Andrew Martin megoldja a világ legbonyolultabb matematikai rejtélyét. Aztán eltűnik, és a közeli autósztrádán bukkan fel újra. Anyaszült meztelen, és barátságosan leköp minden arra haladót. Ám ez a férfi már nem Martin professzor, hanem egy idegen lény, aki a tudós alakját felvéve azért jött, hogy információkat gyűjtsön és megsemmisítse a képletet, amely veszélybe sodorhatná az univerzum jövőjét. A lény figyel, de nem ért semmit az emberekből. Miért hordanak ruhát, miért alapítanak családot, miért bámulják hétvégenként, ahogy huszonkét férfi kerget egy labdát? De a legfontosabb: mi az a furcsa érzés, amely összeköti az embereket, és amit úgy hívnak: szeretet? Matt Haig könyve egyszerre humoros sci-fi és szívmelengető mű a világegyetem legnagyobb rejtélyéről, azaz rólunk, emberekről. "Matt Haig briliáns módon mutatja meg, hogy mi a szerelem, és mit jelent embernek lenni. Nagyon régóta az egyik legjobb könyv, amit olvastam." (S. J. Watson, a Mielőtt elalszom című világsikerű könyv szerzője) 

Tom Hazard veszélyes titkot rejteget: hiába tűnik átlagos negyvenegy éves férfinak, egy ritka betegségnek köszönhetően évszázadok óta életben van. Előadott Shakespeare-rel, hajózott Cook kapitánnyal és koktélozott Fitzgeralddal – de most már leginkább úgy szeretne élni, mint bárki más.
Tom az életben maradáshoz mindig új identitást vesz fel, és ezúttal tökéletes álcát választ: történelemtanárként kezd dolgozni egy londoni középiskolában, ahol úgy mesélhet a gyerekeknek a háborúkról és boszorkányüldözésekről, mintha nem is lenne ezekről személyes tapasztalata. Megpróbálhatja megszelídíteni a múltat, de az bármelyik pillanatban utolérheti. Egyvalami pedig tilos számára: nem eshet szerelembe.

A Ha megáll az idő korokon átívelő és kortalan romantikus történet arról, milyen érzés elveszíteni és megtalálni magunkat, és arról, hány életet kell leélnünk, mire megtanulunk élni.

A Nővérsérülések helymeghatározás és helykeresés. Noha jól ismerjük a helyet, az országot, a megismerés mikéntje újabb és újabb megvilágításba helyezi azt: látjuk kívülről, belülről, alulról, felülről, közelről, távolról, nagyon távolról, még távolabbról, és olyan közelről, hogy nem látszik, vagy elfordulva, mellé nézve, csukott szemmel, kábán, szerelmesen. A Nővérsérülések a csodák könyve, amelyből kiderül, hogy a legegyszerűbb esemény is csoda, ettől pedig nem megijedni kell, pusztán észrevenni. A kötet azonban a tények könyve is, földhözragadt a leghétköznapibb értelemben. Viszont ebből fakadóan a kutatás könyve mégis. Mert a kíváncsiság benne a legfontosabb: mozgatórugó és szervezőerő. Ettől az újraírás könyve lesz, hiszen a kíváncsiság sosem kielégíthető, minden átíródik a következő pillanatban, ezt pedig nem egyszerűen észreveszi ez a könyv, de tudatosan felhasználja. Ennek némileg ellentmondva az anakronizmus könyve, az időt alárendeli a kíváncsiságnak és az újra-, át- és felülírásnak. Az emlékezés könyve mégis, mert bár támogatja a felejtést mint az emberiség egyik legszebb tulajdonságát, elismeri az emlékezés fontosságát.

„Így hát anyával mi ketten semmit sem tudtunk a haldoklásról. Soha semmilyen haldoklást nem láttunk közelről. És ezért érthető, hogy aztán a lehető legjobbat hoztuk ki belőle. A haldoklásnak az élet részévé kellett válnia, be kellett illeszkednie a mindennapokba. A könyvek és a filmek alapján azt hinné az ember, hogy a haldoklás teljes munkaidős feladat. Az ember haldoklik, és senki semmi másra nem gondol. El az utamból, itt haldokolnak. A haldoklás tréfája azonban éppen abban rejlik, hogy az élet megy tovább.” A szerző: Svetlana Žuchová (1976) szlovák írónő orvosi diplomát szerzett a pozsonyi egyetemen, Bécsben pszichológiát tanult. Pszichiáterként főként táplálkozási zavarokkal foglalkozik. Szépirodalmat és szakirodalmat is ír, és fordít a pszichológia és a pszichoterápia tárgyköréből. Kétszer is nyert a Poviedka novellapályázaton, műveivel háromszor is bejutott a legrangosabb szlovák irodalmi díj, az Anasoft Litera döntőjébe. Dulce de Leche (2003) című első novelláskötetével 2003-ban elnyerte az Ivan Krasko-díjat. Yesim című kisregénye (2006) török emigráns környezetben játszódik Ausztriában. A Zlodeji a svedkovia (Tolvajok és tanúk, 2011) is egy külföldön szerencsét próbáló fiatal nő életét mutatja be. Az Obrazy zo života M. (Jelenetek M. életéből, 2013) című, most magyarul is megjelenő könyvével 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, több nyelvre is fordítják. A fordító: Pénzes Tímea Érsekújváron született 1976-ban. Az ELTE magyar nyelv és irodalom és német nyelvtanári szakán diplomázott, doktori fokozatát ugyanott fordítástudományból szerezte. Német, cseh és szlovák nyelvből fordít, a Műfordítók Egyesületének tagja. Szabadúszó íróként és műfordítóként élt és dolgozott Prágában és Bukarestben, alkotói és műfordítói ösztöndíjasként Lengyelországban és Németországban. Jelenleg Budapesten él a családjával. Kilenc saját könyvet és hét műfordításkötetet adott közre. Monika Kompaníková könyvei is az ő fordításában jelentek meg magyarul a Kalligram és a Naphegy kiadónál. A könyv az Európai Unió által támogatott Európa női szemmel című sorozatban jelenik meg.

Grady Tripp professzor élete nem fenékig tejföl: egy közepes színvonalú főiskolán tanít kreatív írást közepes színvonalú diákoknak, a saját következő könyvén viszont hét éve és kétezer oldal óta dolgozik, de még nem látja a végét.

Ráadásul övön aluli és felüli csapások sorozzák: a különc, meleg irodalmi ügynöke a városba érkezik egy transzvesztitával; a felesége elhagyja; a szeretője terhes lesz; a legtehetségesebb tanítványa az öngyilkossággal kacérkodik; meghal egy kutya, egy kígyó és szinte minden remény.

A Kavalier és Clay bámulatos kalandjai című Pulitzer-díjas alkotás szerzőjének regénye olyan, akár egy hallucinogén utazás, gyorsan pergő, színes jelenetek kavalkádja, amelyek közt éppúgy akad komikus, mint drámai, és épp a megfelelő arányban. A könyvből mozifilm készült Michael Douglas, Frances McDormand és Robert Downey Jr. főszereplésével.

Michael Chabon Pulitzer, Nebula és Hugo-díjas, az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. Washington D.C.-ben született 1963-ban, és Pittsburghben járt egyetemre. New Yorkban él, négy gyerek édesapja, házastársa Ayelet Waldman író. Könyvei a 21. Század Kiadónál: Ragyog a hold (2017), Kavalier és Clay bámulatos kalandjai (2019).

„Bölcs és borzasztóan vicces... Chabon nagyszerű tollú író – stílusa élénk, képzelete sziporkázó, jellemzései pontosak és kendőzetlenek.”
– Chicago Tribune

„Chabon nagy nevettető, egyszersmind rádöbbenti az embert, hogy az állandóság puszta illúzió – egy pillanat alatt minden véresen komolyra fordulhat. Letehetetlen regény.”
– All Things Considered

„Elbűvölő történet, olyan ravasz, hogy az már szinte túlzás... Első osztályú szórakozás. Szatíra és komikum, amelybe mély gondolatok vegyülnek.”
– Los Angeles Times Book Review

"Pulitzer-díj, 2017! Nemzeti Könyvdíj (USA), 2016! ,,Az Év Könyve"", Amazon.com, 2016! The New York Times-bestseller, 2016! ,,Az Év Könyve"", The New York Times, 2016! Cora rabszolga egy georgiai ültetvényen, az élete maga a pokol - a környezetében talán senki sem szenved annyira, mint ő. Anyja magára hagyta a fiatal lányt, ráadásul barátai sincsenek, hiszen a rabszolgákat nem csupán az ültetvényesek sanyargatják, hanem ők maguk is gyötrik a társaikat, kegyetlenül, brutálisan. Cora úgy látja, nincs más lehetősége, mint a szökés. Amikor először hall a föld alatti vasútról, a rabszolgák északra menekítésével foglalkozó, titkos szervezetről, elhatározza, hogy bármi történjék is, útnak indul. Nem is sejti, milyen hosszú és gyötrelmes út vár rá... Colson Whitehead fordulatos, megindító regénye, A föld alatti vasút (The Underground Railroad) az 1800-as évek Amerikájába repíti az olvasót, ahol rabszolgatartók és abolicionisták feszülnek egymásnak szóval és tettel, s ahol a szökött rabszolgák és segítőik büntetése kínhalál - a feketék élete ugyanis sokak szemében nem annyira értékes, mint fehér embertársaiké. A kötet az elmúlt év talán legnagyobb irodalmi szenzációja és egyik leghangosabb könyvsikere. A hírek szerint a történetből az Oscar-díjas Holdfény című film rendezője, Barry Jenkins készül sorozatot forgatni."

Paul Auster életmű sorozat

Egy öregember ébred egy idegen szobában. Nem tudunk róla semmit, nevezzük Mr. Blanknak. Ő sem tud magáról semmit. Nem tudja, hol van, hogyan került oda. Az asztalon talált maréknyi tárgyból, fényképekből, papírokból próbálja kitalálni, kicsoda és mi történik vele. Mr. Blank kétségbeesetten igyekszik összerakni élete kirakósát, mert sejti, hogy ha ma nem végez, a következő nap kezdheti elölről.

A regény Auster írásainak minden jegyét magán viseli: rejtélyes szövegek, amorf identitások, titokzatos múlt. A lecsupaszított történet szinte tanmesének érződik - amelynek tanulsága ránk is érvényes.

„Auster az egyik legelegánsabb intellektusú írónk.”
THE WASHINGTON POST BOOK WORLD

„Tiszteletadás a történetekben rejlő transzcendencia előtt.”
BOOKLIST

„Auster hihetetlen tehetségesen alkot olyan világokat, melyek egyszerre fantasztikusak és hihetőek.”
SAN FRANCISCO CHRONICLE