Részlet a könyvből:

– Bet!

– Beth!

– Besz!

– Betsey!

– Betty!

Igy hangzottak a nevek, melyek szép sorjában eredtek az Ilonavár pompás terméből a mi különös szokása volt Sam testvérnek és Sib testvérnek, mikor falusi házuk vezetőjét szólitották. Az Erzsébet névnek eme családias megröviditései azonban ép oly hatás nélkül hangzottak el e pillanatban, akár csak teljes nevén szólitotta volna valaki azok viselőjét. Megjelent ellenben a szalon ajtajában Patridge intendáns, skót sapkáját kezében tartva. Patridge két barátságos arczu urhoz intézte szavait, kik a nagy ablak mélyedésében ültek, mely három festett táblájával a ház homlokzatából kiszögellett. - Az urak Besz asszonyt hivták, mondá, Besz asszony azonban nincs itthon.

– Hát hol van, Patridge?

– Miss Campbellt kiséri, ki a parkban sétálgat. Az urak egyikének intésére Patridge méltósággal visszavonult. Sam és Sib testvérek – tulajdonképen Sámuel és Sebestyén – Miss Campbell nagybátyái voltak. Régi nemzetségü, a felvidék ősi családjából származó skótok, együttesen százhuszévesek, mindössze tizenöt havi korkülönbséggel az idősb Sam és fiatalabb Sib közt...