A vámpírlét elviselhetetlen könnyedsége

Szőke Kisherceg élete finoman szólva abszurd. Nem elég, hogy annak idején engedték ilyen formában anyakönyvezni a keresztnevét, hét éve úgy döntött, vámpírként keresi tovább az élet értelmét. Amit egyelőre nem talál. A fiú csábdémonok, Nosferatuk, egy kísértet és egy nekromanta társaságában tölti az örökkévalóságot. Kedvenc barátnője Klárika, a hetvenes éveiben járó romantikus lelkű vámpírnéni, aki abban reménykedik, hogy egy napon Lugosi Béla viszonozza szerelmét. Másik bizalmasa Honória, aki annak idején lódoktornak állt Mátyás király udvarában és volt szerencséje kávézni a halállal (az öreg a 100% Arabicát kedveli, mézzel, és cukrozatlan tejszínhabbal, némi csokireszelékkel a tetején). Ki tudja, miért, Honóriát többen hercegnőnek szólítják. Egyetlen dolog zavarja a társaságot a balhés vérfarkasokon, a gyorsan fogyó paradicsomlén, és a közös szelfi-éhes halandókon kívül: egy csapatnyi hangtalan fekete lepel, amelyek egyre gyakrabban kergetik őket a sötétben. Kisherceg egy éjjel titokzatos levelet kap, elhívja magához minden vámpírok ura, Nyurnya, a borbély. Olyan feladatot sóz a nyakába, amitől a srác komolyan fontolgatja, hogy vesz egy repülőjegyet és beáll a cirkuszba a világ túlfelén.