetem. 
Nem, nem egy Hamupipőke-történet. A főhős nem a szőke herceg, és a főhősnő sem éppen hercegnő. Egy haldokló és egy éhező egymásra találásának különleges története. 
Ugye tudod, mi történik akkor, amikor beleszeretsz egy rosszfiúba? 
Összetöri a szíved. 
Ezután sosem leszel már ép, csak egyik szörnyű napról élsz a másikra, a magány lesz a leghűségesebb társad, és a szíved darabjai olyan élesre formálódnak az idő múlásával, hogy minden egyes lélegzetvételnél beléd fúródnak, hogy érezd a fájdalmat. 
Azt a fájdalmat, amely elválaszthatatlanul ragaszkodik hozzád. 
Rád tekeredik, mint egy anakonda az áldozatára, és addig szorít, amíg össze nem roppansz a nyomása alatt. 
Sokszor felteszem magamnak a kérdést: Vajon az én történetem is úgy fog véget érni, mint a legtöbb tündérmese? 
Boldogan élek, amíg meg nem halok?