Lisbeth Salander büntetését tölti a Flodberga női börtönben, és mindent elkövet, hogy kimaradjon a foglyok közötti konfliktusokból. Ám a bajok így is megtalálják. Védelmébe vesz egy fiatal bangladesi nőt, és emiatt egyenesen a börtönt uraló maffia fejével, Benitóval kerül összetűzésbe. Közben meglátogatja őt Holger Palmgren, akinek sikerült olyan dokumentumokhoz hozzájutnia, amelyek más megvilágításba helyezik a hatósági túlkapásokat, amelyeket Lisbethnek gyerekkorában kellett elszenvednie. A lány megkéri Mikael Blomkvistot, hogy járjon utána a dolognak. A nyomok egy bizonyos Leo Mannheimerhez vezetnek, aki egy tőzsdeügynökség társtulajdonosa. De hogyan függhet össze egy jómódú pénzügyi szakember múltja Lisbethével? És mit tehet a lány az egyre agresszívebb Benitóval és bandájával szemben?

Az eset egyszerűnek tűnik: a Stockholmhoz közeli erdőben brutálisan agyonvernek egy focibírót egy ifjúsági meccs után. A rendőrség azonnal gyanúsítottra lel az egyik játékos nagyhangú, alkoholista apja személyében, aki összeszólalkozott az afgán származású bíróval, Dzsamál Kabírral - gyilkosság hirtelen felindulásból. Costa azonban nem hajlandó vallomást tenni, így egy ismerősét, Micaela Vargas rendőrjárőrt és a neves, ám finoman fogalmazva is excentrikus pszichológus professzort, Hans Rekkét is bevonják, hátha sikerül megtörniük a férfit.Az ügy ennek ellenére összeomlik, Costát szabadlábra helyezik. Rekkét és Vargast azonban nem hagyja nyugodni az eset, és a furcsa páros nyomozásba fog - immár saját szakállukra. Rövidesen kiderül, hogy az első látásra makulátlannak tűnő áldozat múltjában bőven akadnak sötét foltok. A szálak Afganisztán véres múltjába vezetnek, ám sokan szeretnék mindenáron elfedni az igazságot - köztük az afganisztáni atrocitásokban nyakig sáros CIA is… A világhírű Millennium-sorozat folytatásait jegyző David Lagercrantz új regénye szellemességével és hús-vér főszereplőivel lehel új életet a klasszikus skandináv noirba, egyben pedig a Rekke & Vargas-sorozat nyitókötete.

Egy stockholmi parkban egy hajléktalan férfi holttestére bukkannak. A hatóságok eleinte úgy vélik, hogy a férfi halála csupán sajnálatos szerencsétlenség. Fredrika Nyman igazságügyi orvosszakértő azonban gyanakodni kezd, és megkeresi Mikael Blomkvistet, akinek a telefonszáma ott rejtőzött az elhunyt zsebében. Az újságíró vonakodva bár, de nyomozni kezd az ügyben. Kideríti, hogy a hajléktalan többször emlegette nyilvánosan a svéd védelmi minisztert. Vajon igaz, amit róla mondott, vagy csupán egy elborult elme szüleménye? És mi köze mindehhez a kormánynak? Mikael Lisbeth Salanderhez fordul segítségért, de a lány Moszkvába utazott, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljon a testvérével, Camillával, ugyanis elhatározta, hogy ideje üldözöttből üldözővé válnia.

Negyven éve történt. Az agg milliárdos elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. S azóta is, évről évre, valaki – mintha az őrületbe akarná kergetni – minden születésnapján emlékezteti az idős urat arra a tragikus napra… Az évek óta tartó nyomozás új lendületet kap, amikor a férfi felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését. Hisz sokan élnek még a rokonságból, akik akkor ott voltak. A gyilkosnak köztük kell lennie… Ugyanakkor egy jó hírű magánnyomozó iroda munkatársnője rááll az újságíróra, s szinte mindent kiderít róla, ahogyan mások sem bízhatnak abban, hogy titkuk rejtve marad a kivételes tehetségű, tetovált lány előtt.

A zseniális és öntörvényű Lisbeth Salander életveszélyesen megsebesül. Még kórházban ápolják, amikor egy szűk, semmitől vissza nem riadó kör már szervezkedni kezd. A tét óriási a számukra: a svéd titkosszolgálat munkatársaiként bizonyíthatóan súlyos törvénytelenségeket követtek el. Mindenre képesek, hogy Salandert egyszer és mindenkorra eltüntessék, és ártalmatlanná tegyék szövetségesét, a sztárújságíró Mikael Blomkvistot is, aki jól dokumentált tényfeltáró riportban akarja leleplezni üzelmeiket. Rendőrök, titkos ügynökök, újságírók, közhivatalnokok válnak szövetségessé vagy halálos ellenséggé a küzdelemben, amely az egész politikai elitet óriási botránnyal fenyegeti.

Azzal a gyermeki izgalommal és örömmel olvastam a Millennium trilógiát, mint valaha Dumas vagy Dickens műveit. Titkon azzal a reménnyel tölt el, hogy talán nincs minden veszve a mi tökéletlen világunkban. Lisbeth Salander, légy üdvözölve a halhatatlan regényhősök között!

Tényfeltáró riport megjelentetésére készül a kérlelhetetlen szókimondásáról ismert folyóirat, a Millennium. Hogyan kerülnek Svédországba a prostitúcióra kényszerített fiatal külföldi lányok? Kik a futtatók? És mindenekelőtt: kik veszik igénybe – köztük befolyásos emberek – a rabszolgasorban tartott nők szolgáltatásait? Érthető, ha egyesek mindent megtennének, hogy a nevük kimaradjon a cikkből. A tetovált lány című regényből már megismert Lisbeth Salander is tudomást szerez a Millennium tervéről, mégpedig korábbi barátja és bajtársa, az újságíró Mikael Blomkvist számítógépéről. Így keveredik bele ez a furcsa, öntörvényű lány egy az egész országot izgalomban tartó gyilkossági ügybe. Hajtóvadászat indul ellene, de ha valakit, őt nem könnyű elkapni, pedig nem csak a rendőrség keresi…

Lisbeth Salander büntetését tölti a Flodberga női börtönben, és mindent elkövet, hogy kimaradjon a foglyok közötti konfliktusokból. Ám a bajok így is megtalálják. Védelmébe vesz egy fiatal bangladesi nőt, és emiatt egyenesen a börtönt uraló maffia fejével, Benitóval kerül összetűzésbe. Közben meglátogatja őt Holger Palmgren, akinek sikerült olyan dokumentumokhoz hozzájutnia, amelyek más megvilágításba helyezik a hatósági túlkapásokat, amelyeket Lisbethnek gyerekkorában kellett elszenvednie. A lány megkéri Mikael Blomkvistot, hogy járjon utána a dolognak. A nyomok egy bizonyos Leo Mannheimerhez vezetnek, aki egy tőzsdeügynökség társtulajdonosa. De hogyan függhet össze egy jómódú pénzügyi szakember múltja Lisbethével? És mit tehet a lány az egyre agresszívebb Benitóval és bandájával szemben?

Egy stockholmi parkban egy hajléktalan férfi holttestére bukkannak. A hatóságok eleinte úgy vélik, hogy a férfi halála csupán sajnálatos szerencsétlenség. Fredrika Nyman igazságügyi orvosszakértő azonban gyanakodni kezd, és megkeresi Mikael Blomkvistet, akinek a telefonszáma ott rejtőzött az elhunyt zsebében. Az újságíró vonakodva bár, de nyomozni kezd az ügyben. Kideríti, hogy a hajléktalan többször emlegette nyilvánosan a svéd védelmi minisztert. Vajon igaz, amit róla mondott, vagy csupán egy elborult elme szüleménye? És mi köze mindehhez a kormánynak? Mikael Lisbeth Salanderhez fordul segítségért, de a lány Moszkvába utazott, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljon a testvérével, Camillával, ugyanis elhatározta, hogy ideje üldözöttből üldözővé válnia.

Egy hétfő reggel két kisdiák borzalmas felfedezést tesz az iskola tornatermében. A plafonról öt férfi holtteste lóg, mértani pontossággal elrendezve. Akár egy nyilvános kivégzés. Konrad Simonsen főfelügyelő és csapata hamarosan az iszákos, ám rendkívül eszes iskolai gondnokra kezd gyanakodni, aki nem rejti véka alá, hogy köze van a mészárláshoz. A férfit azonban nemsokára holtan találják. Tovább nehezíti a nyomozók munkáját a szóbeszéd, miszerint az áldozatok pedofilok voltak… Az ügy szép lassan kezdi kinőni egy sima gyilkossági nyomozás kereteit, a szenzációhajhász sajtó is lecsap rá, a feltüzelt közvélemény pedig mélyreható társadalmi változásokat követel. De vajon mit akartak elérni a tettesek? És mire föl a látványos díszlet meg az egész felhajtás? És vajon megértik az emberek – és maguk a rendőrök is –, hogy az önbíráskodás akkor is elfogadhatatlan, ha nemes ügyet szolgál?