Ötven év telt el azóta, hogy egy műholdszonda által a Földre hozott titokzatos, földön kívüli anyag néhány óra leforgása alatt kiirtotta egy arizonai városka majdnem teljes lakosságát, és kirobbantotta minden idők legnagyobb tudományos válságát. Az emberiség pusztulását csak egy maroknyi kutató önfeláldozó munkája akadályozta meg. Az azóta elmúlt fél évszázadban az egymással vetélkedő nagyhatalmak mind a Földön, mind a világűrben szigorúan titkos laboratóriumokban dolgoztak az Androméda-törzs megfejtésén és felhasználásán, miközben az Őrszem projekt fáradhatatlanul kutat egy esetleges új kitörés után. Amikor a brazil esőerdő mélyén egy furcsa anomália jelenik meg, hamar egyértelmű lesz: az Androméda-törzs új, minden korábbinál virulensebb mutációja szabadult el. Egy csapat tudósnak kell az idővel versenyezve a karanténzóna mélyére jutni, mielőtt túl késő lesz - mindenkinek. Az Androméda-törzs folytatásában Daniel H. Wilson bebizonyítja, hogy Michael Crichton méltó örököse, és Az Androméda evolúció éppúgy ébren tart minket, mint többek között a Jurassic Parkot és a Westworldot megalkotó Crichton feledhetetlen klasszikusa.
Kr. u. 921 júniusában a kalifa egyik udvaroncát, Ahmad ibn Fadlánt követségbe küldi a bolgár királyhoz. Ibn Fadlán három évet tölt távol, mégsem tudja teljesíteni megbízatását, mert utazása elején, a Volga folyó mentén összetalálkozik egy csapat vikinggel, akiknek északi honát félelmetes kannibál törzs tartja rettegésben. A jóslat szerint csak úgy lehet legyőzni a „ködszörnyeket”, ha a tizenkét északi harcos mellé tizenharmadikként egy idegen áll. Ibn Fadlán számára nincs más választás, mint velük tartani. A zabolátlan, vad hajósok társaként útnak indul Északra, hogy szembenézzen a rejtélyes, ősi ellenséggel, amelytől még ezek a rettenthetetlen harcosok is félnek.
A Jurassic Park, Az Androméda-törzs, A gömb és a Zaklatás szerzőjének hátborzongató regényéből 1999-ben Antonio Banderas főszereplésével készült film azonos címmel.
Hidegháború! A két szuperhatalom versengve küldi Föld körüli pályára kutató és kémműholdjait, melyek közül az egyik letér pályájáról, és maradványai egy poros Új-mexikói kisváros mellett érnek földet. A városka lakói a NASA-t megelőzve begyűjtik és felnyitják a roncsokat. Néhány óra múlva mindenki halott – egy csecsemőt és egy vén alkolholistát kivéve. A hadsereg titkos laboratóriumában az USA legkiválóbb tudósai próbálják kitalálni, hogyan fékezhetnék meg az űrből érkezett agresszív vírust, amely az emberi vért száraz porrá változtatja, és amely a kísérleteknek ellenállva, újabb és újabb mutációkkal cselezi ki a kutatókat. Michael Crichton regénye új műfajt teremtett: a techno-thrillert. Az elképzelt távoli bolygókon, galaxisokban játszódó hihetetlen űrhajós kalandoktól a valóságos földi veszedelmek és tudományos fenyegetések felé terelte olvasói figyelmét. Akkora sikerrel, hogy 1969-es megjelenésekor sokan tényirodalomként olvasták Az Androméda-törzset. A regény hatása már régen túlhaladta, hogy olvasóját tanítva szórakoztassa: a hetvenes évek óta az újonnan felfedezett biológiai ágenseket többnyire Androméda-törzsnek hívják. Ez a címke került az ebola, a madárinfluenza és az AIDS vírusára is, mielőtt saját nevet kapott. Az emberi fajt fenyegető veszedelmek közül talán a legkézzelfoghatóbb az ismeretlenségből felbukkanó újabb és újabb vírusok elterjedése. Nem vagyunk védtelenek. Erről szól Az Androméda-törzs.
"Doki, látom magát az örökkévalóság felől, és maga halott."
A tízéves Manfred Steiner egy fogyatékkal élő gyerekek számára létesített táborban tengeti mindennapjait a Marson. Saját világában létezve arról sincs tudomása, hogy a hozzá hasonlókat a hatóságok egyszerűen el akarják pusztítani.
De Arnie Kottnak, a törekvő vállalkozónak más tervei vannak a fiúval. Az orvosok szerint Manfred betegsége az idő eltérő érzékeléséből ered, és a megfelelő eszközökkel talán képessé lehetne tenni őt arra, hogy bepillantson a jövőbe.
Manfred rengeteg pénzt és óriási lehetőséget jelent egy olyan gátlástalan üzletember számára, mint Arnie Kott. Csak meg kell találnia a módját, hogy kontrollálni tudja a fiút. A feladat nem könnyű, és ráadásul beláthatatlan következményekkel járhat.
Kin Stewart átlagos családapa: informatikával foglalkozik, a mindennapok apró-cseprő gondjaival küzd, és próbál jóban lenni tinédzser lányával, Mirandával. Valójában azonban időutazó titkos ügynök a jövőből, aki az 1990-es években rekedt egy küldetés során.
Múltját titkolva új életet kezdett, ám időről időre emlékezetkieséssel járó
rosszullétek törnek rá, és ezek megzavarják a családi nyugalmat. Egy délután megérkezik a "mentő" csapat - tizennyolc év késéssel. Küldetésük: visszavinni őt 2142-be, ahol valójában csak hetek teltek el, és ahol egy másik család várja, amire nem emlékszik. A két történet között őrlődő Kin kétségbeesetten igyekszik fenntartani a kapcsolatot múltbeli és jelenbeli életével egyaránt. De amikor bizonyos lépései azzal fenyegetnek, hogy elpusztulhat az Időfelügyelő Ügynökség, megváltozhat a történelem, és lánya élete is veszélyben forog, vállalkoznia kell egy utolsó útra Miranda megmentése érdekében, még akkor is, ha ezzel megsérti az időutazás összes szabályát.
Az Itt és most és aztán kivételes sci-fi, melyben a szerző egyszerre képes elkápráztatni játékos fantáziája, képzelőereje sokszínűségével, ugyanakkor megmutatja az apai szeretet mindent elsöprő erejét is. Hiszen, ha egy férfi számára a lánya élete a tét, nem ismer határt sem térben, sem időben...
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
