A ​századforduló körüli évtizedek legendás hírű írója Ambrus Zoltán. Félelmes szinikritikus, népszerű regényíró. Novelláit, tárcáit előszeretettel közölték az újságok. Franciásan könnyed és elegáns íróművészetéről, klasszikus egyszerűséget és világosságot kedvelő művészetszemléletéről nemcsak elvi cikkei, de saját írásai is tanúskodnak. Különösen az emberi lélek izgatta. Érdeklődött a világtörténelem nagy alakjainak élete iránt, és a szürke hétköznapok névtelen hőseinek vergődése is megihlette. Írt egyszerű varrólánykákról, havas csúcsok között üdülő főúri gyerekekről, halászokról és színészekről, névtelenekről és Verdiről vagy Defoe-ról. Különböző témák, más és más történetek. Az írások szemlélete azonban rokonságot mutat: mindegyikben Ambrus humanizmusa, emberszeretete érvényesül. A kötet Giroflé és Girofla című regényét és legjobb elbeszéléseit tartalmazza. A válogató igyekezett a leghívebb képet nyújtani Ambrus egész munkásságáról, emberi és művészi értékeiről. A színvonalas és jó olvasmányt nyújtó kötet igazolja, hogy ez a törekvés sikerült. Bizonyítja, hogy Ambrus legjobb művei, immár a magyar irodalom klasszikus értékei közé tartoznak. A mai olvasó számára is van figyelemre méltó mondanivalójuk. A novellákat Gyergyai Albert szép tanulmánya vezeti be.