Sándor Móric, gróf (1805-1878) földbirtokos, sportember. Vakmerő lovasbravúrjairól volt ismeretes. A néphagyományban neve máig fennmaradt, elsősorban a Pest környéki volt uradalmi cselédek között, továbbá a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén. A hozzá fűződő mondakör főbb motívumai: lovával végignyargal a vár meredek bástyafokán; magasról leugrat; fogadást köt, hogy Bécsből megmutatja birtokát – hatalmas tüzet rakat, amely Bécsig látszik. Fogadásból a birkák hasa alatt szűz-dohányt csempész ki…
50 pont
A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvû irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel "termelték" a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.
A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.
A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.
Az író a tenger muzsikáját hallgatta, de ugyanakkor színes, örökké változó képeket is látott. Mert a tenger színe folytonosan változott: néha kék volt, máskor haragos zöld, de olykor - ha a nap hanyatlani kezdett az égen - pereme bíborszínt öltött. Este azután elsötétedett a tenger és csillagok tükröződtek felszínén, míg a mélyben világító halak cikáztak. Az író értette a szellő suttogását, a hullámok morajlását, az óriás tengeri kagylók zúgását, és néha-néha hallani vélte a tengerbe süllyedt városok harangjait is. A köznapi emberek aligha látták a hínárral borított tritonokat, a fehértestű sellőket, a pikkelyes sziréneket és csodálatos virágállatokat, melyek a sziklára is felkapaszkodtak. Az író azonban látta őket, és hallotta a hangjukat is. Örökös volt a hullámverés a szikla körül, a szél és a víz zenéje százféle hangon mesélt, és az író feljegyezte ezeket a történeteket.
Már életében legendák szövődtek Paganini, a nagy olasz hegedűművész és zeneszerző körül. Az a hír járta, hogy eladta a lelkét az ördögnek. Technikai tudását, bravúrjait egy földöntúli hatalommal magyarázták. Varázslatos játékával megigézte az embereket és meghódította a női szíveket, kóristalányét és hercegnőét egyaránt, noha rútságát az ördögéhez hasonlították. Tény, hogy különös lénye, furcsa szokásai, mesés vagyona, zsenialitása és szerelmi élete regénybe illő.
A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfajt vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.
A Turul nemzetsége regényfolyam a magyarság történetének négyszáz évét öleli fel – cselekménye akkor kezdődik, amikor a magyarok átkelnek a Vereckei-hágón, és a tervek szerint 1301-ig, az Árpád-uralkodóház kihalásáig tartja izgalomban az olvasókat. Akiket érdekel a magyar történelem, és nem csupán az, ami „felül”, a fejedelmek, királyok és királynék, hercegek és főurak között történt, hanem hogy miképpen éltek akkortájt „odalent” a szegényebb emberek, a parasztok, kézművesek, katonák, szolgák – egyszerre találja meg mindezt ebben a monumentálisnak ígérkező regénysorozatban.
Míg az előző két kötet, az Árpád és fiai és A fejedelmek arról a korszakról szólt, amiről kevés írásos emlékünk maradt fenn, az Egy vezér útja közelebb kerül az ismert tényekhez. Taksony, Geyza és Vajk (István) itt még egy időben élnek, és a történetük hatalmas léptekkel megy előre. Már felmerül a nagy dilemma: maradjanak-e a magyarok pogányok, rémületet keltő idegenek, kik szemben állnak a keresztény népekkel és hatalmakkal, vagy legyenek keresztények, a nép és a Hon fennmaradása érdekében próbáljanak idomulni a Nyugathoz? Mint egykor a valóságban, a regény hőseiben ugyanúgy dúlnak a kétségek. A valóban létezett vezérek és a szerző által kitalált mellékszereplők közül többen nem hagyják, hogy az események elsodorják őket. Igyekeznek maguk formálni nem csupán a saját sorsukat, de Magyarhon jövőjét is.
Vakulya Norbert az 1916-os erdélyi román betörést feldolgozó történelmi regényének főhőse a kalandos életű báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (1877–1933) geológus, paleontológus, albanológus, hírszerző, albán trónkövetelő és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nevéhez fűződik az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos leírása.
1914 és 1916 között a magyar hadseregben főhadnagyi rangot viselő Nopcsa több tudományos és diplomáciai utat is tett Romániába, melyek során világos lett számára, hogy Románia egyik elsődleges stratégiai célja a súlyos nemzetiségi problémákkal küzdő Erdély elcsatolása az Osztrák–Magyar Monarchiától.
Miután többször figyelmeztette a hadvezetést a román betörés veszélyére, előbb felettesei engedélyével, később azok határozott tiltása ellenére többször is álöltözetben, román pásztornak vagy az osztrák-magyar seregből dezertált román katonának kiadva magát figyelemmel kísérte a román csapatösszevonásokat és a hadvezetés szándékaira utaló jeleket.
Újabb figyelmeztetései ellenére az osztrák-magyar haderő nem tudta megállítani a román betörést, Nopcsáék családi birtokát, akárcsak a környékbeli területeket elfoglalták és kifosztották a román csapatok.
A Vihar Erdélyben a kalandos életű báró élettörténetének és az 1916. augusztus–októberi erdélyi betörésnek hű dokumentálásán túl egyedülálló betekintést nyújt a monarchiabeli Erdély nemzetiségi feszültségeibe, az osztrák-magyar politika és hadvezetés visszásságaiba és az egyszerű erdélyi emberek – magyarok és románok – hétköznapjaiba.
Ezernégyszázhuszonnyolc. Gabriel de Sceleus látszólag mindent elért, amire csak vágyhatott: hiába lett Cillei Borbála halálos ellensége, Zsigmond király bizalmát élvezve, kancellárjaként és diplomáciája fő szervezőjeként hatalmas vagyonra, befolyásra, előbb püspöki, majd érseki címre tesz szert, és azt suttogják, nem alaptalanul számít a bíborosi kalap elnyerésére sem. Gabriel azonban minden eredményét, minden erőfeszítését hiábavalónak érzi, hiszen nem tudta megszerezni Borbála királynétól azt, amire a legjobban vágyott: Szent László vérereklyéjét.
Miközben Gabriel és Borbála a legalattomosabb és legkegyetlenebb eszközöktől sem visszariadva vívja magánháborúját, Zsigmond Galambóc várát ostromolja, az északi országrészt, a királynői birtokokat husziták dúlják, és Velence kitartó diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően veszélybe kerülni látszik a Zsigmond által hőn áhított német-római császári korona elnyerése is. Az udvart és szinte egész Európát behálózó cselszövések közepette időnként szembekerül egymással a magán- és a közérdek, kényszerű szövetségek születnek halálos ellenségek között, és akár családon belül sem ritkák az árulások.
Azonban minderről mit sem tudva Nagyváradon felcseperedik egy göndör, vörösesszőke hajú fiúcska, aki különösen éles eszével és az anyjától, a királynétól tanult alkímiai ismereteivel tűnik ki kortársai közül. Johannes a szigorú anyai parancs ellenére egy nap Pozsonyba szökik Váradról, ahol megakad rajta a nagy hatalmú és rettegett Gabriel de Sceleus kancellár szeme, és inasává fogadja az árvának hitt fiút.
Ám a tehetséges és bátor gyermek titka óhatatlanul lelepleződik, és Gabriel úgy dönt, a fián keresztül áll bosszút az anyán…
Bökös Borbála történelmi regénytrilógiájának kiterjedt kutatásokon alapuló, egyedi szemszögből és egyedi hangvételben megírt befejező kötete méltó lezárása a XV. század első harmadának magyar és európai történetét és az amögött rejlő „árnyéktörténelmet” bemutató sorozatnak.
Két nő, két történet és egy felejthetetlen szerelem. 1939-ben a huszonegy éves Billy Stirling táncolni indul barátjával, és az este folyamán megismerkedik az elragadóan bájos Chrissie Skinnerrel. A két fiatal egymásba szeret, és egy felhőtlenül boldog nyarat töltenek együtt. Billy teljes szívéből szereti Chrissie-t, de amikor szeptemberben kitör a háború, és még ugyanazon a napon a fiú megtudja, hogy kedvese kisbabát vár, inába száll a bátorsága. Később megbánja, hogy olyan csúnyán cserben hagyta a lányt, és érzéseit egy levélben vallja meg neki. A levelet azonban soha nem adja fel. Vajon miért gondolta meg magát Billy? Egymásra talált végül a két szerelmes? Tina Craig is ezekre a kérdésekre kutatja a választ, miután a hetvenes évek elején egy használt öltöny zsebében véletlenül megtalálja Billy levelét. Hogy elterelje a figyelmét saját boldogtalan házasságáról, elhatározza, hogy kideríti, mi történt a hajdani szerelmespárral, nem is sejtve, hogy ez a nyomozás az ő életét is fenekestül felforgatja. Kathryn Hughes első regénye lebilincselően izgalmas, szívbemarkoló olvasmány, valódi csemege a romantikus történetek kedvelőinek. "Csodálatosan szép, felemelő történet." (Lesley Pearse, A múlt nyomában szerzője) "Sodró lendülete, emlékezetes szereplői és témájának csodálatos mélysége miatt Hughes regénye egész egyszerűen letehetetlen." (Goodreads) "Gyönyörűen megírt, tragikus történet... Visszaadja a hitet a legnagyobb nehézségek közepette is diadalmaskodó emberi jóságban és kitartásban." (Ajoobacats Blog)
Santa Cruz, 1953. Jean-Luc a múltja elől menekül. Az arcát elcsúfító sebhely csekély ár azért, hogy túlélte Franciaország náci megszállásának borzalmait. Azóta új életet kezdett Kaliforniában, ahol családja van. Váratlanul éri, amikor kopogtat ajtaján a múlt.
Párizs, 1944. Egy fiatal zsidó nő egész addigi élete egy szívdobbanásnyi idő alatt romba dől. Amikor felterelik az Auschwitzba induló vonatra, végső kétségbeesésében egy idegen férfira bízza legdrágább kincsét. Nem marad más számára, csak a remény, hogy a kisbabája túléli.
Ott, a sötétbe borult peronon egymásba fonódik két ember sorsa, akik akkor még el sem tudják képzelni, mekkora hatással lesznek hirtelen meghozott döntéseik a jövőjük alakulására.
A Míg Párizs aludt narrátorai a különböző szereplők, ki-ki a maga szemszögéből meséli el a történetet. A szerző első regényében, amely a történelem egyik legsötétebb korszakában játszódik, megindítóan mutatja be a bátorság, a kitartás és a családi kötelék erejét, valamint azt, hogy mit jelent feltétel nélkül szeretni.
A firenzei bankárdinasztiából Medici Katalin (1519–1589) emelkedett a legmagasabb rangra II. Henrik francia király feleségeként, majd anyakirálynéként. Élete azonban nehéz és küzdelmes volt a francia udvarban, ahol soha nem fogadták be teljesen, mindig csak „az olasz kalmárnőnek” tekintették. Kirekesztettségét csak fokozta, hogy férje, akit imádott, nem őt, hanem a hatalomvágyó Diane de Poitiers-t szerette egész életében és halmozta el ajándékokkal. Katalin türelemmel és intelligenciával viselte el, hogy Diane szinte állandóan jelen van a királyi udvarban. Megalázott helyzetében barátai és gyermekei nyújtottak vigaszt. Egyik hű barátja Raymond de Polignac parancsnok, aki élete végéig szerette és hűségesen védelmezte a királynét. Katalin ezt a szerelmet csak akkor vette észre, amikor már késő volt. Másik nagy barátja a csillagjós mágus, a hipnotikus erejű Nostradamus, akinek furcsa jövendölései mindig megerősítést nyernek a jövőben. Katalin mindig hozzá fordult, amikor nagy bajban volt, amiért aztán fekete királynénak, méregkeverő asszonynak tartották.
A palota falain kívül közben dúl a kegyetlen vallásháború a katolikusok és a protestánsok között, amely Szent Bertalan éjszakáján esztelen mészárlásba torkollik.
A Mediciek 3. kötete nemcsak a királyné cselszövésekkel teli életét mutatja be, hanem a háborúkkal, véres csatákkal teli 16. századi Franciaországot is.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.