attraktív – vonzó
„Soha senkit még ennyire attraktívnak nem találtam. Vagy szerelmes vagyok, vagy romlott volt a hal, amelyet tegnap este ettem.”
Caroline Trent saját szótárából

Amikor Blake Ravenscroft elrabolja Caroline Trentet, a lány még csak nem is próbál menekülni a vészesen jóképű férfi elől, hiszen éppen egy nem kívánt kényszerházasság elől futott világgá. Blake viszont azt hiszi, hogy a lány nem más, mint a hírhedt kémnő, Carlotta De Leon. Caroline-nak még hat hetet kell várnia a huszonegyedik születésnapjáig, akkor lesz ugyanis az övé az öröksége. Kapóra jön, és nem kevés jóleső izgalommal is jár, hogy titokzatos fogva tartójánál rejtőzhet. Blake Ravenscroft a brit koronát szolgálja, feladata az, hogy „Carlottát” átadja az igazságszolgáltatásnak. A férfi szívét megkeményítette az élet, ám ezt a lányt különös módon lefegyverzőnek találja. Egyszer csak megtörténik a lehetetlen – az össze nem illő két ember egymásba szeret.

Lady Arabella Blydon szép és okos, és elege van az olyan férfiakból, akik csak az egyik tulajdonságát hajlandók értékelni, a másikat figyelmen kívül hagyják. Amikor egy kérő kijelenti Arabellának, hogy szépsége és nagy hozománya miatt hajlandó elnézni neki botrányos kékharisnya hajlamait, úgy határoz, hogy egy ideig nem akar jelen lenni a házasulandók piacán...

A ​HŐS
Gareth St. Clair bajban van. Apja, aki megveti őt, elhatározta, hogy tönkreteszi a St. Clair-birtokot, hogy nyomorba döntse őt. Gareth egyetlen öröksége egy családi napló, amiben talán családi titkokról írnak… és ez lehet jövője nyitja. Csak az a probléma, hogy a szöveg olaszul íródott, mely nyelvet Gareth a legkisebb mértékig sem beszéli.

A HŐSNŐ
Az előkelő társaság egybehangzóan állítja, hogy Hyacinth Bridgerton kisasszonyhoz senki nem hasonlítható. Pokolian okos, rémesen szókimondó, és Gareth szerint valószínűleg csak kisebb dózisokban elviselhető. De van benne valami… valami bájos és bosszantó… ami megragadja a figyelmét, és nem ereszti.

SZEGÉNY MOZART ÚR
Valószínűleg éppen forog a sírjában, amikor Gareth és Hyacinth találkozik az évente megrendezett Smythe–Smith-zeneesten. Hyacinth jó hírű lány; az, hogy Gareth St. Clair társaságában látják, meglehetős merészség, de jól érzi magát a társaságában és felajánlja, hogy lefordítja a naplót, bár olasztudása nem egészen tökéletes. De ahogy beveszik magukat a titokzatos szövegbe, rájönnek, hogy a válaszok, amelyekre oly régóta várnak, nem a naplóban vannak… egymásban találják meg… és semmi sem olyan egyszerű – vagy olyan bonyolult –, mint egyetlen, tökéletes csók.

Gregory Bridgerton ismerősei közt egyedüliként hisz az igaz szerelemben. Meg van győződve arról, hogy ha megtalálja álmai asszonyát, azonnal tudni fogja, ő az igazi. Pontosan ez történt. Csakhogy…
Nem ő volt az igazi. Sőt, a megtalálni vélt igazi, Miss Hermione Watson más férfiba szerelmes. Legjobb barátnője, a talpraesett Lady Lucinda Abernathy azonban mindenképpen meg akarja menteni Hermionét egy katasztrofális frigytől, ezért segítséget ajánl Gregorynak, hogy elnyerje Hermione szívét. Ám Lucy a nagy segítség közepette szerelmes lesz. Gregoryba! Csakhogy…
Lucy jegyben jár. Nagybátyja nem hajlandó engedélyezni a jegyesség felbontását, azok után sem, hogy Gregory észhez tér és rájön, Lucy, az okos, bájos mosolyú Lucy dobogtatja meg a szívét. És most, útban az esküvőre Gregorynak mindent kockára kell tennie azért, hogy amikor a hitvesi csókra sor kerül, csak ő álljon az oltárnál Lucinda mellett…

Kedves ​Miss Bridgerton! 

Elég hosszú ideje levelezünk, és bár személyesen sosem találkoztunk, nem mutattak be minket hivatalosan egymásnak, úgy érzem, jól ismerem önt. Remélem, ön is így érez. 

Kérem, bocsásson meg, ha túl merész vagyok, de azért írok, hogy meghívjam, látogasson meg Romney Hallban. Remélem, megfelelő idő elteltével úgy találjuk, hogy egymáshoz illünk, akkor, ha feleségül kérem, talán igent mond nekem. 

Sir Phillip Crane

Sir Phillip tudta, hogy Eloise Bridgerton vénkisasszony. Azért kérte meg a kezét, mert feltételezte, hogy szerény, nincsenek nagy igényei, és nagyon, de nagyon szeretne már férjhez menni. Csakhogy… nem ilyen volt, és nem így volt. Az ajtaja előtt megjelent fiatal nő minden volt, csak nem csendes, és amikor végre becsukta a száját, Sir Phillip nem akart mást, csak csókolni… illetve mást is akart. 

Vajon elment az esze? Eloise Bridgerton nem mehet feleségül egy olyan férfihoz, akivel sosem találkozott! De aztán gondolkodni kezdett… és eltűnődött… és azon kapta magát, hogy bérkocsiban indul éjnek évadján, hogy találkozzon a férfival, akivel talán tökéletesen illenek egymáshoz. Csakhogy… nem volt tökéletes. A tökéletes férj nem lehet szeszélyes és rossz modorú, és bár Phillip nyilvánvalóan szép ember, de nagydarab, magas és erős, és nyers modorú; egyáltalán nem olyan, mint azok a londoni úriemberek, akik addig megkérték a kezét. De amikor elmosolyodik… megszűnt létezni a külvilág, és Eloise csak csodálta… vajon ez a tökéletlen férfi neki tökéletes lehet?

Mindenki azt várja, hogy Billie Bridgerton az egyik Rokesby fiúhoz megy majd feleségül. A két család már évszázadok óta él egymás szomszédságában, és gyermekként a fiús lendületű Billie rendszerint Edwarddal és Andrew-val csatangolt. Bármelyikből remek férj válna… valamikor.

Amikor az elárvult Cecilia Harcourt fivére, Thomas megsebesül az észak-amerikai harctéren, a lánynak két borzalmas lehetőség közül kell választania: odaköltözik vénkisasszony nagynénjéhez vagy hozzámegy ármánykodó unokafivéréhez. Ehelyett egy harmadik megoldást választ, és hajóra szállva átszeli az Atlanti-óceánt, eltökélten, hogy ápolni fogja bátyját, míg fel nem épül. Ám egy heti keresgélés után nem a fivérére, hanem annak legjobb barátjára, Edward Rokesbyra bukkan. A jóvágású tiszt nincs eszméleténél, és odaadó gondoskodásra van szüksége, ezért Cecilia megfogadja, hogy megmenti ennek a katonának az életét, még akkor is, ha csak úgy maradhat mellette, ha füllent egy kicsit…

A lány rossz helyen volt… A rendkívül független és kalandvágyó Poppy Bridgerton csak annak hajlandó nyújtani a kezét, aki felettébb intelligens, és érdeklődési köre legalább oly széles, mint az övé. Sajnálatos módon a londoni szezon egyetlen ifja sem felel meg ezeknek a követelményeknek. Mialatt Poppy egy dorseti barátnőjénél vendégeskedik, a parton sétálva kellemes meglepetésként éri, hogy csempésztanyát fedez fel az egyik barlangban. De örömét hamarosan riadalom váltja fel, amikor két kalóz elrabolja, egy hajó fedélzetére hurcolja, és megkötözve, száját betömve a kapitány ágyán hagyják… A férfi rosszkor talál rá… Andrew James Rokesby kapitány, a vakmerő kalóz valójában létfontosságú cikkeket és dokumentumokat szállít a brit kormánynak. Most is vitorlát készül bontani, hogy a dagálykor Portugália partjai felé induljon, amikor döbbenten látja, hogy a kabinjában egy nő várja. Biztosan csak a képzelete játszik vele! De nem, a nő nagyon is valóságos –, s mivel a küldetése nem tűr halasztást, ez azt jelenti, hogy a nőt is magával kell vinnie… Kijöhet-e a két rosszból valami tökéletesen jó? Amikor Andrew megtudja, hogy a nő Bridgerton, az is világossá válik számára, hogy valószínűleg el kell vennie feleségül, hogy elkerüljék a botrányt… bár Poppynak fogalma sincs róla, hogy ő grófi sarj, és a lány kenti unokatestvéreinek szomszédja. A nyílt tengeren hajózva szócsatáik hamarosan részegítő szenvedélynek adják át helyüket. De amikor kiderül Andrew titka, elég lesz-e a férfi szerelmi vallomása, hogy meghódítsa a lány szívét?

Vajon a hölgy elfogadja, mielőtt éjfélt üt az óra?

Sophie Beckett nem is álmodta volna, hogy bejuthat Lady Bridgerton álarcosbáljára, és ott a mesebeli herceg várja! Bár gróf leánya, Sophie-t gonosz nevelőanyja szolgálósorba kényszerítette. De ezen a bálon a fess és elképesztően szép Benedict Bridgerton ölelésében keringőzve hercegnőnek érzi magát. Sajnos azonban a varázslatnak éjfélkor véget kell érnie.

Ki ez a páratlan hölgy? A varázslatos báli éjszaka óta Benedict Bridgerton másra sem tud gondolni, mint a ragyogó jelenségre, aki ezüstszín ruhában jelent meg a bálon, és aki miatt vakká vált más nők szépsége iránt... talán csak egy szép, és furcsán ismerős szobalány iránt érez vonzalmat, akit a legkínosabb helyzetből szabadít ki. Megfogadta, hogy megkeresi a titokzatos ezüstruhás hölgyet, de a szép és kedves szobalány közelségében ez a fogadalma gyengének bizonyult. Ha neki adja szívét, vajon eljátssza-e esélyét a mesébe illő szerelemre?

Lebilincselő történet a bátorság, a barátság és a szerelem erejéről. 1953. június 2-át írunk, Anglia II. Erzsébet királynő koronázását ünnepli. Molly Heywoodnak azonban egészen máshol járnak a gondolatai. A húszas éveiben járó lány, aki apja vegyesboltjában dolgozik Somerset egyik aprócska falujában, az ünnepséget hátrahagyva barátnője házához siet. Az erdei lakban rettenetes tragédia fogadja: Cassie-t meggyilkolták, és hatéves, félvér kislánya, Petal nyom nélkül eltűnt. Bár az országos lapok is felkapják a tragikus ügyet, senki nem tud semmit a kislányról. Cassie múltját rejtély övezi. Az egyetlen nyom, ami elvezethet a lány családjához, egy levél, melyet Cassie Londonból kapott. Molly elhatározza, hogy Londonba költözik, hátha ott sikerül a kislány nyomára bukkannia. A nagyvárosba érkezve azonban keserűen tapasztalja meg, milyen nehezen boldogul egymagában egy vidéki lány. És minél közelebb kerül az igazsághoz, annál veszélyesebbé válik az útja. Molly mindent feladott - az otthonát, a boldogságát és esélyét a szerelemre - azért, hogy megtalálja Petalt. Lehet, hogy az élete is veszélyben forog? "Egy újabb magával sodró történet, amely oly jellemző Lesley Pearse-re, és biztosan el fogja ragadtatni seregnyi olvasóját." (Daily Mail) Lesley Pearse Anglia egyik legnépszerűbb írója, regényei világszerte több mint tízmillió példányban keltek el, s közülük nem egy nemzetközi bestseller lett. Az élete legalább annyira regényes, mint a történetei, amelyeknek főszereplői egytől egyig olyan erős, magabiztos nők, akik a sorsukkal dacolva kiállnak magukért, és elszántan harcolnak a boldogságért. Pearse hányattatott sorsa, árvaházi élményei és balul sikerült házasságai egyaránt hatottak a műveire, amelyek központi témája, hogy hogyan győzedelmeskedhet a bátorság, a kitartás és a hűség a rossz felett, milyen sebeket ejthetnek rajtunk gyermekkori traumáink, és hogyan szerezhetjük vissza az uralmat a saját életünk felett.