Czillich Anna neve és életműve talán kevéssé ismert széles körben. Ennek az lehet az oka, hogy fiatalon, huszonnégy évesen hunyt el tüdőbajban, csupán néhány festmény, pár tucat rajz maradt utána. Művészeti tanulmányait a nagybányai művésztelepen kezdte Réti István keze alatt, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta Glatz Oszkárnál és Pilch Dezsőnél.
Naplóját festőkollégája Kiss Vilma jelentette meg 1925-ben, amely nagy feltűnést keltett. A bejegyzések életének utolsó időszakát, az I. világháború éveit ölelik fel, amelyek megrázó őszinteséggel mutatják be az alkotással és a halálos betegséggel folytatott küzdelmét. A tépelődések, az éles megfigyelések és a fiatalság ellenére is mély, érett gondolatok között átszűrődnek az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, a proletárdiktatúra és a fehérterror utcahangjai.