A Galaxis Útikalauz-trilógiával és a Dirk Gently regényekkel Douglas Adams milliókkal szerettette meg az időben és térben való bolyongást. Az Utoljára látható folytatja ezt az utat, de a hely ezúttal a Föld, az idő a jelen és minden egyes szó igaz.A könyv segítségével csatlakozhatunk a népszerű íróhoz és társához, Mark Carwardine zoológushoz, amint bebarangolják a világot, különleges és veszélyetzetett állatfajok után kutatva. A könyv egy túláradóan vidám útleírás és egy szívszaggató helyeket bemutató természetkönyv elegye. Szórakoztató és elgondolkodtató írás mindenkinek, akit egy csöppet is izgat a Föld élővilágának szépsége és változatossága.

Ő ​a világ első és egyben egyetlen holisztikus magánnyomozója, aki a maga érthetetlen módján fényt derít minden rejtélyre. Sőt, ha kell, napjában többször is megmenti a világot.
Amikor a Heathrow repülőtér kettes terminálján az egyik utasfelvételi pult a tetőn át kilőtt a magasba, narancsszínű lángtengert hagyva maga mögött, a szokásos csoportok igyekeztek magukra vállalni a felelősséget. Először az IRA, aztán a PFSZ, majd a Gázművek. Még a Brit Nukleáris Üzemanyagok Gyára is gyorsan kiadott egy nyilatkozatot, miszerint tökéletesen urai a helyzetnek, hogy az ilyesminek egy a millióhoz az esélye, hogy szinte egyáltalán nem tapasztalható radioaktív szivárgás, és hogy a robbanás helyszínén remek kis pikniket lehet csapni a gyerekekkel, végül azonban beismerték, hogy abszolút semmi közük a történtekhez. Semmiféle racionális magyarázatot nem találtak a robbanásra – egyszerűen ráfogták, hogy Isten műve volt. Igen ám, gondolta Dirk Gently, de melyiké? És mi volt vele a célja? Miféle Isten téblábolna a Heathrow repülőtér kettes terminálján, hogy megpróbálja elérni a 15:37-es oslói járatot?

A Doktor Párizsba viszi nyaralni Romanát: abba a városba, amelynek egy jó borhoz hasonlóan egyedülálló bukéja van, különösen, ha az ember megfelelő évet választ a látogatáshoz. Ők azonban 1979-ben, egy kannásbor-évben lépnek ki a TARDIS-ból, és másnaposság helyett az idő szövetének hasadásai miatt fájhat a fejük.

A ​Galaxis útikalauz-trilógiával és a Dirk Gently-regényekkel Douglas Adams milliókkal szerettette meg az időben és térben való bolyongást. Az Utoljára látható folytatja az utat, de a hely ezúttal a Föld, jelen időben, és minden egyes leírt szó igaz.

Csatlakozhatunk a népszerű íróhoz és társához, Mark Carwardine zoológushoz, amint bebarangolják a világot, különleges és veszélyeztetett állatfajok után kutatva. Új-Zélandon meglelik a gyámoltalan, de szeretni való papagájt, a kakapót: „Az ember legszívesebben megölelné és nyugtatgatná, hogy minden rendben lesz, bár tudja, hogy valószínűleg hazudik.” Indonéziában megtalálják az óriási komodói sárkányt: „Négy méternél is hosszabb és majd egy méter magas, ami teljesen rossz méret egy gyíknak.” Felkutatják a vak folyami delfint Kínában, a fe­hér ­orr­szar­vút Zaire-ben és néhány ritka madarat Mauritiuson, a már kihalt híres dodó egykori hazájában. Mindenhol bámulatba ejtő élővilágra bukkannak, de az egyre közelgő és fenyegető pusztulás nyomait is megtalálják.

Az Utoljára látható egy túláradóan vidám útleírás és egy szívszaggató helyzetet bemutató természetkönyv egyvelege. Szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány mindenkinek, akit egy csöppet is izgat a Föld élővilágának szépsége és változatossága.

Ő ​a világ első és egyben egyetlen holisztikus magánnyomozója, aki a maga érthetetlen módján fényt derít minden rejtélyre. Sőt, ha kell, napjában többször is megmenti a világot.
Amikor a Heathrow repülőtér kettes terminálján az egyik utasfelvételi pult a tetőn át kilőtt a magasba, narancsszínű lángtengert hagyva maga mögött, a szokásos csoportok igyekeztek magukra vállalni a felelősséget. Először az IRA, aztán a PFSZ, majd a Gázművek. Még a Brit Nukleáris Üzemanyagok Gyára is gyorsan kiadott egy nyilatkozatot, miszerint tökéletesen urai a helyzetnek, hogy az ilyesminek egy a millióhoz az esélye, hogy szinte egyáltalán nem tapasztalható radioaktív szivárgás, és hogy a robbanás helyszínén remek kis pikniket lehet csapni a gyerekekkel, végül azonban beismerték, hogy abszolút semmi közük a történtekhez. Semmiféle racionális magyarázatot nem találtak a robbanásra – egyszerűen ráfogták, hogy Isten műve volt. Igen ám, gondolta Dirk Gently, de melyiké? És mi volt vele a célja? Miféle Isten téblábolna a Heathrow repülőtér kettes terminálján, hogy megpróbálja elérni a 15:37-es oslói járatot?

A Doktor régi barátja, a szintén időlord Chronotis nyugdíjas éveit a Cambridge Egyetemen tölti, ahol aztán senkinek sem tűnik fel, hogy a professzor élete évszázadokig tart. Az viszont már nagyon is feltűnik valakinek, hogy amikor az öregúr eljött a Gallifrey bolygóról, magával hozott néhány szuvenírt, köztük egy igen veszélyes könyvet. A Gallifrey imádásra méltó ősi törvénye nem tóparti olvasmány: a sötét Rassilon-kor idejéből származó Leletek közé tartozik, és nem kerülhet rossz kezekbe. A felülmúlhatatlanul gonosz Skagra pedig meg akarja szerezni a könyvet, és még ennél is alattomosabb tervet forgat a fejében. Teljesen egyértelmű, hogy ebben a helyzetben csak a Doktor, Romana és K-9 segíthet. A Shada az utánozhatatlan Douglas Adams forgatókönyve alapján készült: a legendás, "elveszett" Ki vagy, Doki?-történet a klasszikus tévésorozathoz íródott. A tervezett epizódok végül nem kerültek képernyőre, Gareth Roberts azonban regényt írt Adams munkája alapján.

A Doktor Párizsba viszi nyaralni Romanát: abba a városba, amelynek egy jó borhoz hasonlóan egyedülálló bukéja van, különösen, ha az ember megfelelő évet választ a látogatáshoz. Ők azonban 1979-ben, egy kannásbor-évben lépnek ki a TARDIS-ból, és másnaposság helyett az idő szövetének hasadásai miatt fájhat a fejük.

Fehérvár Nándor elveszett ember. Egy nap emlékek nélkül ébred, családtagjairól pedig, akiket e sorscsapás után egyedüli biztos fogódzóinak hitt, kiderül, csak gépek. Vajon hol van? Miért nem tud semmit a világról? Mi lenne a célja életének? Teljes elkeseredését csupán az csökkenti valamelyest, hogy házában talál egy szekrényt tele pénzzel, így nyugodt lélekkel elindulhat megvalósítani önmagát… vagy legalábbis amiről úgy hiszi, önmaga. És ami a mérleg serpenyőjét még pozitív irányba lendíti, körülötte hirtelen nyüzsögni kezdenek a Nők. Igen, így, nagybetűvel. A vagyon és az élvezetek hajhászása mind vadabb kalandokba sodorja hősünket kis hazánk határain belül és kívül, míg rá nem ébred az igazságra magával kapcsolatban. Persze hogy rendbe hozhatja-e még a dolgokat, arra nem létezik előregyártott válasz… “A humornak is van létjogosultsága az SF-ben… Lovas Lajos Douglas Adams és Dévényi Tibor legjobb hagyományait viszi tovább…” Fehérvár Nándor elveszett ember. Egy nap emlékek nélkül ébred, családtagjairól pedig, akiket e sorscsapás után egyedüli biztos fogódzóinak hitt, kiderül, csak gépek. Vajon hol van? Miért nem tud semmit a világról? Mi lenne a célja életének? Teljes elkeseredését csupán az csökkenti valamelyest, hogy házában talál egy szekrényt tele pénzzel, így nyugodt lélekkel elindulhat megvalósítani önmagát… vagy legalábbis amiről úgy hiszi, önmaga. És ami a mérleg serpenyőjét még pozitív irányba lendíti, körülötte hirtelen nyüzsögni kezdenek a Nők. Igen, így, nagybetűvel. A vagyon és az élvezetek hajhászása mind vadabb kalandokba sodorja hősünket kis hazánk határain belül és kívül, míg rá nem ébred az igazságra magával kapcsolatban. Persze hogy rendbe hozhatja-e még a dolgokat, arra nem létezik előregyártott válasz… “A humornak is van létjogosultsága az SF-ben… Lovas Lajos Douglas Adams és Dévényi Tibor legjobb hagyományait viszi tovább…” Fehérvár Nándor elveszett ember. Egy nap emlékek nélkül ébred, családtagjairól pedig, akiket e sorscsapás után egyedüli biztos fogódzóinak hitt, kiderül, csak gépek. Vajon hol van? Miért nem tud semmit a világról? Mi lenne a célja életének? Teljes elkeseredését csupán az csökkenti valamelyest, hogy házában talál egy szekrényt tele pénzzel, így nyugodt lélekkel elindulhat megvalósítani önmagát… vagy legalábbis amiről úgy hiszi, önmaga. És ami a mérleg serpenyőjét még pozitív irányba lendíti, körülötte hirtelen nyüzsögni kezdenek a Nők. Igen, így, nagybetűvel. A vagyon és az élvezetek hajhászása mind vadabb kalandokba sodorja hősünket kis hazánk határain belül és kívül, míg rá nem ébred az igazságra magával kapcsolatban. Persze hogy rendbe hozhatja-e még a dolgokat, arra nem létezik előregyártott válasz… “A humornak is van létjogosultsága az SF-ben… Lovas Lajos Douglas Adams és Dévényi Tibor legjobb hagyományait viszi tovább…”

Béri „Balogh” András, a Kulturális Minisztérium alkalmazottja számára a nagy kaland egy áramszünettel kezdődik. Aztán kiderül, hogy nemcsak az elektromosság nem jön vissza, de vele együtt eltűnt egy sor más technikai eszköz, elsősorban a motoros járművek. És ami még ennél is különösebb: az emberek nagy része. A kormány maradéka azonnal kihirdeti a szükségállapotot, és futárokat küld a szomszédos országok felé, kideríteni, máshol is hasonló-e a helyzet. András és kollégája, Géza a déli irányt „nyeri meg”, egészen pontosan Horvátországot. Kerékpár nyergébe pattanva indulnak útnak, és sejtelmük sincs róla, hogy ezzel valójában az egész emberiség sorsa került a kezükbe. Mert az idilli, bár a szokásosnál jóval kihaltabb adriai tengerparton egy olyan találkozás vár rájuk, amely fenekestül felforgatja mindazt, amit fajunk egyetemes történelmeként tartunk számon. Az apokaliptikus vízió elengedhetetlen velejáróiként olyan információk birtokába juthatunk, mint a sörcsapolás és a halászléfőzés rejtelmei, megtudhatjuk, meddig él egy fa, valamint hogy más szemében könnyebb-e észrevenni a szálkát, vagy a saját hátsónkban. Lovas Lajos, a sci-fibe oltott politikai leleplező-burleszk Zsoldos Péter-díjjal koronázott királya az Agydobás és az N után ismét a hazai viszonyokat állítja pellengérre, az elképzelhető legzöldebb világvégével kombinálva.

A BOVATKI munkatársai beadvánnyal fordulnak a Megmagyarázhatatlan Jelenségeket Ésszerűsítő és Hasznosító Trojkához, a munkájukhoz szükséges néhány lény, illetve tárgy kiutalását kérve. A nevével ellentétben négytagú szervezet viszont nem szereti elkapkodni a dolgokat, mindent igen alaposan, az előírások, a szabályok szellemében intéz, és ha lehet, inkább nem dönt semmiről.
Látván, hogy nem jutnak semmire, hőseink megpróbálják a Trojka tagjait „remoralizálni”, ám ebben a harcban (amely nem lesz a végső) a pofonokat többek közt ízelt poloskalábak, szőrös jetimancsok és tapadókorongos polipcsápok osztják.
A hétfő szombaton kezdődik magyarul először megjelenő, kacagtató folytatásában az SF európai nagymestereinek választott szerzők ismét maró szatíra céltáblájává teszik a kutatótársadalmat és az egész szocialista világot.