“Curzon úr tulajdonképpen nem sikkasztott. Ha egész precízen akarnám jellemezni a helyzetet, akkor azt mondanám, hogy ez a szelíd, gyenge egyéniségű ember egyedül maradt húszezer dollárral, és a pénz kihasználva az őrizetlen pillanatot, elsikkasztotta a takarékpénztár egyik képviselőjét. “ A szürke ausztrál kispolgárt - aki cseppet sem regényhősnek való, így nevezzük inkább a regény gyávájának - a körülmények, a becsülete, húszezer elszabadult, bűnre éhes dollár, valamint saját esernyőjének könnyelműsége elindították egy úton, amely merőlegesen eltért életének addigi irányától… A regényből megtudhatja az olvasó, miféle bonyodalmak adódhatnak abból, ha a tetőtől talpig tisztességes Curzon úr szélhámosnak áll, s mi történik, ha edzett kalandorokkal (és kalandornővel) hozza őt össze a sors...
