A Cseresznyéskert (1903) írói szándék szerint „mulatságos” alkotásnak készült. A komikus elemek ellenére mégis alapvetõen tragikusság és líraiság jellemzi a darabot.Egy létezõ világ fájdalmas szétesése a humoros felhangokkal és szituációkkal együtt mindenképpen szomorú. Ami volt, nincs többé! Értékes vagy értéktelen?Akármilyen – elmúlt. A mû valóságos cseresznyéskertje szimbólum is. Érvényes minden emberi életre, törekvésre, érvényes családi életre, érvényes bármilyen életforma megszûnésére. De legfõképp érvényes mint szimbólum, a korabeli Oroszországra.