A Galaxis Útikalauz-trilógiával és a Dirk Gently regényekkel Douglas Adams milliókkal szerettette meg az időben és térben való bolyongást. Az Utoljára látható folytatja ezt az utat, de a hely ezúttal a Föld, az idő a jelen és minden egyes szó igaz.A könyv segítségével csatlakozhatunk a népszerű íróhoz és társához, Mark Carwardine zoológushoz, amint bebarangolják a világot, különleges és veszélyetzetett állatfajok után kutatva. A könyv egy túláradóan vidám útleírás és egy szívszaggató helyeket bemutató természetkönyv elegye. Szórakoztató és elgondolkodtató írás mindenkinek, akit egy csöppet is izgat a Föld élővilágának szépsége és változatossága.

A ​Galaxis útikalauz-trilógiával és a Dirk Gently-regényekkel Douglas Adams milliókkal szerettette meg az időben és térben való bolyongást. Az Utoljára látható folytatja az utat, de a hely ezúttal a Föld, jelen időben, és minden egyes leírt szó igaz.

Csatlakozhatunk a népszerű íróhoz és társához, Mark Carwardine zoológushoz, amint bebarangolják a világot, különleges és veszélyeztetett állatfajok után kutatva. Új-Zélandon meglelik a gyámoltalan, de szeretni való papagájt, a kakapót: „Az ember legszívesebben megölelné és nyugtatgatná, hogy minden rendben lesz, bár tudja, hogy valószínűleg hazudik.” Indonéziában megtalálják az óriási komodói sárkányt: „Négy méternél is hosszabb és majd egy méter magas, ami teljesen rossz méret egy gyíknak.” Felkutatják a vak folyami delfint Kínában, a fe­hér ­orr­szar­vút Zaire-ben és néhány ritka madarat Mauritiuson, a már kihalt híres dodó egykori hazájában. Mindenhol bámulatba ejtő élővilágra bukkannak, de az egyre közelgő és fenyegető pusztulás nyomait is megtalálják.

Az Utoljára látható egy túláradóan vidám útleírás és egy szívszaggató helyzetet bemutató természetkönyv egyvelege. Szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány mindenkinek, akit egy csöppet is izgat a Föld élővilágának szépsége és változatossága.

Ő ​a világ első és egyben egyetlen holisztikus magánnyomozója, aki a maga érthetetlen módján fényt derít minden rejtélyre. Sőt, ha kell, napjában többször is megmenti a világot.
Amikor a Heathrow repülőtér kettes terminálján az egyik utasfelvételi pult a tetőn át kilőtt a magasba, narancsszínű lángtengert hagyva maga mögött, a szokásos csoportok igyekeztek magukra vállalni a felelősséget. Először az IRA, aztán a PFSZ, majd a Gázművek. Még a Brit Nukleáris Üzemanyagok Gyára is gyorsan kiadott egy nyilatkozatot, miszerint tökéletesen urai a helyzetnek, hogy az ilyesminek egy a millióhoz az esélye, hogy szinte egyáltalán nem tapasztalható radioaktív szivárgás, és hogy a robbanás helyszínén remek kis pikniket lehet csapni a gyerekekkel, végül azonban beismerték, hogy abszolút semmi közük a történtekhez. Semmiféle racionális magyarázatot nem találtak a robbanásra – egyszerűen ráfogták, hogy Isten műve volt. Igen ám, gondolta Dirk Gently, de melyiké? És mi volt vele a célja? Miféle Isten téblábolna a Heathrow repülőtér kettes terminálján, hogy megpróbálja elérni a 15:37-es oslói járatot?

Mi lehet a közös egy döglött macskában, egy számítógépzseni kölyökben, egy Elektromos Szerzetesben, aki rózsaszínben látja a világot, a kvantummechanikában, egy több mint 200 éves időutazóban, Sammuel Taylor Coleridge-ben, a híres költőben és a pizzában? Tulajdonképpen nem sok, gondolhatjuk egészen addig, amíg Dirk Gently, az állítólagos magánnyomozó be nem bizonyítja, hogy a fenti dolgok és személyek között bizony alapvető összefüggések vannak. Közben sikerül megoldania egy rejtélyes gyilkossági ügyet, segítségére siet egy különös professzornak, rájön egy misztikus titok megfejtésére, és ezalatt tekintélyes mennyiségű pizzát elfogyaszt – még nem is említve, hogy megmenti az emberi fajt a kipusztulástól (és ezért nem is számít fel külön díjazást.) Aki többet akar megtudni, olvassa el ezt a könyvet (ill. először vegye meg, és csak azután olvassa el) – vagy vegye fel a kapcsolatot Dirk Gently holisztikus nyomozóirodájával.

A Doktor régi barátja, a szintén időlord Chronotis nyugdíjas éveit a Cambridge Egyetemen tölti, ahol aztán senkinek sem tűnik fel, hogy a professzor élete évszázadokig tart. Az viszont már nagyon is feltűnik valakinek, hogy amikor az öregúr eljött a Gallifrey bolygóról, magával hozott néhány szuvenírt, köztük egy igen veszélyes könyvet. A Gallifrey imádásra méltó ősi törvénye nem tóparti olvasmány: a sötét Rassilon-kor idejéből származó Leletek közé tartozik, és nem kerülhet rossz kezekbe. A felülmúlhatatlanul gonosz Skagra pedig meg akarja szerezni a könyvet, és még ennél is alattomosabb tervet forgat a fejében. Teljesen egyértelmű, hogy ebben a helyzetben csak a Doktor, Romana és K-9 segíthet. A Shada az utánozhatatlan Douglas Adams forgatókönyve alapján készült: a legendás, "elveszett" Ki vagy, Doki?-történet a klasszikus tévésorozathoz íródott. A tervezett epizódok végül nem kerültek képernyőre, Gareth Roberts azonban regényt írt Adams munkája alapján.

Kettőezer-kettőszázhuszonkettő november hó másodikán történt, hogy Nikolájevics először hagyta el Durgan tanár házát és egyik kezével sétapálcára, másik kezével Kenedy karjára támaszkodva, néhány lépést tett a parkban. Igaz, csak a legközelebbi padig, ahonnan pompás kilátás nyílt a Michigan-tóra. Délelőtt volt és minden ragyogott a tiszta napfényben, üdén terült el előttük a sötétzöld pázsit, csillogott a fehér kavics a szépen gondozott sétautakon és amerre a szem látott, csupa virág volt minden. Maga a ház rózsákkal volt befutva és a legkülönbözőbb fenyőfajták között pálmák és egyéb déli növények tarkították buján a kertet. Emellett olyan volt az időjárás, mint egy szép májusi napon a Fekete-tenger mellett, ahol a nagyherceg valamikor minden esztendőben megfordult. Mindezt Nikolájevics élvezte ugyan, de csak csendesen, magában. Nem csodálkozott azon, hogy miként lehetséges ez, vagy hogy Chicago vidékének északi fekvése dacára az ember azt hihetné, hogy valami déli éghajlat alatt tartózkodik.

Mi van akkor, ha kiderül, hogy az idegenek nemcsak köztünk vannak, de már évtizedek óta lopják a zenénket? Nick Carter (nem, nem az a Nick Carter) a zeneiparban dolgozik (de tényleg nem az a Nick Carter), szerzői jogi ügyvédként. Egy nap a szokásos rocker-kuncsaftoknál is különösebb látogatók állítanak be hozzá: egy iszlám fanatikusnak kinéző fickó lángvörös hajjal, valamint egy telt idomú apáca testre feszülő hacukában. Két dolgot közölnek vele. Először is azt, hogy ők valójában földönkívüliek, másodszor pedig… nos, ez egy kicsit hosszabb lesz. Szóval a helyzet az, hogy az ő új időszámításuk szerinti Nulladik Évben érték el a földi rádióadások az ő vevőkészülékeiket, és azóta a galaxis minden népe valósággal rákattant az emberiség könnyed popzenéjére. Csakhogy egy idő után kiderült, hogy a hallgatásáért, és főleg a továbbsugárzásáért szerzői jogdíjat kellett volna fizetni. És mire idáig jutottak, matematikusaik és számítógépeik azt is kikalkulálták, hogy a jogdíjak mindenkit koldusbotra juttattak. A Föld lakói pedig egyszeriben a világegyetem urai lettek. Anélkül, hogy tudnának róla. Mivel az idegenek nem képesek a szükséges, orbitális összeget előteremteni, kidolgoztak egy alternatív megoldást az emberiség lenyugtatására: békében kéne nyugodniuk. Nick, a paragrafusturkász egyszeriben azt kapja feladatul, hogy 48 órán belül találjon valami megoldást az ügyre, különben a Földnek befellegzett. És akkor a dalnak minden értelemben vége lesz. Aki szereti Douglas Adamset és a csípős indiai kajákat, az mindenképp vegye meg ezt a könyvet… és mellé esetleg valami csípős indiait.

Ő ​a világ első és egyben egyetlen holisztikus magánnyomozója, aki a maga érthetetlen módján fényt derít minden rejtélyre. Sőt, ha kell, napjában többször is megmenti a világot.
Amikor a Heathrow repülőtér kettes terminálján az egyik utasfelvételi pult a tetőn át kilőtt a magasba, narancsszínű lángtengert hagyva maga mögött, a szokásos csoportok igyekeztek magukra vállalni a felelősséget. Először az IRA, aztán a PFSZ, majd a Gázművek. Még a Brit Nukleáris Üzemanyagok Gyára is gyorsan kiadott egy nyilatkozatot, miszerint tökéletesen urai a helyzetnek, hogy az ilyesminek egy a millióhoz az esélye, hogy szinte egyáltalán nem tapasztalható radioaktív szivárgás, és hogy a robbanás helyszínén remek kis pikniket lehet csapni a gyerekekkel, végül azonban beismerték, hogy abszolút semmi közük a történtekhez. Semmiféle racionális magyarázatot nem találtak a robbanásra – egyszerűen ráfogták, hogy Isten műve volt. Igen ám, gondolta Dirk Gently, de melyiké? És mi volt vele a célja? Miféle Isten téblábolna a Heathrow repülőtér kettes terminálján, hogy megpróbálja elérni a 15:37-es oslói járatot?

Fehérvár Nándor elveszett ember. Egy nap emlékek nélkül ébred, családtagjairól pedig, akiket e sorscsapás után egyedüli biztos fogódzóinak hitt, kiderül, csak gépek. Vajon hol van? Miért nem tud semmit a világról? Mi lenne a célja életének? Teljes elkeseredését csupán az csökkenti valamelyest, hogy házában talál egy szekrényt tele pénzzel, így nyugodt lélekkel elindulhat megvalósítani önmagát… vagy legalábbis amiről úgy hiszi, önmaga. És ami a mérleg serpenyőjét még pozitív irányba lendíti, körülötte hirtelen nyüzsögni kezdenek a Nők. Igen, így, nagybetűvel. A vagyon és az élvezetek hajhászása mind vadabb kalandokba sodorja hősünket kis hazánk határain belül és kívül, míg rá nem ébred az igazságra magával kapcsolatban. Persze hogy rendbe hozhatja-e még a dolgokat, arra nem létezik előregyártott válasz… “A humornak is van létjogosultsága az SF-ben… Lovas Lajos Douglas Adams és Dévényi Tibor legjobb hagyományait viszi tovább…” Fehérvár Nándor elveszett ember. Egy nap emlékek nélkül ébred, családtagjairól pedig, akiket e sorscsapás után egyedüli biztos fogódzóinak hitt, kiderül, csak gépek. Vajon hol van? Miért nem tud semmit a világról? Mi lenne a célja életének? Teljes elkeseredését csupán az csökkenti valamelyest, hogy házában talál egy szekrényt tele pénzzel, így nyugodt lélekkel elindulhat megvalósítani önmagát… vagy legalábbis amiről úgy hiszi, önmaga. És ami a mérleg serpenyőjét még pozitív irányba lendíti, körülötte hirtelen nyüzsögni kezdenek a Nők. Igen, így, nagybetűvel. A vagyon és az élvezetek hajhászása mind vadabb kalandokba sodorja hősünket kis hazánk határain belül és kívül, míg rá nem ébred az igazságra magával kapcsolatban. Persze hogy rendbe hozhatja-e még a dolgokat, arra nem létezik előregyártott válasz… “A humornak is van létjogosultsága az SF-ben… Lovas Lajos Douglas Adams és Dévényi Tibor legjobb hagyományait viszi tovább…” Fehérvár Nándor elveszett ember. Egy nap emlékek nélkül ébred, családtagjairól pedig, akiket e sorscsapás után egyedüli biztos fogódzóinak hitt, kiderül, csak gépek. Vajon hol van? Miért nem tud semmit a világról? Mi lenne a célja életének? Teljes elkeseredését csupán az csökkenti valamelyest, hogy házában talál egy szekrényt tele pénzzel, így nyugodt lélekkel elindulhat megvalósítani önmagát… vagy legalábbis amiről úgy hiszi, önmaga. És ami a mérleg serpenyőjét még pozitív irányba lendíti, körülötte hirtelen nyüzsögni kezdenek a Nők. Igen, így, nagybetűvel. A vagyon és az élvezetek hajhászása mind vadabb kalandokba sodorja hősünket kis hazánk határain belül és kívül, míg rá nem ébred az igazságra magával kapcsolatban. Persze hogy rendbe hozhatja-e még a dolgokat, arra nem létezik előregyártott válasz… “A humornak is van létjogosultsága az SF-ben… Lovas Lajos Douglas Adams és Dévényi Tibor legjobb hagyományait viszi tovább…”