„A magyar nemzet ezeréves életének legszomorúbb tavaszán fogtam e könyv írásába: az elsõ fejezetek egy-két keserû kiszólását ez magyarázza. Azzal az érzéssel ültem íróasztalomhoz, hogy e könyv írói pályám utolsó könyve lesz – halálom után, ha nyilvánosságra kerül” – írta önéletrajzi könyvérõl Benedek Elek 1920 elején. A gazdag írói életút egyetlen regénye páratlanul izgalmas olvasmány Erdélyrõl, gyerekkorról, a század eleji Budapestrõl, írók és szalonok titkairól, képviselõházi vitákról, nem utolsó sorban pedig a szülõföldrõl és a székely néplélekrõl.