Azok a nők, akiknek ezt a könyvet szántam, pontosan tudják, hogyan kell túlélni. Lehet, hogy még csak lányok, de tudják, mit akarnak, és még fontosabb: hogy mit nem. Túléltek szakítást, szívtörést, válást, vizsgaidőszakot, magányt, döntésképtelenséget, kirúgást, háztartási katasztrófát, másnaposságot, elaludt nyakat és elaludt hajat, legalább egy fajta diétát, szúrták már őket hátba, tévedtek már el, bántottak már meg olyanokat, akiket szerettek, és mégis kihúzott háttal állnak, bátran – néha vakmerően – alkotnak véleményt, formálják a világot, ami formálja őket, és igyekeznek pozitívan gondolkodni. Nem hiszem, hogy szükségetek lenne kézen fogva vezetésre, de mindenkinek szüksége van a közösség érzésére, hogy tudja, hogy nincs egyedül azokkal az akár apró-cseprő mindennapi problémákkal, amik konstans döntéshozatali helyzetben tartanak minket, az életünk minden területén. Ez inkább habkönnyű, modern füveskönyv, mint kinyilatkoztatás, a saját tapasztalataim csokorba gyűjtése, ami remélem nem csak hasznos, de meg is tud mosolyogtatni.