Előbb meg kell halni

Thury Zoltán életműve a XIX. század végének és a XX. század elejének mezsgyéjén a magyar prózairodalom átalakulásának sajátos jegyeit hordozza magán. Ez az elbeszélésforma a XX. század magyar novelláinak tulajdonképpen előfutára. Olyan mozzanatok villannak fel egyes írásaiban, amelyeket később Ady Endre és Móricz Zsigmond legnagyobb értékének tartunk. Írói módszere a külső valóság és a lelki realitás szűkszavú ábrázolása, e szűkszavúság mögött azonban mindig érződik végtelen részvéte az elnyomottak iránt. írásaiban hangot kap az ipari munkásság élete és elnyomatása is, a kor tündöklő Budapestjének irtózatos lakásviszonyai, a polgárság szűkkeblűsége és kicsinyes élete, a falu sötétsége és szörnyű egészségügyi viszonyai. (Thury Zsuzsa)