A történet főszereplői Kristóf, az egyszerű családból származó kamionsofőr, aki mégis többet kapott útravalónak az élethez, mint amit a biztos anyagi háttér jelenthet, és Amália az ellenkező oldalról való, szárnyait próbálgató egyetemista lány. Háta mögött gazdag szülőkkel, törtetéssel és előítéletekkel. Ő mégis nemes egyszerűségével, természetességével próbál kitörni ebből a képmutató világból és megtalálni az útját saját értékrendje szerint. Különböző világuk ellenére, az élet egy váratlan pillanata úgy hozta, hogy megismerjék egymást. A könyv a barátságukról, akadályokkal tarkított, lassan bontakozó, majd viharos erővel felszínre törő szerelmükről szól. Amikor egy igéző szempár ráébreszt, hogy mégsem olyan kilátástalan az életed, mint addig hitted. Amikor egy csók mámora egy másik dimenzióba repít, és úgy érzed, varázslat részese vagy, rájössz, hogy megtaláltad a lelki társad. Neki kitárhatod a szíved és érte bármit érdemes elviselned, még egy hatalommániás, titkait görcsösen féltő apa gátlástalan viselkedését is. Aztán mikor minden veszni látszik, Lia szerelme életben maradásáért küzd, történik valami, ami még egy öntörvényű apát is visszatérít a helyes útra és arra késztet, hogy átértékelje az életét. Arra késztet, hogy szembenézzen a múltjával, helyrehozza a szeretteivel szemben elkövetett hibáit és beismerje néha egy szülő is kaphat útmutatást az élethez a gyermekétől.

 

Részlet a regényből:

Julika, amikor meglátta Liát, milyen állapotban van, megijedt, hogy valami rossz hírt kapott Kristófról.

– Mi van veled Kicsim, gyere, menjünk be és mond el mi történt, hátha tudunk segíteni – Julika nagyon megijedt látva a rémületet és a fájdalmat Lia arcán. Úgy nézett ki, mint aki halálra ijedt valamitől, szinte reszketett. Megfogta a kezét, hogy kisegítse a kocsiból. Átölelve kísérte be a házba, amikor Lia hírtelen kitépte magát az ölelésből és visszament a kocsihoz, hogy kivegye a táskáját. Benne volt a könyv, amit az apja Julikától kapott. Odanyújtotta Julikának és megkérdezte.

– Tetszik emlékezni erre a könyvre? – szemében fájdalom volt. Julika a kezébe vette a könyvet, és amikor kinyitotta meglátta benne a bejegyzést, „Örök szeretettel az Én Marcimnak”

– Hogy került ez a könyv hozzád? – kérdezte Julika megdöbbenve, végképp nem értette miről van szó, amitől Lia ilyen állapotba került.

– Apa dolgai között találtam. Tessék megmondani őszintén, lehetséges, hogy Kristóf a testvérem? – amint kimondta már ömlöttek is a könnyei, és a visszafojtott kétségbeeséstől zokogásba tört ki.

– Tessék? Hogy érted azt, hogy Kristóf a testvéred? – Julika értetlen képet vágott, majd, mint akibe belehasít a felismerés, folytatta – Uram isten, neked Marci az Édesapád?

– Igen, Én annak a Mártonffi Péternek vagyok a lánya, aki annak idején Julika néni barátja volt. Tudni akarom az igazat, van rá esély, hogy Kristófnak Apa az apja? – kérdezte Lia szinte remegve, annyira félt a választól.

A hetvenes éveiben járó Carl Kollhoff nem mindennapi könyvesbolti eladó. Esténként, zárás után gondosan becsomagol néhány könyvet, mintha ajándékba adná, és házhoz szállítja azokat kivételes ügyfeleinek a város festői utcácskáiban tett körsétáján. Már-már barátság fűzi ezekhez a különös, álomvilágukba zárkózó emberekhez, mert ő a fő kapcsolatuk a külvilággal. Carlt mindannyian egy-egy irodalmi alakra emlékeztetik, képzeletében népszerű regényhősök tulajdonságaival ruházza fel őket, miközben csupán annyit tud róluk, hogy milyen olvasmányt várnak tőle hétről hétre. 
Egy nap azonban váratlanul mellé szegődik Sasa, egy kíváncsi és cserfes kilencéves kislány, aki nemcsak az idős könyvkereskedő világát forgatja fel fenekestül, hanem vásárlói olvasási szokásait, sőt életét is… 
A könyvsétáltató szívmelengető történet a könyvek varázslatos erejéről és a hétköznapokban megbúvó csodákról. Ez a bűbájos regény eszményi ajándék minden könyvbarátnak.

„ Megnyerő.” - The Guardian  „ Imádtam ez a könyvet.” - Armistead Maupin  „ Lenyűgöző és csodálatos.” - New York Times  Ki mondja, hogy nem menekülhetsz el a gondjaid elől?  Arthur Less kevéssé sikeres regényíró, közel az ötvenhez. Egy esküvői meghívó érkezik levélben: a fiútól, akivel együtt volt kilenc évig. Arthur nem mondhat igent a meghívásra, túlságosan kellemetlen lenne. De nem mondhat nemet sem.  Kérdés: Miként úszhatná meg a kínos találkozót az exével?  Válasz: Úgy, hogy elfogadja a meghívást. Mégis mi rossz történhet?  Arthur majdnem szerelembe esik Párizsban. Szinte a vesztébe rohan Berlinben. Éppen csak elmenekül marokkóban egy szaharai homokvihar elől, aztán indiában találja magát egy keresztény központban. Az Arab-tengernél épp azzal az emberrel fut össze, akit olyannyira szeretett volna elkerülni. És mindeközben ott van az első szerelme.  És az utolsó is.  Andrew Sean Greer Pulitzer-díjat nyert nemzetközi sikerkönyve egy ragyogó szatíra egy amerikairól külföldön, az időről való töprengésről és az emberi szívről. Egy keserédes, humoros és romantikus regény az elvesztett lehetőségekről, a tehetség kiteljesedéséről, felfedve a saját közös emberi komédiánkat. 

A regény egy csodálatos klezmerhegedű „élő” vándorlását, történetét és sorsát beszéli el a XX. századi Magyarországon és a világon. A hegedű a történet kezdetén néma. Ettől maga a hegedű „szenved” a legjobban, hiszen ez a hangszer érez, sőt lelke van. Hangja azonban – legalábbis ekkor – nincsen.
Az elbeszélés kerete a kelet-európai zsidó revival folyamata a kétezres évek Budapestjén. A világírű hegedűművész, a csaknem nyolcvanéves Zigenheim Jakab Junior fél évszázados bolyongás után hazatér Magyarországra örökségével, a csodálatos klezmerhegedűvel. A hegedű, amely csak annál szólal meg, akit gazdájának választ, a második világháború óta néma, Zigenheim Junior mégis több évtizeden át őrzi különös örökségét, mert küldetésének érzi, hogy a megfelelő időben továbbadja a hangszert valakinek, aki arra alkalmas. Az „örököst” a fiatal budapesti zsidó lány, Ritter Beka személyében találja meg, aki nem régiben elhunyt apját gyászolja.

Lili ​kisbabája jóval korábban születik meg, mint várták, és amilyen picike, annyira nagy figyelmet követel magának. Lili nem így képzelte el a nagy találkozást a lányával, de ezen nincs sok ideje töprengeni, mert a féltő gondoskodás és szüntelen aggodalom minden gondolatát leköti. Egészen addig, míg észre nem veszi, hogy újdonsült örömeivel és félelmeivel nincs egyedül a koraszülöttosztályon. 
Élise úgy érzi, kiüresedett az élete, miután felnőtt gyerekei kirepültek a családi fészekből. A lánya Londonban, a fia Párizsban él, neki pedig Bordeaux-ban kell boldogulnia gyerekei örökségével, egy bolond kutyával. Hogy hasznossá tegye felszabadult energiáit, Élise új kihívások elé állítja magát. 
Ha az élet citrommal kínál, hogyan csinálj belőle limonádét? Pofonegyszerű: öntsd fel sok érzelemmel, keverj bele némi empátiát és egy hangyányi nyitottságot, bolondítsd meg egy csipetnyi drámával, végül adj hozzá jó adag humort, és alaposan keverd össze az egészet!

Virginie Grimaldi ismét a rá jellemző humorral és pontossággal fűzi hősei történetének fonalát. Olyan pillanatokról mesél, amelyek fenekestül forgatják fel az életünket. Olyan meghatározó találkozásokról, amelyek fordítanak a sorsunkon. És olyan erős érzelmekről, amelyek mindent elsöpörnek, ami az útjukba kerül.

Jui világa véget ért 2011. március 11-én. Ekkor ragadta el a cunami lányát és édesanyját, ekkor lépett a gyász az élete helyére. Jui nincs egyedül: a szökőár rengeteg ember életét követelte Japánban, és számtalan családot nyomorított meg örökre.
Egy nap különös hírek kezdenek el terjedni a szigetországban: valahol egy kertben áll egy régi telefonfülke, ahol újra hallhatjuk elvesztett szeretteink hangját, és beszélhetünk velük – ha van erőnk hozzá. Jui csatlakozik a telefonfülkéhez zarándoklók seregéhez, ám képtelen megszólalni. A zarándokok között azonban találkozik a feleségét gyászoló Takesivel, akinek a lánya édesanyja elvesztése óta nem beszél. Képesek lesznek visszaadni egymás hangját?
A Japánban élő olasz írónő, Laura Imai Messina óriási nemzetközi sikert aratott regénye lenyűgöző módon mesél a gyászról és a túlélésről.

"Valakinek mi éppen „azanő” vagyunk, aki beleszeretett valaki volt párjába, valaki(k) apjába. És ezzel egy előre felmérhetetlenül nehéz, küzdelmes kapcsolatra szántuk el magunkat. A könyv húsz nő történetét meséli el. Az író csipkefinomságú megértéssel és gyengédséggel nyúl a témához. Nincs benne gyűlölet, nem uszít, nem tolakszik, nem mond ítéletet. Mesél. A te történeted is lehetne, meg egymillió másik nő története. Sokan magukra ismerhetnek, magukra is ismernek. Mi a könyv tanulsága? Mindenki a maga tapasztalatai alapján vonhatja le azt, de sikere azt bizonyítja: pont célba talált." Kassai Etelka "Sosem voltam második feleség, de Bali Edina Zsanna bátor történetei után a bőrömön érzem, milyen annak lenni. végtelenül együttérző, nagyvonalúan elegáns könyv, egyike azon nagyon fontosaknak, amelyek segítenek egymás és önmagunk megértésében, elfogadásában" Vándor Ágnes