„…- Nézze! A mai találkozónknak egyetlen célja van. Ez pedig nem más, mint az, hogy beláttassuk önnel: mindkettőnk közös érdeke, hogy ebben az ügyben együtt működjünk. Persze… ettől függetlenül mondhatja azt, hogy ön ebből nem kér….
- És az milyen következményekkel járna rám nézve? – kérdezett vissza Kovács.
- Természetesen részünkről semmilyen következményekkel.
- És abban az esetben, ha önök ezt a csoportot… hogyan is mondjam….. felszámolják? Mi történik akkor, ha ők engem vádolnak, noha én semmiről semmit nem tudok?
Zoltán megérezte, hogy ismét felül kerekedhet kettejük lelki csatájában.
- Nos látja… ez az, amivel kapcsolatban semmit nem tudok ígérni önnek.
- De persze, ha együttműködöm…”
„- Ezek szerint ezt úgy kell érteni, hogy lebuktunk?- hangjában némi bizonytalanság bujkált
- Egyenlőre nem buktunk le. Egyenlőre azt tudjuk, hogy Kovács mindenről tájékoztatta a barátját …
- De hát az pont elég! – erősködött tovább Károly. – Hiszen így Ali mindent tud!
- Ali annyit tud, hogy Kovácsot adó nyomozók keresték meg, és vállalkozásáról kérdezték. Ennél többet nem. Mivelhogy ennél többet Kovács sem tud.
- Ezt mondtam neked – szólalt meg Zoltán is – Ez az ember nem bízik bennünk. Pontosabban szólva sokkal jobban bízik Ali barátjában, mint bennünk…”
2020-at írunk. Az Europol magyarországi hírszerző egysége információt kap egy terrorsejtről, amely egy magyarországi vállalkozáson keresztül pénzt akar tisztára mosni. De vajon együttműködésre bírhatják-e Kovács urat a vállalkozás vezetőjét? Ki a titokzatos e-mail író, aki segítséget ajánl? És hogy kerül a titkosszolgálat a nyomozás kellős közepébe?