A szerző a megszokottól eltérően közelíti meg a globalizáció kérdését. A globalizáció, pontosabb nevén a transznacionális monopolkapitalizmus lényegének azt tartja, hogy a tőkének sikerült újból egyetemlegesen korlátlan uralma alá hajtania a munkát, az emberiség túlnyomó többségét. A tőkének ez a hatalma az ipar-szolgáltatási tartaléksereg felduzzasztása révén a munka mennyiségének és intenzitásának növekedését, a munkaerőáru értékének csökkenését eredményezi, vagyis a kizsákmányolás növekedésével jár.
A szerző a tőkés termelés nemzetileg és nemzetközileg is hierarchikus jellegének hangsúlyozásával kimutatja, hogyan hárítja át a fejlett országok tőkéje időről időre saját válságait nemcsak saját munkástömegeire, hanem a fejletlenebb országokra, azok tőkéjére és munkásosztályára, hogyan áll szemben a kis- és nagytőke egymással a konkurencia miatt.
A könyv bemutatja azt is, hogyan kuszálódnak össze a többszörös hierarchiákkal átszőtt tőkerendszerben a társadalmi szembenállás frontvonalai, a kis- és nagytőkék szembenállása a tőke-munka ellentéttel, a világ munkásarisztokráciájának a jóléti államért folytatott reformista utódvédharcai a fejlődő világ már régen elnyomott munkástömegeinek érdekvédelmével, a nacionalista, retrográd antiglobalizmus a globalizáció világtörténelmi alapjait nagyon is üdvözlő, de annak magántőkés formáját elutasító globalizációkritikai mozgalmakkal.
Különbözik-e a közmenedzsment, azaz a közérdek-orientált szervezetek vezetése az üzleti menedzsmenttől, azaz profitorientált szervezetek vezetésétől, és ha igen, vajon miben? E kérdésre keres és ad lehetséges válaszokat a tankönyv, amelyet kezében tart a kedves olvasó.
A vizsgálathoz a kontingenciaelmélet ad keretet, amely abból indul ki, hogy nincs minden körülmények között egyaránt használható egyetlen legjobb megoldás és módszer; az alkalmazandó módszereket illetően rugalmasnak kell lenni; és az adott helyzetben alkalmazandó módszereket a körülményekhez kell alakítani. A Közmenedzsment a kontingenciaelmélet mentén a közigazgatási szervezetek szituatív vezetésének kérdéskörével foglalkozik, mivel sajátos környezetük – annak komplexitása, dinamikája, illetve változása – a vezetőik számára is alkalmazkodási kényszert jelent. Ennek egyik lehetséges eszköze a kontingenciaelmélet adaptív alkalmazása.
„Minden kétséget kizáróan (és ezt a történelem már sokszor bizonyította) a gazdaság felforgatásának, a politikai káosz okozásának és ezrek vagy akár milliók koldusbotra juttatásának (és ezáltal radikalizálódásának) az egyik leghatékonyabb módja az infláció. És most ez fenyeget bennünket. Nem is csak fenyeget: már jelen van az életünkben.”
Hogy jutottunk idáig? És mit tehetünk? Ezekre a kérdésekre ad választ a közgazdász szerző, aki azonban nem száraz tényeket és adathalmazokat elemez, hanem társadalmi-politikai összefüggésekre világít rá. Szerinte ugyanis az okok és ezáltal a megoldások elsősorban politikai szinten keresendők, nem a gazdasági szférában.
Adam Smith jól ismert munkájának teljes, kétkötetes szöveganyaga 1940-ben, a Magyar Közgazdasági Társaság gondozásában jelent meg magyar nyelven, azóta csak töredékes kiadások születtek.
Ezt a hiányt orvosolja a Napvilág Kiadó, amikor új és könnyen kezelhető formában, két kötetben újból kiadja a teljes szöveget, Éber Ernő 1940-es fordítását véve alapul. Az exkluzív, modern kivitelű könyvben Adam Smith szövegét Erdős Tibor akadémikus előszava vezeti be, az olvasók tájékozódását pedig korszerű név- és tárgymutató, valamint az eredetinél részletesebb tartalomjegyzék segíti.
A kiadó ajánlása:
A kötet, amelyet kezében tart az olvasó, a Vizsgálódás… 1940-ben megjelent, utolsó teljes magyar kiadásának reprintje. Kiadónk azért vállalkozott a teljes szöveg közlésére ebben a formában, mert úgy vélte, a reprint kiadás hangulata tükrözi a legjobban, hogy egy klasszikus szerző klasszikus köntösben is tud nagyon korszerű és időtálló maradni.
A szöveget új előszóval és új tárgymutatóval láttuk el annak érdekében, hogy napjaink közgazdasági nyelvezetére minél könnyebben konvertálható legyen Smith szövege, és ezáltal mind jobban rávilágítsunk, mennyire előremutatóan, időszerűen és modernül gondolkodott a maga korában; nem lekicsinyítve ezzel azt az igen fontos célunkat, hogy minél jobban segítsük korunk diákjait abban, hogy megismerjék és megértsék ezt a minden szavában, mondatában fontos alapművet.
Részlet Erdős Tibor előszavából:
„Adam Smith a klasszikus polgári gazdaságtan legjelentősebb képviselője, az ipari forradalom kezdetén és kibontakozásának idején élt Angliában. Ebben a könyvében a korabeli kapitalista gazdaság működési mechanizmusának átfogó elemzésére vállalkozott, amely hatalmas előrelépést jelent a közgazdaságtan fejlődésében. Csodálatosan összefüggő rendszerben ábrázolta korának kapitalizmusát; ez azt jelenti: kiváló elméleti képessége mellett nagyon fejlett lehetett a valóságérzéke. Jelen könyve magas szintű intellektuális teljesítmény; könyvének alapos elemzése, tartalmának megértése is intellektuális erőfeszítést igényel, de mondhatom, nagyon megéri.
Az erőteljes szellemi koncentráció néha furcsa hatással jár. Tudat alatt a lehetetlen is lehetségesnek tűnhet. Míg az egyes, egyszerűen nem könnyen megérthető gondolatain tépelődtem, pillanatokra úgy éreztem, hogy ott ül mellettem. Rájöttem: ez azért történt velem, bennem, mert nagyon tisztelem őt, úgy, mintha nagyra becsült kollégám, szakmai társam lenne, akitől sokat lehet tanulni.
Ezzel a gondolattal ajánlom figyelmes olvasásra Adam Smith magyar nyelven most újonnan kiadásra került művét. Nemcsak közgazdászoknak, hanem a közgazdaságtan iránt valamennyire is érdeklődő olvasóknak is szól az ajánlásom.”
A Villámfiúk egy maroknyi Wall Street-i fickóról szól. Rájönnek, hogy az amerikai tőzsdepiacot a bennfentesek előnyére torzítják, a pénzügyi válság után a piacok nem szabadabbak, hanem kötöttebbek lettek, és még inkább a Wall Street-i nagybankok ellenőrzése alá kerültek. Erre a felismerésre külön-külön jutnak különböző cégeknél, de miután felfedezik egymást, a villámfiúk összefognak, és nekiállnak megreformálni a pénzpiacokat, egy olyan tőzsde létrehozásával, amelyen a magasfrekvenciás kereskedés
– a problémák forrása – egyáltalán nem szerezhet előnyt. A Villámfiúk karakterei csodálatosak: nem ilyennek képzeljük a tipikus Wall Street-i figurákat. Többen közülük olyan munkát adtak fel, amellyel évi több millió dollárt kerestek. Teljesen új látószögből nézik a nagybankokat, a világ tőzsdepiacát és a magasfrekvenciás cégeket, ahogy még soha nem vizsgálták őket, és kiderítik, milyen rejtélyes új szisztéma szerint tesz szert profitra a Wall Street. A valóság néha izgalmasabb, mint bármelyik regény. Michael Lewis megvilágítja a pénzügyi világ sötét zugait, nem tesz jót a vérnyomásunknak: ha bármilyen kapcsolatban vagyunk a tőzsdével, vagy rendelkezünk nyugdíj-megtakarítással, akkor és ez mindez velünk is történik. De a Villámfiúk mégis érdekes olvasmány. Bemutat olyan embereket, akik egy olyan környezetben is meg tudták őrizni erkölcsi tartásukat, ahol ez nem kifizetődő. Ők leplezték le az intézményesített tisztességtelenséget, és hajlandók voltak harcba szállni ellene.
A nemzetközi gazdaságtan arra irányítja rá a figyelmet, hogy a gazdaságok normális működése már évszázadok óta nem nélkülözheti a más gazdaságokkal, más nemzet-gazdaságok szereplőivel kialakított kapcsolatokat, mi több, a világ többi gazdaságának működése egyre komolyabb hatással van valamennyi ország belső viszonyaira. A nemzetköziesedés – és így a nemzetközi gazdaságtan is – nemcsak a nemzetgazdaságok közötti, hanem a vállalatok között létrejövő kapcsolatrendszereket is magában foglalja. A mikro- és a makrofolyamatok tehát együtt jelennek meg: megváltozik a vállalatok tevékenysége, ha bekapcsolódnak a nemzetközi munkamegosztásba és tevékenységüket több ország között osztják meg.
A nemzetközi gazdaságtan alapkérdése az, hogy milyen kölcsönös előnyök származnak a nemzetközi (határon át-ívelő) kereskedelemből s egyéb gazdasági tranzakciókból? Mi határozza meg a kölcsönös előnyök érvényesülésének lehetőségét? Hogyan és mi szerint oszlanak meg az előnyök? Mennyire állandóak, tartósak a kölcsönös előnyök, illetve minek következtében változik az előnyök megoszlása az érintett felek között? Hogyan befolyásolja a kölcsönös előnyök alakulását az államok közötti sokoldalú kapcsolatrendszer? Hogyan hatnak a kölcsönös előnyök a nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerbe bekapcsolódók növekedésére és fejlődésére, a világgazdasági erőviszonyok alakulására? Milyen két-, több- és sokoldalú megállapodásokkal, nemzetközi intézményekkel befolyásolhatók (és szabályozhatók) a nemzetközi gazdasági kapcsolatok?
Ez a kötet a nemzetközi gazdaságtan fenti alapkérdéseit tárgyalja – a közgazdasági és üzleti felsőfokú alapképzés célját szolgálva.
Miért nem adunk borravalót a légiutaskísérőknek? Ha terroristák lennénk, hogyan kellene támadást indítanunk? Miért fizessünk a gyerekeinknek a jó osztályzatokért? A közgazdász-újságíró szerzőpáros, a Lökonómia és az Agyament gondolkodás című könyvek szerzői, első kötetük sikere után szórakoztató közgazdasági rádióadást és blogot indítottak. A több mint 8000 bejegyzésből kiválogatták a legjobbakat, és ebben a kötetben teszik közzé. Miről és miért hazudnak az emberek, hogyan csökkentsük a fegyveres támadások számát, miért lenne itt az ideje egy szexadónak, és tényleg, mikor raboljunk bankot. (Röviden: sohasem, a befektetés megtérülése szörnyű.) Könyvük szórakoztató és tanulságos olvasmány.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
