Ken Follett ebben a könyvében elmeséli, milyen érzéseket, gondolatokat indított el benne, amikor értesült a tűzről, amely a világ egyik legnagyobb székesegyházának, a párizsi Notre-Dame-nak az elpusztításával fenyegetett. Bemutatja a székesegyház történetét, az építéstől kezdve a történelem során betöltött szerepéig, és feltárja, hogy a Notre-Dame milyen hatással volt a világ katedrálisaira, valamint Follett egyik leghíresebb művének A katedrálisnak a megírására.

„A Notre-Dame Párizs csodálatos székesegyháza, az európai civilizáció egyik csúcsteljesítménye lángokban állt. A látvány megrázott és feldúlt minket. Engem a sírás kerülgetett. Itt, a szemünk láttára semmisül meg valami, aminek az értéke föl sem mérhető. Olyan hihetetlen érzés volt, mintha a föld indult volna meg a lábunk alatt.”

Ken Follett

Ken Follett a könyv jogdíjait teljes egészében a Notre-Dame újjáépítésére ajánlotta fel

Ken Follett sodró lendületű cselekményeken keresztül egy olyan világba vezet bennünket, amelyről azt gondoljuk, hogy ismerjük, hiszen átéltük, s most mégis másképpen látjuk.

Santa ​Montefiore, akinek regényei milliós példányszámban kelnek el, és vezetik a sikerlistákat, egy újabb letehetetlen családregénnyel varázsolja el olvasóit. 
1939-et írunk és az I. világháború befejezése óta béke van. De sok minden megváltozott a Deverill-családban, és most egy új nemzedék várja, hogy színre léphessen. 
Martha Wallace az amerikai otthonából érkezett Dublinba, hogy megkeresse a vérszerinti anyját, de e helyett elveszti a szívét: a végtelenül elbűvölő J P Deverill veszi le a lábáról. Aztán Martha rájön, hogy az anyja is abból a családból származik, mint JP, és úgy tűnik, ezzel meg is pecsételődik a sorsa. 
Bridie Doyle, vagyis most már Marcantonio grófnő, a Deverill kastély úrnője eltökéli, hogy az a kastély lesz az otthona, ahol valamikor dolgozott. De életerőtől duzzadó férjének, Cesare-nak más tervei vannak. És amikor a tekintete a feleségéről másfelé kalandozik, a házaspárhoz közelállókban felmerül a kérdés, vajon valóban az-e, akinek mondja magát. 
Kitty Deverill beletörődött a férje, Robert és két gyermekük melletti életébe, de aztán az élete nagy szerelme, Jack O'Leary visszatér Ballinakellybe. Csakhogy a férfi szíve ezúttal már másé… 
Ez a nyár drámai végkifejlethez vezet… 
„ Senki nem ír úgy romantikus családregényt, ahogy Santa Montefiore . Minden amit ír, a szívéből jön.” 
Jojo Moyes

Mirjam ​több mint a testvérem. Ő a másik felem. A túlélésünk függ egymástól.

Éva és Mirjam az életüket köszönhetik annak, hogy ikrek. Ám könnyen lehet, hogy ami rájuk vár, az a halálnál is rosszabb. 

1944 nyarán Mózes Évát a családjával együtt Auschwitzba deportálták. 

A családot a megérkezést követően szétszakították, a szülőket és a két nagyobb lánytestvért azonnal a gázkamrába vitték, az alig tízéves Évát és ikertestvérét, Mirjamot viszont átadták annak az embernek, akit azóta is mindenki a Halál Angyalaként ismer: dr. Josef Mengelének. 

A táborban az ikrek kiváltságban részesültek, például megtarthatták a saját ruháikat, ugyanakkor Mengele iszonyatos orvosi kísérleteinek alanyaivá váltak. Nap mint nap küzdeniük kellett a túlélésért, és a legtöbbjükkel vagy a szörnyű kísérletek végeztek, vagy a betegség és az éhezés. 

Az auschwitzi ikrek egyszerűen megírt, érzelmekkel telített, ám meghökkentő tárgyilagossággal elmesélt történetében megismerhetjük egy kislány kitartó harcát a túlélésért, ebben a kivételesen kegyetlen világban.

A mindmáig töretlen népszerűségű Robert Merle-nek szinte valamennyi műve megjelent már magyarul. Egyik utolsó nagy adósságunkat törlesztjük most ezzel az 1986-ban, tehát a hidegháborús korszak végén, de a nagy világváltozásokon még innen íródott regénnyel. Merle az izgalmas technikai részletek mellett hiteles képet fest benne a haditengerészek közel három hónapra összezárt, szigorú hierarchia és munkarend szerint élő közösségének mindennapjairól, az együttélés nehézségeiről, a külvilágtól elzárt katonák és a kisegítő személyzet gondjairól, örömeiről. Arról a természet közepén, az óceán mélyén természetellenes módon, de nagyon is létező világról, ahová soha nem jut el a napfény, ahol nincsenek ünnepek, és a napszakokat csak a változó színű neonvilágítás különbözteti meg egymástól. A regény egyúttal felhívja az olvasó figyelmét a nukleáris energia veszélyeire és a nukleáris háború szörnyű eshetőségére is. Annak a hidegháborúnak vége immár, de Merle több mint 25 éve megfogalmazott aggodalmai – sajnos – ma is aktuálisak.