Az Éleslövészet és a Galeri után ez a trilógiának is nevezhetõ sorozat harmadik, befejezõ kötete (1985). Megjelenésével a szerzõ egy csapásra az egyetemes magyar irodalom élvonalába került. Mûvében a sajátos szlovákiai sors, a kisebbségi léthelyzet az egyetemes emberi lét parabolájaként jelenik meg. Az önmegszólító formában írt regény névtelen elbeszélõje a szlovákiai magyar múlt tanulságait meg nem tagadó, vidékrõl a nagyvárosba sodródott nemzedék létélményérõl számol be, keresve az etikus, a személyiség méltóságát õrzõ magatartás lehetoségeit.