Tündérkertbe invitálja olvasóit Tatay Sándor utolsó, immár posztumusz könyvében. A vidék, amelyet bejárunk vele, az író igazi otthona volt: a badacsonyi szõlõskertek, a távolban kéklõ Balaton, a napfényben fürdõ hegyoldal, az ország egyik legszebb vidéke, amit megismerni és megszeretni Tatay is tanított bennünket. S ennek a gyönyörû tájnak a ragyogását csak fokozza az a szeretet, amellyel az író elénk varázsolja. Õ, aki minden fát, virágot, minden szõlõt ismert itt, tudta az évszázados ültetvények történetét, most kézen fogja az olvasót és megismerteti a hegy lakóival. A tõsgyökeresekkel és az újonnan idetelepültekkel, akiket egy csapásra meghódított ez a világ, akiknek keze nyomán újra virágzásnak indulhatott itt az élet. Emberi sorsok elevenednek meg a könyv lapjain, színes figurák a múltból, de a jelenbõl is, hiszen Tatay nemcsak emlékeit idézi fel, nemcsak a hegy múltját. Élete utolsó percéig a jelenben is élt, a jelen gondjai foglalkoztatták, mûvésziek és politikaiak egyaránt. Történetei ezért nem csupán hangulatos anekdoták, hanem a mûvész töprengései is az írói lét, az írói munka kérdéseirõl.