„Él egy színész Stratfordban, eladó egy szexboltban. Rá-rájár a viagrára, így lesz tökös minden dráma, amit ír majd Londonban.” Gyárfás Endre limerickekben járja körül a Földet Angliától Új-Zélandig – balatoni kitérővel. „Egy vén kujont Kenesére küldött el a felesége. - Vegyél Potemixet! A tegnapi vicced nem méltó az ismétlésre.” Irodalmi szenzáció! Janus Pannonius magyarul írt verseit szerzőnk a visegrádi ásatáson, egy alumínium-tokba rejtve találta meg. „Egy képfaragóra Krumpliorral ábrázolod Igazságos nagy királyunk? Kihúznád a gyufát, ha már Lenne gyufa s krumpli nálunk.”

Részlet a könyvből:

"– Kaphatnék egy vállról indítható atomtengeralattjárót?

– Momentán nincs, uram. De ha megrendeli, a jövő hét közepére minden bizonnyal át is veheti. Szolgálhatok más egyébbel?

– Igen. Korsó sört kérek.

– Hétféle csapolt söröm van, a fehértől a feketéig, az édestől a keserűig. Tizenkét fajta whiskym... De ha a tisztelt vendég rám hallgat... Ismeri a reklámversikét? Igyál Boldog Bulldog whiskyt, repetázzál, hogyha ízlik!”

Üdvözöljük kedves boszorkányvendégeinket A Lila Denevérhez ötcsillagos szállodában, a titokzatos embervilág kellős közepén, az Akácfa utcában! Különleges élményeket ígérünk minden látogatónknak: a seprűvel érkezőknek kellemes landolást a tetőteraszon, fiatalító szépségkúrát a röpködésben megfáradtaknak, luxuslakosztályt a víz alatt élő boszorkáknak, valamint békákkal teli iszapmedencét.

A mesék fura emberi lényeire kíváncsi lakóink idegenvezetővel ellátogathatnak a bevásárlóközpontokba és a focistadionokba, ahol meggyőződhetnek róla, hogy emberek igenis léteznek. De figyelem! Tilos őket a parkban etetni és megfogdosni! Továbbá tilos a gyerekeiket elvarázsolni, visszavarázsolni, sült gilisztával, mentás gőtével vagy kandírozott piócával kínálni. Boszorkánygyermekeinket kiváltképp óvjuk a röpképtelen embergyerektől! Az emberiskolát pedig csakis saját felelősségre ajánljuk…

Sokáig úgy tartották, a népmese az élobeszéd muvészete, hiszen a népmesének az elmondó és a hallgató is részese. A kifejezoeszközei: a beszéd és az azt kíséro gesztusok, mimika, illetve a két ember között lévo viszony. Ezért szinte lehetetlen feladatnak gondolták, hogy a népmeséket írásban rögzítsék. Az erre történo kísérletek, csak vázlatokat illetve muköltészeti szövegeket tudtak produkálni. A szívem mélyén én is úgy éreztem, amikor megírtam ezeket a népmesefeldolgozásokat, vártörténeteket és legendákat, hogy nem elég megalkotni és leírni, az tenné tökéletes élménnyé, ha valaki gyönyöruen elo is adná oket. Ezért is örültem a Helma kiadó nyújtotta lehetoségnek, hiszen Pregh Balázsnál, kiválóbb eloadómuvészt, nem is kívánhatnék, e kötet tolmácsolásához. Balázs hozzáértése tette, igazán emberközelivé a kötetben foglaltakat. A könyvben egyformán megtalálhatók népmesék, régi magyar legendák feldolgozásai, valamint osi várak történetei, többek között a Nagyváradi illetve a Budai vár története is. A népmesék közül Az égig éro fa, Teddneki János, A Nap fája, Egyszemu, Kétszemu és Háromszemu, Király kis Miklós, Szólószolo, Mosolygóalma és Csengobarack , és még sorolhatnám. Felidézem gyermekkorom helyszíneinek, általam megalkotott legendáit, s e kedves történeteken keresztül ellátogatunk Bihardiószegre illetve Székelyhídra is.  Szeretettel: Titi Hajnalka

„Paddington ​nekem mindig teljesen valóságos létező volt, élőlény – és máig az is maradt. Két lábon áll mindig a tények talaján, ráadásul erős érzéke van jóhoz és rosszhoz. Olyannyira, hogy mikor kétségeim vannak, valami igazi gyakorlati kérdésben mi lenne helyes, mi helytelen, hozzá fordulok, megkérdezem. Az pedig, hogy igen sokan ugyanígy vannak vele – legfőbb, legszebb jutalmam. Egy fiú azt írta például, hogy a „Paddington” név mindenestül medvénkhez kapcsolódott a számára, így csak ámult és bámult, hogy egy pályaudvart és metróállomást is így hívnak. Egy apáca, csak úgy teljesen váratlanul, kórházból írt nekem – gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, azt hiszem –, megköszönve a sok boldog órát, melyet „Paddingtonnal tölthetett”. Medvénk nem kaphatott volna nagyobb dicséretet – meg is hatódhatott tőle. Mikor az első könyvet írtam, azt sem sejtettem, hogy életnagyságú bronz szobra lesz nevezett vasútállomáson. Talapzatára le-leülnek a népek, ott szendvicseznek, húzzák meg üvegeiket-flakonjaikat, beszélgetnek, nekitámaszkodnak medvémnek. Különös, de borzongatóan boldog érzés, hogy mikor én már rég nem leszek, az ő szobra ugyanott fog állni, ugyanily körülmények között. Remélem, gondolni fog majd rám.” Michael Bond

 

Három gyönyörű mese egy kötetben! Ódon komód porcelánfigurái és érdekes kalandjaik elevenednek meg a pásztorlány és a kéményseprő történetében. Nagy szegénységben él a kis gyufaárus lány, aki még szenteste is gyufákat kell, hogy áruljon. Öten egy hüvelyből – a furcsa cím mozgalmas történetet takar, ahol a beteg kislány életébe váratlanul egy kis borsószem pottyan. A meséket szép, színes illusztrációk gazdagítják. A pásztorlány és a kéményseprő A mese főszereplői porcelánfigurák: a Pásztorlány, a Kéményseprő, és persze az öreg Kínai, aki azt szeretné, ha a szép Pásztorlány a fából faragott Őrmesterhez menne feleségül. A lány azonban ellenszegül, mivel az ő kis szívét már rég rabul ejtette a Kéményseprő. Mi történik ezután? Olvassátok el magatok! Az elbeszélést szép, színes illusztrációk díszítik.   A kis gyufaárus lány Talán ez Andersen legismertebb meséje, egyetlen gyerek könyvtárából sem hiányozhat! A megható történet egy szegény lányról szól, aki szenteste hideg éjszakáján gyufát próbál eladni a hazafelé igyekvőknek. Hogyan alakul a lány sorsa? Olvassátok el magatok! Az elbeszélést szép, színes illusztrációk díszítik.   Öten egy hüvelyből Öt borsószem ücsörög egy hüvelyben, mígnem egy nap szétrepülnek. Egyikük egy ház padlására pottyan. Anya és kislánya, Karolinka lakik ott. A lány nagyon beteg, réges-rég nem tud még az ágyból felkelni sem. Karolinka egy nap furcsa növényt vesz észre az ablaka előtt. Mi történik a lány életében? Olvassátok el magatok! Az elbeszélést szép, színes illusztrációk díszítik.