Több mint hatszáz esztendeje történt, hogy egy gazdag firenzei
kereskedõ Párizsba lovagolt, ahol akárcsak mai, kései utódai, jól értett
ahhoz, hogy a szürke üzleti elfoglaltságot esténként vidám mulatozással
cserélje fel. A krónikák feljegyezték Chellino Boccaccio uramról, hogy
szemrevaló, ügyes szavú férfiú volt, nem csoda tehát, ha a férfiasság,
kedvesség és gazdagság hármas kulcsával megnyitotta egy Jeanne nevû
elõkelõ özvegy hálószobáját is. Ennek a szerelemnek lett gyümölcse
Giovanni Boccaccio, aki tehát könnyed és elmés novelláihoz illõen,
Párizsban pillantja meg a napvilágot 1313-ban. És abban is van
valamelyes regényesség, hogy a szerelem írója maga is a szerelem
gyermeke, mert atyja soha nem vette feleségül Jeannet, és a kis
Giovannit négyéves korában anyja nélkül vitte Párizsból Firenzébe
(részlet a könyv elõszavából)
