Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a 2018 májusától alkalmazandó GDPR a magánélet védelmének ünnepelt és világszerte ismert jogszabálya.
Az unió tagállamai büszkék arra, hogy a többi szabályozási megoldással összehasonlítva itt érvényesül a legmagasabb szintű védelem.
De vajon mi alapján tudjuk összehasonlítani a különböző védelmi szinteket és az ezek mögött álló szabályozások minőségét? Mi teszi a védelmet erőssé, vagy éppen gyengévé? Milyen szempontok segítenek annak megítélésében, hogy előrelépés, vagy éppen visszalépés történt?
A kötet ezekre a kérdésekre keres és ad választ az adatvédelmi gondolkodásban újszerűen ható védelmi lépcső elméletével. Egyszerű, de mégis szemléletes kísérlet a védelem minőségének és szintjének mérésére, amely a jogi szabályozás jövőbeni lehetséges fejlesztésének távlatát is megnyitja.

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok. Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok. A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv. A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

Az ​immár több mint egymilliárd felhasználóval rendelkező Instagram alig pár év leforgása alatt teljesen átformálta életünk számos aspektusát. Sarah Frier díjnyertes technológiai újságíró közelről követte az egyszerű fotóapplikációból viharos gyorsasággal százmilliárd dolláros kolosszussá váló cég történetét, és hiánypótló könyvében feltárja a high tech vállalati intrikák forgatagát: a tőkeemelések, fel- és kivásárlások, a vezetőváltások végtelen körforgását. Az Instagram-sztori bennfentes szemmel azonban jóval több üzleti könyvnél: Frier bemutatja, hogyan forgatta fel gyökerestül az életünket, szokásainkat, kapcsolatainkat, üzletpolitikánkat az Instagram, akár használjuk, akár nem. Bepillanthatunk az influenszerek világába is, akik egyre inkább meghatározzák, mit eszünk, mit iszunk, mit hordunk, és azt is láthatjuk, hogyan alakította át az „Insta” a populáris kultúrát és a politikát. Az Instagramot lehet imádni és megvetni, de megkerülni lehetetlen. Az Instagram-sztori bennfentes szemmel révén megérthetjük a jelenséget, akár lelkes felhasználók vagyunk, akár okostelefon nélküli őskövületek.

Mik a lehetőségeink, ha túl telített piacon működünk? Miként fejleszthetünk olyan terméket, amellyel teljesen új vevőcsoportokat érünk el? Hogyan győzzük meg csapatunkat a szemléletváltás szükségességéről? A zsúfolt, versengésen alapuló iparágakban egyre nehézkesebb a jövőbe mutató innováció, a szervezetek hosszú távú életképessége pedig egyre kérdésesebb. Ezért tanácsos eltávolodnunk a versenytársaktól hemzsegő vörös óceántól, és stratégiánkat a kék óceánra alapozni. Merőben új szemléletmóddal egy teljesen új iparágat is létrehozhatunk vagy újításainkkal a reménybeli vevők eddig számunkra elérhetetlen csoportjait tehetjük iparágunk fogyasztóivá – de csak akkor, ha csapatunk minden tagja magabiztosan és elkötelezetten a változás mellett áll. W. Chan Kim és Renée Mauborgne a kék óceán stratégia kidolgozói, az INSEAD nemzetközileg elismert menedzsmentgurui bemutatják, hogyan érdemes belevágni a kék óceán váltásba. Közismert vállalatok, non-profit szervezetek és állami intézmények köréből vett esettanulmányokkal és példákkal szemléltetik módszerüket, és lépésről lépésre vezetnek végig a folyamaton. Közérthető útmutatásuk alapján az emberséges hozzáállás segítségével szervezetünk egészében elterjeszthetjük az új szemléletmódot, és biztosíthatjuk hosszú távú kreatív működésünket W. Chan Kim és Renée Mauborgne az INSEAD oktatói és az INSEAD Kék Óceán Stratégiai Intézetének igazgatói. A Thinkers50 lista első három menedzsmentguruja között szerepel a nevük, és számos díjat nyertek szerte a világon. A Világgazdasági Fórum Global Leadership Fellows programjának korábbi ösztöndíjasai, a Kék Óceán Globális Hálózat alapítói. A Kék óceán stratégia (Blue Ocean Strategy) című könyvük minden idők egyik legikonikusabb és legnagyobb hatású stratégiakönyveként vált nemzetközi bestsellerré. Kim és Mauborgne egyik sikerkönyvet írja a másik után. A Kék óceán váltás – Hatékony és magabiztos növekedés verseny nélkül (Blue ocean Shift – Beyond Competing: Proven Steps to Inspire Confidence and Seize New Growth) a korábbi bestsellerük korszakalkotó elveinek alkalmazására kínál alaposan kidolgozott, elmés módszert. Ennek segítségével bármely szervezet elmozdulhat a jelenlegi piacáról, és teljesen új piacot hozhat magának létre. Tanácsaik azonban nem csak a vállalkozók és innovátorok számára hasznosak. Egyszerűen nyitottnak kell lennünk iparágunk vagy területünk alapfeltevéseinek megkérdőjelezésére, friss kérdéseket kell feltennünk, és bármilyen meglepő, de az emberséges hozzáállást kell előtérbe helyeznünk.” Daniel H. Pink, az Eladni emberi dolog, a Motiváció 3.0 és a Johnny Bunk kalandjai szerzője

Az Amazon.com nagyszabású álmokat dédelgető alapítója, Jeff Bezos nem elégedett meg az online könyvkereskedő szerepével: kíméletlenül felforgatja a kiskereskedelmet és elkötelezett az első osztályú vásárlói élmény iránt. Alacsony árakon korlátlan méretű választékot és csábító kényelmi szolgáltatásokat kínál a vevőinek, ráadásul a titokzatosságra és töretlen ambícióra épülő vállalati kultúrát épített ki. A megszállott, briliáns, sok szempontból megosztó Bezos a technológiai ipar sok más innovátorához – Steve Jobshoz és Elon Muskhoz – hasonlóan fáradhatatlanul keresi az új piacokat: forradalmasította az e-könyv-olvasókat, a felhő alapú számítástechnikát és a magánűrhajózást. A Minden eladó az Amazon jelenlegi és korábbi alkalmazottaival, valamint a Bezos család tagjaival készített interjúk alapján bemutatja korunk meghatározó vállalkozásának és vezérigazgatójának történetét.

Hiszek ​abban, hogy a ballépések megelőzhetőek, a hibák javíthatóak, a munka lehet eredményes, az üzleti kapcsolatok értékesek és a vásárlás kielégítő. Hiszem, hogy erre van szükségünk igazán a válságból való kilábaláshoz és a fejlődéshez, bárhogyan is alakulnak az árfolyamok, a politikai meccsek vagy a trendek hullámai. Irányíthatjuk a szervezetünk jövőjét, megtervezhetjük a felemelkedésünket, kezünkbe vehetjük a saját munkánk gyümölcsét, segíthetjük a közösségünket, elérhetjük az intézményünk, a cégünk, a városunk, az országunk vágyott boldogságát a legfelső szinttől a legalsóig. Nem valamilyen csodaszer, vagy tuti tipp tett olyan sikeressé vállalatokat, keltett bizalmat a vásárlókban napról napra, változtatott munkahelyeket alkotóhelyekké, hanem mi magunk. Rendet teremtünk, mértéket állítunk, megfelelni igyekszünk, közben pedig fogyasztunk, adunk és veszünk. Jól akarjuk csinálni, előre akarunk jutni, megfelelni és megelégedni.

A siker példái velünk vannak, a szemünk előtt játszódnak le történetei. Ennek eszköze a minőségügy területén van elrejtve, bár senki nem rejtette el szándékosan. Mégis el van takarva, mert nem ismert eléggé, félreértett vagy kiveszett belőle a szenvedély és a fejlesztő munka öröme. A Minőségügyi patika azért íródott, hogy alaptudást és útmutatást adjon vezetőknek és alkalmazottaknak, majdani vállalkozóknak és szakembereknek, a mindennapi vásárlást végzőknek és a nagyobb beruházásra készülőknek arról, hogy hogyan használják élhető módon a minőségügyi rendszerekben rejlő lehetőségeket. Ebben a patikában is gyógyszerek vannak, itt az egyes fejezetekbe foglalva. Jellemzőik a rövid, könnyen értelmezhető, előismeretet nem igénylő feldolgozás, akár kávé mellett is fogyaszthatók. Új szemléletmód, hasznos ötletek, jó alapjártasság, tájékozottság, hosszabb távon siker, elégedettség növelése, jó üzleti kapcsolatok, hatékonyabb munka és sok más szerepel a hatásaik között. Mellékhatásként hosszú elmélkedés előfordulhat, további ismeretek igénye is jelentkezhet.
Az alkalmazásuk Önön múlik!

Kindle, ​Nook, iPad, Irex – kezd felpörögni az e-könyvolvasók piaca és nem csak külföldön, hanem itthon is. Az ár a csúcskategóriában már bekúszott a kétszáz dollár alá, az egyszerűbb készülékek már száz dollárért is elérhetők. Az e-Reader sikertörténet itthon is elkezdődött, kezd kialakulni az e-könyv komplexum: elektronikus kiadók digitális könyvcsemegéket kínálnak az elektronikus olvasó-szerkezetekre; magyar nyelvű tartalmat, magyar menüvel. Az elektronikus könyv új kultúr-technikai komplexumokra téríti, kényszeríti az olvasókat. Az Internet és a különböző hozzáférési eszközök – mint az iPad, a mobiltelefon, a note-book, az asztali számítógép, és természetesen maga az e-reader – összetett virtuális térbe helyezik a tudás és a műélvezet logisztikáját. A könyvespolcok ritkán érintett tárlókká válnak, hiszen a digitális készletek – azonnal elérhetően – kimeríthetetlen rezervoárban rendelkezésre állnak. A Gutenberghez köthető korszakjelzést új fogalom jelzi: a „Google”tenberg-galaxis.
A könyv a tartalom virtualizációjának hatásait kísérli meg bemutatni. Felvázolja az e-könyv technikai, kereskedelmi struktúráját. A e-book határterületeit is számba veszi: a hangos- és videokönyvet, a POD konstrukciót. A digitális könyvet a nyomtatott könyv folytatásaként, nem pedig megszüntetőjeként elemzi.

A könyv szerzője informatikus könyvtáros végzettségű. Doktori értekezését az elektronikus kultúra és az online közszolgálat összefüggéseiről írta. Dolgozott nagy informatikai multik partnereként, kommunikációs tanácsadója volt a hazai internet vállalkozások legnagyobbjainak. Rendszeresen publikál szaklapokban, elméleti folyóiratokban. Egyetemi oktató.

Mit csinálnak másképp az ikonikus értékesítők? Mi határozza meg a legjobb üzletkötők viselkedését? Hogyan segíthetik a vezetők az eredményes értékesítést? Nap mint nap mind eladunk, értékesítjük ötleteinket, elképzeléseinket, mások meggyőzésén dolgozunk, ezért sokat tanulhatunk az igazán profi értékesítőktől. A bevált módszereiken túl sikerük zálogát is megismerhetjük ebből a legrejtettebb motivációinkat áttekinthetően feltáró könyvből. Nem mindegy ugyanis, hogyan gondolkodunk a sikerről, hogy milyen hiedelmek és meggyőződések motiválnak minket. A tudományos múlttal rendelkező szerzők a teljesítményfokozás szakértői, 20 ezer órányi összehasonlító elemzést végeztek a világ ikonikus értékesítőivel készített interjúk felhasználásával. Többek között az Adidas, a Cisco, a Clarify, a Deloitte, a GSK, a JP Morgan, a Microsoft, az Oracle, a Steinway & Co. és a Vodafone szervezeteiben szerzett tapasztalataik alapján pontos és átfogó értékelést kapunk arról, mi hajtja a kiválóan teljesítő üzletkötőket, hogyan gondolkodnak és miként viselkednek. A következetes, magas szintű értékesítés sikere mögött rejlő titkos kód birtokában pedig eredményesebben értékesíthetünk az élet minden területén. Hogyan segíti elő a környezetvédelmet a szomszédok megfigyelése? Miért parkolunk rosszabbul mások társaságában? Mikor jobb a tömeget követni, és mikor célravezető a saját utunkat járni? Észre sem vesszük, de mások elképesztő mértékben befolyásolják életünk szinte minden területét. Jonah Berger, a Wharton Üzleti Iskola marketingprofesszora, a Ragályos! – Hogyan terjed a siker? című könyv szerzője bemutatja, milyen egyszerű, mégis gyakran meglepő módokon hatnak mások a viselkedésünkre. Ha azonban felismerjük a társas befolyás hatását, tudatosabb döntéseket hozhatunk, sőt növelhetjük a saját befolyásunkat, és sikeresebb, teljesebb értékű társas kapcsolatokra tehetünk szert. A szerző: Jonah Berger a Wharton Üzleti Iskola marketingprofesszora a Pennsylvaniai Egyetemen. Több mint 15 éve tanulmányozza a társas befolyásolás folyamatát, illetve az ötletek és termékek hírének terjedését. A Wharton legnépszerűbb online kurzusának előadója, több tucat tudományos cikk szerzője és számos Fortune 500-as cég tanácsadója.