A ​bestsellerszerző Chris Kuzneski legújabb thrillerében Jonathon Payne és David Jones, a Különleges Erők leszerelt kommandósai megtanulják, hogy léteznek titkok, amelyeket jobb nem bolygatni. Uralkodása huszonkét évében II. Lajos, a bogaras bajor király a valóságtól elrugaszkodott kastélyokat építtetett, és olyan különc módon viselkedett, hogy uralkodásra alkalmatlan őrültnek nyilvánították. Trónfosztásának másnapján meghalt. Halálát véletlen balesetnek tulajdonították, ennek ellenére sokan máig azt hiszik, hogy Lajos királyt meggyilkolták. A legenda szerint hatalmas vagyont halmozott fel a halálát megelőző években. A töméntelen aranyból és drágakőből akarta megépíttetni minden idők legnagyszerűbb palotáját. Ám 1886-ban bekövetkezett halála óta semmiféle bizonyíték sem került elő, amely alátámasztotta volna a titkos kincs létezését. Mindmostanáig! Egy véletlenül felfedezett II. világháborús bunkerből olyan dokumentumok kerülnek elő, amelyek a fekete hattyút, az őrült király pecsétjét viselik. Az amerikai hadsereg volt géhás őrmestere, a feketepiac mogulja tudomást szerez a bunkerről, és arra kéri bizalmas üzletfeleit, Jonathon Payne-t és David Jonest, nézzenek utána a dolognak. Payne és Jones addig hatol egyre beljebb a talányok útvesztőjében, amíg élet-halál harcban nem találják magukat. Csakugyan meggyilkolták Lajost? És létezhet-e a titokzatos kincs?

A lánynevelde című regényekben feltűnik egy gyönyörű, fiatal lány fotográfiája, akiről csak annyit tudunk, a neve Doria... Fiore és Rizzo próbál rájönni a szépség kilétére, de nem sok eredménnyel. Senki nem tudja, ki ő, kinek a családjához tartozik, és miért őrizget egy képet róla Paolo Aldioni a széfben. A Doria című novella minden kérdésre választ ad...

A 15. századi Tallinn nyüzsgő kereskedővárosában megölnek egy német lovagot, és mivel a tettes nem kerül kézre, a város ravasz és kíváncsi patikáriusát kérik fel, hogy segítsen a nyomozásban. Az elsőt azonban újabb gyilkosságok követik, és a városban mindinkább eluralkodik a rettegés. A titkok labirintusa Melchiort régi legendákhoz vezeti el, melyek a hírhedt kalózról, Klaus Störtebeckerről szólnak. Őt magát a hatóságok halálra ítélték, de néhány cimborája életben maradt. Talán közülük felelős valaki a rémtettekért? A történések hátterében mindvégig ott tornyosul az újjászülető Szent Olaf-Templom, az elkövetkező évszázad legmagasabb építménye, amely valamiképp a rejtély középpontjába kerül… Az észt sztárszerző megfilmesítésre váró sorozatának első epizódja a kalandregény, a krimi és a történelmi hitelesség virtuóz elegye. Hargla hazai sikerlistákat megjárt műveit immár az egész világ kezdi felfedezni, több nyelvre már lefordították őket. Reméljük, a nagy mesterségbeli tudással megírt, izgalmas regény a történelmi krimik magyar rajongóit sem hagyja hidegen.

1969 nyarán Viktor Mennel külföldi üzletember holttestét kifogják a Balatonból. Először közönséges balesetre gyanakodnak, a rutinvizsgálatok azonban kiderítik: gyilkosság történt.
Salgó Oszkár nyugalmazott elhárító is Emődön tartózkodik éppen – kora tavasztól késő őszig élvezi a horgászás örömeit – , s az esemény fölkelti érdeklődését. Nyomozni kezd ő is, majd amikor egyre gyanúsabb jelekre bukkan, fölhívja telefonon Kara Ernőt, az elhárító szolgálat egyik vezetőjét.
Salgó és Kara jól ismert a magyar olvasóközönség és a mozinézők előtt is.
Salgó különös egyéniség, embernek is, nyomozónak is. Türelmes, nyugodt, megvárja, amíg olyan helyzetbe kerül a bűnöző, hogy akarva-akaratlan elárulja magát. Persze ezt a helyzetet mindig ő készíti elő; mert sok a gyanúsított, de közülük csak egy a gyilkos. Bizonyíték pedig semmi. Sikerül-e az öreg elhárítónak kiprovokálnia a gyilkosból a vallomást? Sok egyéb izgalmas és megfejthetetlennek látszó rejtély mellett erre is válaszol a regény.

Lélegzetelállítóan merész írói kaland a true crime mesterétől. Winkler – most először a közelmúlt helyett a jövőbe nézve – az ukrajnai háborút követő újabb orosz hadjáratról „tudósít”. Oroszország célpontja ezúttal az ötven éven át szovjet uralom alatt álló Észtország, Lettország és Litvánia.  Az amerikai Spencer Kevin és a szép észt hadnagynő, Katrina szerelmi drámája összefonódik a baltikumi hadjárat ijesztő valószerűséggel kibontakozó eseményeivel. Azt már megtanulta Európa, hogy a felelős politikusok és tábornokok habozása, a demokratikus intézmények sokszor elavult működési rutinjához való ragaszkodás milyen súlyos következményekhez vezet. De mi történik ezután?  Mi történik, ha az egyik fél nem respektálja a demokráciát, nem ismeri a könyörületet, és a cél az egykori szovjet birodalom ujjá építése, az egykori csatlósok visszaterelése egy új vasfüggöny mögé? 

A halál angyala nagy sikerű folytatása! Alig egy év telt el Laszlo Kreizler első, sikeres nyomozása óta. Manhattan még nagyobb lett, még modernebb, még izgalmasabb – és még veszélyesebb. Egy napon riasztják a rendőrséget, hogy elrabolták a spanyol nagykövetség egyik munkatársának tizennégy hónapos kislányát. Rosszabb időpontban nem is történhetett volna a bűntett, hiszen az Egyesült Államok és a Spanyol Birodalom közti kapcsolat végleg elmérgesedett. Hamarosan kiderül, hogy a kislányt nem politikai céllal rabolták el: egy olyan asszony karmai közé került, aki feltételezhetően már több csecsemőt megölt. Stevie Taggert és Sarah Howard nyomozni kezdenek, csatlakozik hozzájuk John Schuyler Moore is, és a kor minden rendelkezésre álló nyomozati eszközét bevetik, hogy bíróság elé állíthassák a nőt, akinek ügyessége olyan ördögi, hogy segítségért kell fordulniuk a vonakodó Laszlo Kreizlerhez. De könnyen előfordulhat, hogy még a nagyon elszánt kerületi ügyész és a mindent látott elmeorvos eszén is túljár a tettes, aki sem könyörületet, sem kegyelmet nem ismer. Caleb Carr A halál angyalához írt folytatása az 1997-es megjelenését követően szintén hatalmas kritikai sikert aratott, aminek eredményeként a szerző a század eleji történelmi thrillerek ünnepelt sztárjává vált. A könyv alapján forgatták a Daniel Brühl, Dakota Fanning és Luke Evans főszereplésével készült televíziós sorozat második évadát, amelyet 2020-ban mutattak be.

Bécs, 1903. Az aufkircheni katonaiskola vegytani laboratóriumában holtan találják az intézmény egyik növendékét. A rendőrségi vizsgálat eredménytelenül próbálja meg felderíteni a halál okát – a boncolás során azonban hosszú időn át tartó bántalmazás nyomait fedezik fel a holttesten. Oskar Reinhardt felügyelő a hallgatás áthatolhatatlan falába ütközik: a katonaiskola erőszak uralta, torzult világában sem a növendékek, sem a tanárok nem hajlandók együttműködni a rendőrséggel. Az egyetlen, aki segíthet megérteni és felderíteni ezt a hátborzongató, zavaros ideológiáktól vezérelt, kegyetlen világot, az Reinhardt barátja, Max Liebermann, a fiatal pszichiáter, a híres-hírhedt Freud doktor tanítványa…