Valójában ez a könyv a világról szól, amit versekben szólaltatok meg, s legtöbbször önmagamként ábrázolom. Mert milyen világot élünk? Mindig csak reménykedünk, hogy talán jobb lesz az életünk. Hisz, remények mindig vannak, de legtöbbször elszállnak. S épp ezért, mennyire boldogtalan ez a világ, mert mindig csak a rohanás, s nincs békébe az ember. S egyszerűen a világot megérteni nem lehet.
Mert minél többet teszel, annál kevesebb vagy, s rosszabb lesz.
De talán egyszer megértjük, szeretjük, s tiszteljük egymást, s béke lesz e nagyvilágon át. Mindegy hogy, szegény vagy gazdag, felsőbbrendű, vagy talán az alsóbb határhoz tartozik, ettől független mindenki egy.
Hiszen mindenkinek annyi a világ, amennyit beletölt, s amennyit megért belőle.
S ez pont a világról szól!
Röviden ennyi!