Flórián kénytelen a habókos nagynénjéhez menni a focitábor helyett. Dühében kárt tesz a néni kertjében álló tegolavárosban. Ám a tegolaváros nagy titkot rejteget, és Flórián tettei sem maradnak büntetlenül. A kisfiú összemegy, és kénytelen helyrehozni a hibáját, miközben kideríti a tegolaváros titkát. 

Flóra és Csenge, illetve az unokatestvéreik nagyon szeretnek kergetőzni, játszani, új dolgokat megismerni. De ahogy mindenkivel, velük is történnek kisebb nagyobb balesetek, sőt néha betegek is lesznek. Ám ők tudják már, hogyan kell elbánni a bibikkel, csípésekkel, betegségekkel, hiszen ez katonadolog!

A mesekönyv 18 mesén keresztül mutatja be a gyerekeknek a különböző betegségeket és baleseteket, és azt is, hogy lehet ezeket meggyógyítani. A sok tipp és ötlet abban is segít, hogy ne féljenek a ragtapasztól, a doktor bácsitól, de még a kórháztól sem.

Csenge nagyon szereti a tündéreket, ezért az anyukájával készítenek egy tündérkertet. A kislány azt kívánja, hogy igazi tündérek költözzenek bele. És láss csodát, teljesül a kívánsága, három tündér kötözik be hozzájuk: Levendula, Menta és Akác.

Fülöp, a strucc egy nap felfedezi, hogy o nem kisebb jószág, mint Vas vármegye címerállata. Fel is kerekedik, hogy meglátogassa Vas megye központját, Szombathelyet, és kiderítse, hogyan is került egy strucc a címerbe. „O itt mesénk hose, Fülöp, a legkíváncsibb strucckölyök. Mindjárt leesik az állad: képzeld, o egy címerállat! Megtudta, hogy Vas megyében a címernek közepében o áll, szájában patkóval. Nem tarthatták még hat lóval sem vissza, rögtön útra kelt, ment míg Szombathelyre nem lelt! Szilárdan elhatározta, addig keres, míg megmondja neki végre valahára valaki, hogy az o lába, meg az egész kecses teste hogy került be a címerbe. Csücsülj le, én melléd ülök, s nézzük, mire jutott Fülöp!” (Írta: Nagy Karolin)

Ismerd meg jobban Szombathely városi könyvtárát, és a könyvtárak titkait! Egy kíváncsi strucc, Fülöp lesz a segítségedre a kalandok során! "Emlékeztek még Fülöpre, aki méltán széles körbe’ ismertté vált Szombathelyen? O látható a címeren. Fülöp, a strucc sose tétlen, megtanult olvasni télen. S az Íbisz javaslatára ellátogat a könyvtárba. Izgalmas hely ám a könyvtár, ne mondd, hogy még sose voltál! Lifttel utaznak a könyvek, és még tüsszögött is csöppet Fülöp, mert egy kedves néni bekísérte csomó régi, poros könyv közé is. S képzeld, készítettek még fényképet is Fülöprol a könyvtárba’, ez került a zöld kártyára, amivel már kölcsönözhet kedvére egy csomó könyvet. Azt üzeni neked Fülöp: most ne zavarj, mert épp ülök a rólam szóló könyv fölött, ez is megvan a sok között! Ha nem hiszed, járj utána, találkozzunk a könyvtárba’!"

"Létezhet ​igazi kapcsolódás egy tizenéves lány és egy idős, magányos nő között? Én úgy hiszem, igen. Maksai Kinga regénye pedig okosan és érzékenyen erősít rá erre. Sőt, arra is rányitja a szemünket, micsoda lehetőség meglátni az idős asszonyban a fiatal lányt, a kamaszlányban pedig a leendő érett nőt. Majában Miát és Miában Maját. 
Ha ők ketten barátságot kötnek, abból igazán színes, izgalmas, érzelmekben bővelkedő tabló tárul elénk. 
A regényt az emlékekben bővelkedőknek, az útközben sietőknek és a jövőbe tekintőknek ajánlom." 
Kertész Erzsi író, pszichológus

"- A francba! 
Már 7:20 volt. Kitörölte az üzenetet, igazából maga sem tudta, mit akart ezzel. Behajította a tányért és a bögrét a mosogatóba, felkapta a kedvenc zöld, bolyhos pulóverét, rá a kék bőrdzsekijét, benyomta a fülhallgatóját, és rohant, hogy elérje a buszt. Amikor loholás közben arra gondolt, vajon mi várja aznap, görcsbe rándult a gyomra, gyorsan felhangosította hát a zenét, és elkezdte számolni a lépéseit. A megállóba érve összeszámolta az embereket, a földön heverő csikkeket, majd hétszer elforgatta balra a karkötőjét – mint mindig, ha ideges. Ettől kicsit jobb lett. Felszállt a buszra, közben feljebb tolta az orrán a szemüveget, nagyot sóhajtott, és arra gondolt, csak ezt az évet kell valahogy kibírnia, utána biztos könnyebb lesz."

April nem fog csak úgy, minden harc nélkül lemondani Jonah-ról, aki a fiúja, egyben a legjobb barátja is. Bármit megtenne, hogy biztonságban tudhassa. Ám ahogy Jonah egyre mélyebbre süpped sötét depressziójába, hogy így szabaduljon múltja gyötrelmes megrázkódtatásaitól, a lány vívódni kezd. Megpróbálhatja megóvni szerelmét, de ezzel azt kockáztatja, hogy elveszít minden mást: a családját, a barátait, a lehetőséget, hogy egy komoly hírnévnek örvendő művészeti iskolában tanuljon zenét. Vajon mekkora áldozatot kell hoznia? Végül elég erős lesz ahhoz, hogy elhallgattassa a döntésével egyet nem értőket… És azokat a hangokat, amiket egyedül Jonah hall?

„Egy kézzelfogható élmény Morgan Matson tollából, amely talán ténylegesen kiszakítja a tiniket a közösségi média világából, míg be nem fejezik a könyvet.” - Booklist Sloane kirángatta Emilyt a csigaházából és egy teljesen más életszemléletet mutatott neki. Életük legjobb nyarára készültek, amikor Sloane egyszer csak eltűnt és csupán egy listát hagyott maga után. A listán tizenhárom feladat szerepelt, amelyekre Emily amúgy soha nem vállalkozott volna. De mi van, ha a feladatok teljesítésével Sloane nyomára bukkanhat? Almaszedés éjszaka? Persze. Elég könnyűnek tűnik. Táncolj hajnalig? Miért ne? Csókolj meg egy idegent? Őőő… Emily belevágott a váratlan nyári kalandba Frank Porter segítségével (ami szintén váratlan volt), hogy teljesítse az összes feladatot. Ki tudja, mire jön rá a végén? Meztelen csobbanás? Várj! Hogy mi? Morgan Matson a kortárs ifjúsági irodalom legmagávalragadóbb, California Book-díjas szerzője, aki őszinte történeteket ír a családról, a barátságról és az első szerelemről.

„Esteledett. Az egész város a karácsonyra készülődött. Az utcai lámpák fényében kövér hópelyhek táncoltak, és az utcán csak úgy nyüzsögtek az emberek.”

Így kezdődik Joakim titokzatos karácsonyi kalandja. Egy kis könyvesboltban talál egy adventi kalendáriumot. Minden nap, amikor kinyit rajta egy ablakot, kiesik belőle egy összehajtogatott papírlap, amelyen egy kislány, Elisabet betlehemi utazásáról olvashat. Elisabet keresztülutazik Európán és Kis-Ázsián, ám az utazás ennél többről szól – a történelemben is visszautazik, egészen a Kisjézus születéséig.
Vajon ki készítette a rejtélyes adventi kalendáriumot? Talán a titokzatos virágárus? Lehetséges, hogy a történet annak az Elisabetnek a története, aki évekkel ezelőtt eltűnt egy karácsonyi bevásárlás során?

A Karácsonyi rejtély egy olyan „adventi kalendárium”, amelynek történetében Jostein Gaarder egyedülálló módon ötvözi a képzeletet és a valóságot.

Senki se hinné, hogy a cím nem egy szokványtörténetet jelez. Hiszen sok kitalált és valóságos históriát hallottunk már amerikai nagynénikről és nagybácsikról, akik egyszerre csak megjelennek, akár a mesében valami varázsló, és bámulatos készséggel teljesítik ifjú rokonaik legtitkosabb vágyait is. Ezúttal azonban minden tekintetben fordított a helyzet. Az ifjak az amerikaiak, ők teremnek váratlanul Pesten, és az ő cseppet sem rejtett kívánságaik teljesülnek egy „amerikai nagynéni” szerepébe kényszerült magyar hölgy által. Ez a magyar hölgy ugyan nem milliomos, de rangos színésznő lévén, fölöttébb alkalmas rá, hogy a kicsit „csóró” amerikai egyetemisták gátlástalanul áradó igényét kielégítse. Thury Zsuzsa sok iróniával, egyéni bájjal és hallatlanul szórakoztatóan írja meg a nem mindennapi történetet, két különböző korosztály és világ sajátos találkozását.

"A fenti megállapításnak, amit - szíves beleegyezésével - ötéves unokámtól, Verustól vettem kölcsön, az ő hangszerelésében egyértelműen lelkes, ujjongó csengése volt. Ám, mint tudjuk, ugyanez a kijelentés más hanglejtéssel talán gyakrabban hangzik el, elsősorban a felnőttek, a nyugdíjas korúak ajkáról, s így éppen ellenkező értelmet nyer. Úgy lefelé konyul. Hogy kinek van igaza? Szerintem mindkét nézet jogos, az élet ugyanis hol derűs, hol meg borús. S korunk előrehaladtával az utóbbi néha túlsúlyba jut. Egy biztos: egyetlen életünk van, ne hagyjuk hát, hogy eluralkodjék rajtunk a rosszkedv. Tessék elhinni, hogy mindennek van humoros oldala is. Csak meg kell találni. Erre tettem kísérletet a kötetbe gyűjtött, rövid írásaimmal. Önök majd eldöntik, milyen sikerrel." Janikovszky Éva