IV. (York) Edward elmenekült Angliából, és Burgundiában kapott menedéket, ahol dühödten várja az alkalmas pillanatot, hogy visszaszerezze hatalmát. Egy hatalmas tengeri vihar után megtépázott seregével Ravenspurnál száll partra testvérével, Richard herceggel. A városkapuk azonban zárva maradnak a fáradt, kiéhezett sereg előtt...

Conn ​Iggulden remek új sorozatának első kötete, a Viharmadár az angol történelem egyik legizgalmasabb korszakában, a Rózsák háborúja (1455-1485) idején játszódik.
Anglia félelmetes oroszlánja, V. Henrik király halott.
1437-ben a régensség évei után végre nagykorú lesz, és elfoglalja az angol trónt a szelíd és hitbuzgó VI.Henrik, a Bárány. A testben és lélekben beteges, gyönge király legbizalmasabb embereire, Derry Brewer kémfőnökre és William de la Pole-ra, Suffolk hercegére bízza az uralkodást. Ám Richard Plantagenet yorki herceg és sokan mások szerint Angliának erős királyra van szüksége. Amikor a megszerzett francia tartományok veszélybe kerülnek, otthon pedig lázadás érlelődik, Angliában kezdenek tartani attól, hogy Henrik és tanácsadói romba döntik az országot. A félelem nagyon is indokolt lesz, amikor Henrik titkos szerződést köt a franciákkal, és feleségül veszi a kislány Anjou Margitot. Vihar készülődik Anglia felett, Henrik királyt és támogatóit otthon és külföldön is támadják.
Ki vagy mi mentheti meg a királyságot, mielőtt késő lenne?

1461 tele
Richard, yorki herceg halott, levágott fejét a várfalra tűzik.
VI. Henrik király fogságban van. A Lancaster -királyné győzedelmesen végigvonul az országon, miután az özvegy skót királyné, Guelders Mária a legjobb vitézeit Margit rendelkezésére bocsájtotta. Ez a hadsereg szinte megállíthatatlannak tűnik.
Edward March, aki a yorki hercegi címet örökölte, királynak kiáltja ki magát a parlamentben. Ezt követően véres harcok, pártviszályok kezdődnek a York- és Lancaster-ház tagjai és hívei között, ahol testvér testvér ellen, király király ellen harcol.
Két ember követeli magának a koronát, de csak az egyik szerezheti meg.

1454. Az élőhalott VI. Henrik király több mint egy éve senyved a windsori kastélyban.
Ambiciózus és hűséges felesége és királynéja, Anjou Margit fáradhatatlanul őrködik férje érdekei felett, reménykedve, hogy Edward fiuk egy napon még megismeri az apai szeretetet.
Richard yorki herceg, a királyság protektora hónapról hónapra növeli befolyásást, miközben a király éber álmot alszik. Félelmetes hármasszövetségben Salisbury és Warwick grófokkal mindent elkövet, hogy szétzilálja Henrik és a királyné táborát.
Ám amikor a király váratlanul magához tér, és belovagol Londonba, hogy ismét elfoglalja a helyét a trónon, a hatalmi egyensúly megint felborul, és elszabadul a káosz.
A Yorkok és Lancasterek viszálya olyan háborúval fenyeget, amely szét fogja tépni Angliát.

Bécstől keletre, Bukaresttől nyugatra, egy erdélyi kisvárosban, Végaknán vagyunk, ahol a Monarchia visszhangjai lassan elhalnak a rendszerváltás utáni átmeneti korszak tipikus alakjainak lelkében és életében. 1995 decemberének végén, a szocializmusból kapitalizmusba botladozó korszak határán az emberek már nyugodtan elmehetnek és el is mennek, a visszatérők és maradók egymás szemében is a vesztesek táborát gyarapítják. Végakna mindenekelőtt az elfeledett vagy mellőzött Erdély, amiről lassan már csak az előítéletek és közhelyek szókészletével tudunk beszélni. A fiktív városban Nagybánya, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben, Gyulafehérvár, Marosújvár és Nagyenyed utcáit, tereit, intézményeit, temetőit (!) ismerjük fel. A város régi, „birodalmi” fénye az idősek visszaemlékezéseiből és a fiatalok álmodozásaiból sejlik fel. A mindenki által Karolina térként azonosított városközpont volt már Ferenc Ferdinánd tér, majd Augusztus 23-a tér, jelenleg pedig a Nemzeti Megbékélés Tere nevet viseli. Az egykor színes – „multikulti” – városra előbb a kommunizmus szürkesége borult, a rendszerváltás utáni kivándorlás pedig elhozta a végső sivárságot; egyre több „űrnek” kell emléket állítani – a városvezetés kis réztáblákkal jelöli a „germán űr” és a „zsidó űr” helyét. A perifériára szorult és alkonyba borult városban a halogatás az egyetlen érvényes életforma.

Ez a regény egy történetet mesél el Kempelen Farkas életéből, akit úgy ismerhetünk, mint a gőzgép vagy a sakkozógép feltalálóját. Természetesen sok minden más is a nevéhez köthető, de e két találmány sokak számára ismerős lehet.

A 18. századi magyar tudományos élet egyik legismertebb egyénisége Kempelen Farkas, aki amellett, hogy képzett jogász és bölcsész volt, kiválóan értett a mechanikához, a műszaki tudományokhoz is. Híres sakkozógépe, a "török", a korabeli uralkodók érdeklődését is felkeltette. A regény elején Nagy Frigyes és Voltaire kiterveli, hogy megszerzik a csodálatos gépezetet, mielőtt más uralkodók lecsapnának rá. Frigyes Racknitz bárót indítja útnak Bécsbe, aki mindent bevet az alkudozástól a rablótámadásig. A Habsburg-ház örökösödési háborúja, Szilézia elvesztése egyaránt elégedetlenséget szít a magyar és lengyel nemesség körében. Titkos összeesküvések, szerelmi kalandok vezetnek végül az élet-halált eldöntő sakk-párbajhoz".

A Napirend Goncourt-díjas szerzőjétől

„Egy teológus története - eltökéltség és változás; háttérben a német parasztháború.” - New York Times

A tizenhatodik században a reformáció, a protestantizmus támadást indított a kivételezettek, a katolikus egyház ellen, de maguk is gyorsan beérkezett, jómódú hatalmi tényezővé váltak. A vidéki napszámosok és a városi szegények, akik számára a mennyországban egyenlőséget ígértek, egyre kevésbé értették, miért ne valósulhatna meg az egyenlőség már itt, az e világi életben.

A kényelemben élő protestánsok és a többiek, a nyomorgók közötti küzdelem elmérgesedett. Több teológus is a nincstelenek oldalára állt, így például Münzer Tamás is, aki eltökéltségével és fáradhatatlanságával tűnt ki, és aki ténykedésével maradandó nyomot hagyott maga után. Ő volt az, aki lángra lobbantotta Németországot. A Szegények háborúja az ő története: egy lázadásé, amely az igét akarta terjeszteni. Az 1525-26-ban lezajlott parasztháborúé.

Éric Vuillard jellegzetes stílusban, filmszerű jelenetekkel idézi meg a majd’ ötszáz éve játszódott eseménysort, amely nem tudja nem eszünkbe juttatni azt az egyenlőtlenséget, amelyet napjainkban látunk magunk körül.

London, 1799. A 21 éves Dora Blake nagybátyjával él az egykor a szülei által vezetett régiségbolt felett. A lány ékszerészi pályáról álmodozik, ám nagybátyja teljesen más életet szán neki, olyat, amelyben semmi szerepet sem kap tehetsége és szülei által gondosan ápolt műveltsége. Amikor egy titokzatos ógörög váza érkezik a nagybátyja által lezüllesztett boltba, Dora egy fiatal antikvitásszakértő, Edward Lawrence segítségét kéri. A váza eredetének feltárásától Edward a tudományos karrierjének beindítását, Dora pedig szülei egykori boltjának újbóli felvirágzását és a viszolyogtató nagybátyjától való menekülést reméli, ám egyikük sem áll készen az antik tárgy valódi titkaira.Edward felfedezései nyomán Dora kénytelen megkérdőjelezni mindent, amit eddigi életéről, családjáról és a valóságról gondolt, és rádöbben, hogy bizonyos ajtókat sohasem szabad kinyitni…Susan Stokes-Chapman regénye magával ragadóan fonja össze a történelmet és a mitológiát. A Pandóra a remény, a szerelem és a végzet lenyűgöző története.

„Az egyik kedvencem.”
Alicia Keys

„Kénytelen voltam újra és újra becsukni ezt a regényt, és mély lélegzetet venni… Igazi mestermű.”

Glennon Doyle, az Untamed szerzője

Ana olyan korban született Galileában, amikor a nőket vagyontárgynak tekintették, akik akkor távozhatnak apjuk házából, ha férjhez mennek. Ana szeretné a kezében tartani a sorsát. Egy idősödő özvegyembernek ígérték feleségül, aminek már a gondolatára is elborzad. Aztán találkozik egy tizennyolc éves názáreti áccsal, és ez a találkozó mindent megváltoztat. Mégsem csak egyszerű szerelmi történet bontakozik ki. Az út, amit Ana bejár, örömöt és tragédiát egyaránt tartogat. Nőkkel is barátságokat köt, és ezek révén gazdagodik az élete. A vágyak könyve időtlen elbeszélés egy mesteri írótól. A nagy álmok és a sóvárgás története, amely arról szól, hogyan tehetnek szert a nők olyasféle erőre, amellyel változtathatnak a világon.

„Lenyűgöző ...Ana csodálatos figura, erős és inspiráló, az élettörténete pedig magával ragadó, letehetetlen olvasmány.” – Good Housekeeping

„A keresztény történet merész, fantáziadús újraértelmezése női perspektívából.” – Sunday Times

„Zseniális ...az ismerős figurák életre kelnek.” – Daily Mail

„A regény kiindulópontja meglepő... A könyv lenyűgöző módon idézi meg Galilea életét, az okos, lázadó Ana pedig emlékezetes figura.” – Times (UK)

„Ez nem Jézus története, hanem Anáé. ...A regény egy bátor nő testamentuma, valamint számtalan ellopott női hang története.” – Irish Times

„Kifogástalan ...egy írótól, aki mestere a műfajának. Gyakorlatilag tökéletes történelmi regény.” – New York Journal of Books

„Kidd szokatlan narrátorát arra használja fel, hogy új perspektívákat tárjon fel egy számtalanszor elemzett korszakban.” – Washington Post

„Fantáziadús... Egy fiatal nő küzdelmét mutatja be, aki szembeszegül a társadalom által diktált viselkedési normákkal.” – TIME

„A könyv tanúbizonyság a szerző tehetségéről mind a komplex figurák és az érdekes cselekményvezetés megalkotása terén... Ana alakjának intenzitása, bátorsága... arra fogja inspirálni az olvasót... hogy éljen önazonos életet, és legyen hű önmagához.” – Library Journal

„Egy erős nő inspiráló története, aki egy olyan társadalomban él, amely mindenáron el akarja hallgattatni.” – Good Housekeeping (US)

„Kidd merész narratívája lehetővé teszi főhősnője számára, hogy minden tekintetben egyenlő legyen a férjével, miközben felteszi a kérdést: vajon más lenne a nyugati kultúra, ha a férfiak és a nők kezdettől fogva egymás spiritualitását tiszteletben tartva éltek volna?” – O, The Oprah Magazine

„Anát ambíciója és erős igazságérzete szimpatikus figurává teszi a modern olvasó számára... Emlékezetes portré egy nőről, aki küzd, hogy megőrizze és továbbadja a női történeteket - a sajátját és még számtalan másikat is.” – Publishers Weekly

„Kénytelen voltam újra és újra becsukni ezt a regényt, és mély lélegzetet venni. Radikális újragondolása az Újtestamentumnak, a női vágyakozást, annak elfojtását és felébredését járja körül, igazi mestermű.” – Glennon Doyle, az Untamed szerzője

„Emlékezetes, nagy hatású regény.” – Observer

„Figyelemre méltó regény, amely arra késztetett, hogy átértékeljem, mit jelent nőnek lenni, akár rabszolgaként, akár szabad emberként… Komoly beszélgetések elindítója.” – Oprah Winfrey, O, The Oprah Magazine

„Az erőteljes metaforák és a valószerű figurák olyan hatással bírnak, hogy az olvasó szemébe sokszor könny szökik.” – Library Journal

„Kidd aprólékos történelmi kutatásai és gondos helyszín- és karakterformálása a garancia arra, hogy a könyv nem csupán egy különleges regény, de maradandó hatással is bír… A szerző ragyogó képességei sok szinten megmutatkoznak, de elsősorban a Názáreti Jézus mesteri, tiszteletteljes ábrázolásában nagyon is emberi, fiatal férfiként... A regény egy nagyszabású mestermű, a tudás és a történetmesélés diadala.” – Associated Press

„Ez a történelmi tényeken alapuló, merész cselekményvezetésű, mesteri regény egy emlékezetes főhősnőt kelt életre.” – People

„Kidd merész narratív revizionizmusa lehetővé teszi főhősnője számára, hogy minden tekintetben egyenlő legyen a férjével, miközben felteszi a kérdést: vajon más lenne a nyugati kultúra, ha a férfiak és a nők kezdettől fogva egymás spiritualitását tiszteletben tartva éltek volna? Nem is olyan elrugaszkodott gondolat, hisz az evangéliumok Jézust a nők szelíd pártfogójaként ábrázolják.” – O, The Oprah Magazine

„Könyvklubbarát olvasmány . . . Ana szelíd férje a Názáreti Jézus, imádott bátyja pedig nem más mint Júdás, Jézus nyughatatlan barátja. Ezek az ismerős, emberi férfiak vonzzák be az olvasót a történet világába. De ami ott is tartja, az a Kidd által megteremtett élénk, színes világ, melyet az Újtestamentumból jól ismert nevek és a hasonló alapossággal kidolgozott új figurák népesítenek be - a legfontosabb közülük fiktív narrátorunk, Ana.” – Boston Globe

„Az olyan történelmi regények rajongóinak ajánlott [...] mint a The Red Tent vagy a Naamah . . . Kidd szokatlan narrátorát arra használja fel, hogy új perspektívákat tárjon fel egy számtalanszor elemzett korszakban.” – Washington Post

„Ana az eszköz, amelyen keresztül megtapasztaljuk az ősi, kasztokon alapuló társadalmi rendet, a férfi felsőbbrendűséget és a bosszúvágy örök hatalmát… Mindvégig tudjuk, hogy végződik majd ez a történet, de hogy milyen váratlan utakon jutunk el odáig, azt nem is sejtjük… A vágyak könyve elgondolkodtatja az olvasót, és ez sokszor nem kis fegyvertény.” – Star-Tribune

„Alaposan kidolgozott történelmi háttérrel rendelkező regény egy fiatal zsidó nőről, aki szembeszáll a kulturális normákkal, hogy teret adjon a bensőjében rejlő szenvedélynek és lehetőségeknek.” – Good Morning America

„Sue Monk Kidd legújabb regényében megismerjük Anát, a bátor, intelligens nőt, aki Jézus felesége lesz még jóval azelőtt, hogy a férfi nyilvánosan igét kezd hirdetni. Az aprólékos történelmi kutatáson alapuló könyv emberközelivé teszi Jézust, a férfit, valamint egyben egy erős nő inspiráló története is, aki egy olyan társadalomban él, amely mindenáron el akarja hallgattatni.” – Good Housekeeping

„Annak ellenére, hogy a fantáziadús regény helyszíne az ókori Júdea, kifejezetten kortárs műnek érződik, mivel központi témája egy erős akaratú nő ráébredése önnön szellemének legyőzhetetlen voltára.” – Esquire

„Zseniális… A történetet mindannyian ismerjük, de új nézőpontból látjuk, az ismerős szereplők mind életre kelnek… Bravó!” – Daily Mail

„A regény kiindulópontja meglepő… A történet lenyűgöző módon idézi meg Galilea életét, az okos, lázadó Ana pedig emlékezetes figura.” – Times (London)

„Tanúbizonyság a szerző tehetségéről, mind a komplex figurák kidolgozása, mind az érdekes cselekményvezetés terén… A Római Birodalom mindennapi életének történelmi részletei, az erős női karakterek, a képzeletgazdag bepillantás a filozófusközösségek és az egyiptomi könyvtárak életébe... kitűnő választássá teszik a regényt a könyvklubok számára. Történelmi fikció, az inspiráló kategóriából. Ana alakjának intenzitása, bátorsága arra fogja inspirálni az olvasót… hogy éljen önazonos életet, és legyen hű önmagához.” – Library Journal

„Magával ragadó, feszes tempójú, érdekes hangvételű történet… a jóság fontosságát és a női hangok erejét hangsúlyozó üzenet bizonyára erős érzelmeket vált ki a kortárs olvasóból.” – Booklist

Sue Monk Kidd első regénye, A méhek titkos élete, több mint száz héten át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, több mint hatmillió példányban kelt el az Egyesült Államokban, díjnyertes mozifilm és musical is készült belőle, és harminchat nyelvre fordították le. Második regénye, A sellő legendája, vezette a New York Times bestsellerlistáját, és tévéfilm is készült belőle. Harmadik könyve, a Szárnyak nélkül, szabadon az Oprah's Book Club könyvklub kiemelt kötete volt, és szintén szerepelt a New York Times bestsellerlistájának élén. Kidd Észak-Karolina államban él.