Ryan, a (nem túl) híres író egyik nap észrevesz magán valamit, és úgy dönt, megnézeti. A „bumszli” elég rossz helyen van, és már előre fél tőle, hogy milyen kínos lesz majd megmutatni az orvosának. A nő ráadásul nagyon csinos. „Dr. Jenny” (Ryan így hívja dr. Jennifer Lambertet, a nő nem túl nagy örömére) nem igazán vevő Ryan állandó humorizálására. A férfi ugyanis folyton viccelődik, ha kínosan érzi magát; ezzel próbálja oldani a feszültséget. Jennifernek is van humora, érti ő a viccet, csak nincs hozzászokva. Szülei szigorúan nevelték, és gyerekkorában náluk szinte vágni lehetett a feszültséget. Főleg, amikor apja hazajött. Dr. Lambert híres idegsebészként sosem engedhette meg magának, hogy komolytalankodjon. Lányát is ugyanerre nevelte. Jennifer számára tehát Ryan egy teljesen új világ.Először szövetmintát vesz tőle, aztán elküldi a mintát szövettanra. Az eredmény beérkezése körül sajnos bonyodalmak adódnak, emiatt többször is „van szerencséje” találkozni Ryannel. A férfi beleszeret a gyönyörű doktornőbe, és randevúra hívja. Furábbnál furább helyzetekbe keverednek együtt, persze mindig Ryan hibájából. A férfinak sajátos fogalma van a felnőtt viselkedésről, a komolyságról és magáról az életről is. Rengeteg kínos és vicces közös élményük során Jennifer nagyon megkedveli Ryan életszemléletét.Ekkor jön meg a szövettani vizsgálat eredménye: sajnos pozitív. Ráadásul nem is operálható. Ryan persze ebből is viccet csinál, képtelen bármit is komolyan venni (ezt most talán nem is meri). Jennifer viszont sírva fakad a hír hallatán, ugyanis ekkor döbben rá, hogy időközben ő is beleszeretett Ryanbe.V ajon elég-e a férfi életszeretete és humora a gyógyuláshoz? Ha az nem, akkor elég-e lesz hozzá a szerelmük?