The Interpretation of Dreams is a book by Sigmund Freud. The first edition was first published in German in November 1899 as Die Traumdeutung (though post-dated as 1900 by the publisher). The publication inaugurated the theory of Freudian dream analysis, which activity Freud famously described as "the royal road to the understanding of unconscious mental processes".

„Nem lehet attól a benyomástól szabadulni, hogy az emberek rendszerint hamis mértékekkel mérnek, hatalomra, sikerre és gazdagságra törekednek, és ezt csodálják másoknál, az élet valódi értékét pedig lebecsülik.” – írta Freud 1930-ban. Ezek mûve kezdõ sorai, s úgy érzem a mû egésze nem vesztett semmit aktualitásából, sõt az évtizedekben csak egyre idõszerûbbé válnak gondolatai. Freud mûvét elolvasván, gondolatait megszívlelvén talán megtalálhatnánk a boldogság igazi útját, s afelé kormányozhatnánk életünket, vagy legalábbis megtudhatjuk: Freud a második világháború elõtt hogyan látta a boldog ember lehetséges útját.

A mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgya éppen a társadalom mindennapjaiba beilleszkedni nem tudó, aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró „kórtüneteiből” elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket.

Az anyag, amelyen Freud a tudattalan szerepét itt bemutatja, mindenkinek rendelkezésére áll; mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. A mindennapi élet pszichopatológiájában elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan ményen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.

„Az õshorda állapotában a szabad és kötetlen szexuális élet lehetett a domináns vágy, ezt a vezérhím korlátozó hatalma gátolta, amíg ezt a hatalmat le nem lehetett küzdeni, az õsapát meg nem ölték fiai. Ezzel azonban el is vesztették azt, bûntudatuk támadt, és a szeretett-gyûlölt apa megölésének kényszerét elhárítandó kialakították az incesztus tilalmát. Ez viszont nagy terhet ró a vágyakra, ösztönökre, ezt a tilalmat nagyon nehéz betartani, ezért is kell a tilalmat határokkal messze kihelyezni, megtiltani az endogámiát, tiltani mindenféle lázadást a paternális hatalom ellen. Ezt szolgálja a tabu, egyes viszonylatokban a totem. A totem és a tabu tehát a védekezõ mechanizmusok projektív, rituális megnyilvánulása.”

1932-ben jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916 -1917 telén Sigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikus kezelésről, „a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában”, ahogyan ő maga jellemezte módszerét.

Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva, a pszichoanalitikus teórián és a gyakorlaton kívül megismerjük azokat a társadalmi körülményeket és azt a tudományos légkört is, amelyekben a freudizmus kialakult és világszerte ismertté vált.

A Bevezetés a pszichoanalízisbe kiadásával egyidejűleg Hermann Imre remek fordítói tevékenységére emlékezünk: ma is jórészt az ő magyar szakkifejezéseit használja a pszichoanalitikus szakirodalom.

C.G. Jung, a pszichológia egyik legkiemelkedőbb alakja a mandalákat a lélektan szemszögéből vizsgálta. Kötetünk az e tárgykörbe tartozó írásait gyűjti egybe, valamint a bemutatott képsorozatokon keresztül közelebbről megismerteti az olvasót a mandalák szimbolikájával, úgy, ahogyan azt a világhírű pszichiáter, pszichológus értelmezte a tudomány számára. A szanszkrit mandala szó általános jelentése: kör, korong. Évezredek óta használják meditációs technikákhoz és gyógyító hatású gyakorlatokhoz. Nem csoda tehát, hogy a modern kor gyógyászatára is hatással van. „Meggyőződtem róla, hogy mandalákat mindenkor és mindenütt rajzoltak, festettek, kőbe véstek és építettek, egyszóval a mandala már réges-rég létezett, amikor pácienseim felfedezték maguknak…” „Az a tény, hogy az efféle képek adott esetben számottevő terápiás hatással vannak alkotóikra, empirikus módon igazolást nyert. Emellett érthető is, hiszen a mandalák gyakran igen merész kísérleteket tesznek látszólag kibékíthetetlen ellentétek egybevetésére-egyesítésére és reménytelenül nagynak tűnő szakadékok áthidalására. Rendszerint már az ebbe az irányba tett próbálkozás is gyógyító hatású…” Ez a maga nemében különleges gyűjtemény mind a szakmai szemmel látó pszichológusok, mind a mandalák misztikus világa iránt érdeklődők számára értékes és hiánypótló alkotás.

A hit mindig a jelenben működik. Éppen ezért ennek megfelelően kell alakítanunk az életszemléletünket is. A hit azt mondja: Kíváncsian várom, milyen áldásokat tartogata mai napon számomra. Kimondhatatlanul hálás vagyok Istennek, amiért ma is lélegzem. Örülök, mert van családom, egészségem és lehetőségeim. Rengeteg okom van a boldogságra... Ezen a hozzáálláson még akkor sem szabad változtatnunk, ha bizonyos körülmények és nehézségek esetleg ellentmondani látszanak a hitünknek... Nekünk az a feladatunk, hogy megőrizzük a boldogságot, mert a boldogság is választás kérdése. Csakis rajtunk áll, hogy alakul a jövőnk: válasszuk tehát az örömöt, az áldást, a prosperitást és a győzelemet minden nap. - Joel Osteen (részlet az ÖRÜLJ MINDEN NAPNAK! című könyvből) Az örülj minden napnak! című könyv hét része - azon belül mind a huszonhét fejezete - csupa olyan témával foglalkozik, amelyek nélkülözhetetlenek a boldogság és elégedettség megőrzéséhez a mindennapokban. A könyv az alábbi témaköröket taglalja részletesen: - Ne adjuk másnak az erőnket- Tudjuk, mire kell nemet mondani- Élet mankók nélkül- Az utazáshoz kézipoggyász is elegendő- Nevessünk sokat- Engedjük megvalósulni az álmokat- Élni öröm

A 13+1 sikerkulcs segítségével megtudhatod: Hogyan tudsz minél hamarabb sikeres lenni? Hogyan tudsz több időt tölteni magaddal és szeretteiddel? Hogyan lehetsz hatékony az élet számos területén? Hogyan élj olyan életet, hogy öreg korodban nyugodt szívvel tekinthess vissza, és azt mondhasd: megtettem minden tőlem telhetőt? Hogyan szervezd az életedet? Hogyan oldj meg kilátástalannak tűnő feladatokat? Hogyan szokj le a halogatásról? Hogyan használd ki megfelelően a holtidőidet? Hogyan tudsz megszabadulni életed időrablóitól? Hogyan motiváld magad arra, hogy megtedd a tőled telhető legtöbbet?

"A Tudat forradalma Most, a jelen pillanatban zajlik. E csendes forradalomnak nincsenek stratégiái, nincsenek hadvezérei,csak hősei, akik megértik a Tudat evolúciós fejlődésmenetét és nyílt szívvel engedik végbemenni ezt a folyamatot önmagukban.." Ha nyomon követjük világunk eseményeit, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy forradalmi idõkben élünk. Napjaink forradalma azonban alapjaiban különbözik minden más forradalomtól, amit eddigi történelme során megélt az emberiség. Ez a forradalom ugyanis nem a formák világát akarja átrendezni, hogy a régi, már életképtelen formákat új, dinamikus, életteli formákkal helyettesítse, hanem a formákon túlra szeretné vinni az emberiséget. Napjaink forradalma ugyanis egy csendes forradalom: a Tudat forradalma. A Tudat forradalma tehát most, a jelen pillanatban zajlik. Nincsenek stratégiái, nincsenek hadvezérei, csak hõsei, akik megértik a Tudat evolúciós fejlõdésmenetét és nyílt szívvel engedik végbemenni ezt a folyamatot önmagukban.

Melanie Joy, a Harvard Egyetemen végzett pszichológus, öt, több díjjal kitüntetett könyv szerzője ebben a könyvében a mindenfajta elnyomás és bántalmazás mögött meghúzódó azonos pszichológiai működést tárja fel, valamint azt a hitrendszert, amely ennek alapjául szolgál – ezt nevezi hatalomarchiának.
Joyt hosszú ideig foglalkoztatta a kérdés, hogy egyes embereket, akik szembeszállnak az elnyomás bizonyos formáival – rasszizmus, szexizmus, fajizmus, stb. –, miért nem zavarnak más elnyomási formák? Arra is kereste a választ, hogy bizonyos társadalmi igazságosságért munkálkodó emberek személyes kapcsolataikban miért működtetnek olyan dinamikákat, amelyek igazságtalanok. Mi lehet a magyarázata annak, hogy olyan emberek, akik a demokráciát és a szabadságot nagyra értékelik, sokszor mégis ezekkel az értékekkel ellentétesen szavaznak és cselekszenek?

Ebben a gondolatébresztő elemzésben Joy elénk tárja, hogyan vesz rá a hatalomarchia láthatatlan rendszere mindannyiunkat arra, hogy elfogadjuk az erkölcsi érték hierarchiáját: hogy egyes embereket és csoportokat morálisan többre vagy kevesebbre tartsunk másoknál – és ennek megfelelően bánjunk velük.
A hatalomarchia arra kondicionál bennünket, hogy olyan hatalmi dinamikákat működtessünk, amelyek sértik az integritást és a méltóságot, továbbá csoportok és egyének között igazságtalan hatalmi egyensúlytalanságokat hoznak létre. Joy leírja, hogyan tartják a – társadalmi és egyéni – hatalomarchiák magukat életben olyan kognitív torzítások által, mint a tagadás vagy igazolás; olyan narratívák által, amelyek megerősítik az erkölcsi érték hierarchiájába vetett hitet; és olyan privilégiumok által, amelyek egyeseknek járnak, míg másoknak nem. A szerző lehetőségeket is mutat a hatalomarchia átalakításához.
A hatalomarchia és a mögötte húzódó pszichológiai folyamatok bemutatásával Joy szempontokat és eszközöket ad az önmagunkért, másokért és egy együttérzőbb, igazságosabb világért végzett munkához. 
Nyáry Krisztián választásokról és politikai kommunikációról szóló 10+1 könyvajánlójának listáján (Búksó - 2021. március 16.)

Ez a kötet egyetemi tankönyv. A könyv szerzője, dr. Simon-Székely Attila sok éven keresztül tanított, egyebek között, pszichológiát, magatartástudományt, marosvásárhelyi és magyarországi tudományegyetemeken, valamint kutatómunkát folytatott az említett tudományágakon kívül a tudatpszichológiában és biopszichológiában is. A szerző által, a magatartástudomány diszciplínában megtartott 14 előadásnak az anyagát tartalmazza a kötet, melyet a szerző elsősorban orvostanhallgatók, és általában a magatartás tudománya iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és szakemberek figyelmébe ajánl. A tankönyv az ,,at-a-glance", egy pillantásra, pedagógiai módszert követi, amikor tőmondatokban, könnyen megjegyezhető formában közli az adott tudományág legfontosabb gondolatait. Tekintettel a nagy érdeklődésre, a könyvet, kissé átdolgozva, de nagyrészt azonos formában, ,,Rövid magatartástudomány orvosoknak" címmel újra kiadtuk.